Macedónia Európa kerítése

Nikola Szrbov (Fotó: MH)

– Beváltotta az önálló állami lét a macedónok reményeit?

- Büszkeséget éreznek a macedónok a Jugoszláviától való függetlenedés miatt, de van egyfajta keserűség a macedón hatások lépései miatt a függetlenség első éveiben. Elsősorban a külpolitika terén, hiszen naivan belementek egy hosszú vitába Görögországgal az ország nevéről (Athén fenntartásai miatt az ENSZ Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaság néven vette csak fel az országot, amelynek EU- és NATO-tagságát mai napig blokkolják a görögök – a szerk.), végeredményben hátráltatva az ország fejlődését. A privatizáció – amit ironikus módon az egykori kommunista párt utódai vittek véghez – jelentős visszaesést okozott a gazdaság fejlődésében. Ami a gazdaságot illeti, gondoljon bele, hogyan éltük volna túl a világválságot a jugoszláv rendszerben, ami belülről rohadt. A macedón kormány három pillérre alapozta a stratégiáját, az építőiparba való befektetésbe, az új adópolitikára és a külföldi befektetések számának növelésére.

– Mi maradt meg a múltból, társadalmilag és politikailag? Új kezdetet jelentett a függetlenség?

– Annak kellett volna lennie. Az első néhány év hibáiból fakadnak a ma problémái, a demokrácia bevezetésének időszakában az emberek hangját brutálisan elhallgatta a nevet váltó kommunista párt. A Macedóniai Szociáldemokrata Unió (SDSM), a második legnagyobb macedón párt tíz éve ellenzékben van. Nem csak a kommunista párt teljes infrastruktúráját és káderállományát örökölték meg, hanem a felfogásukat is, a politikusaik mindig is felülről jövő utasításokat követtek, kezdeményezés és felelősség nélkül. Még most is nyíltan vallják, hogy jár nekik a kormányzati pozíció, pedig nem nyertek igazságos és demokratikus választásokat, nem tudják, milyen a valódi politikai küzdelem, választások nélkül, külföldi beavatkozással akarnak pozícióba kerülni. Korábban Belgrád diktátumait követték, és ugyanilyen lelkesen követnék most is akárkiét, aki hatalomra juttatja őket – így könnyen válnak külföldi érdekek bábjává.

– Bízik az Athénnal húzódó név­vita megoldásában?

– Az elmúlt években a macedón külügyminisztérium több létfontosságú kezdeményezést tett, hogy szorosabb együttműködés jöjjön létre a két ország között. Múlt hónapban sikerrel járt Nikola Poposzki külügyminiszter kezdeményezése, és hivatalos látogatást tett Szkopjéban Nikosz Kociasz görög külügyminiszter. Nagyon sok találkozója volt, bizalomépítő párbeszéd indult meg egy sor ügyben, de a névvitáról nem esett szó. Szerintem nagy lépés előre, hogy ha nem tudunk megegyezni egy adott problémáról, akkor megoldjuk a többit, és arra építünk. A közel-kelet felől érkező bevándorlási hullám miatt az együttműködésünk közvetlenül befolyásolja az EU helyzetét. Most mi vagyunk Európa kerítése, ha Macedónia nem védené a határát, az útvonal minden országa megérezné – de támogatásra van szükségünk, elsősorban attól a szomszédos országtól, amelyen keresztül a menekültek jönnek. Amikor a nevünkről beszélünk: Macedónia neve történelmi tény, a macedónok létezése történelmi tény, a Macedón Köztársaság létezése pedig a realitás. Görögország tisztában van a valósággal, ezért is terelte jogi útra a vitát, de a stratégia nem jött be, így marad a politikai manőverezés és nyomásgyakorlás a nemzetközi szervezetekben. Egyhamar nem várható a probléma megoldása, mivel értelmetlen kérdésekről folytatnak vitát, megkérdőjelezik valakinek a létezését, ez pedig túlmutat a józan észen.