Külföld

Ma is a forradalom lélekemelő ereje segíti a magyarokat”

Kiállítás nyílt az Európai Parlamentben 1956-ról

Az 1956-os forradalomtól eredeztette a mai kor kihívásainak legyőzéséhez szükséges erőt Kövér László házelnök köszöntőjében, amely egy néppárti kiállításmegnyitón hangzott el Brüsszelben.

Kiállítás nyílt tegnap este az Európai Parlament brüsszeli épületében az 1956-as forradalom és szabadságharc 60. évfordulója alkalmából a magyar néppárti képviselőcsoport és az európai néppárti frakció szervezésében. A megnyitón beszédet mondott Joseph Daul, az Európai Néppárt elnöke, s arról beszélt, hogy Európa magára hagyta a magyarokat 1956-ban a „szovjet tankokkal” szemben, viszont befogadta a menekülteket, „rekordidő alatt”, majd felidézte a kelet-közép-európai országok útját az európai családba, hangsúlyozva a régió jelentőségét. Kiemelte, Európának több integrációra van szüksége, amelynek a szolidaritáson és a felelősségvállaláson kell alapulnia.

Kövér László beszédét pedig Szájer József néppárti frakcióvezető-helyettes olvasta fel, mivel a házelnök betegsége miatt lemondani kényszerült a részvételét. A házelnök Dávid és Góliát harcához hasonlította az ötvenhatos forradalmat, s hangsúlyozta, hogy „történelmi mércével mérve az 1956-os magyar forradalom és szabadságharc legyőzetve is győzedelmesnek bizonyult”. A házelnök szerint a magyarok visszanyerték a szabadság, a méltóság és a felelősségvállalás lélekemelő erejét, amire elengedhetetlen szükségük volt a rendszerváltáskor. Ez az erő segíti hazánkat ma is „az európai uniós tagságából származó jogok gyakorlásában és kötelezettségek teljesítésében” – tette hozzá. Kövér László szerint Európa ütközőzónává, a geopolitikai játszmák vesztesévé válhat, ráadásul míg az erős identitás a politikában és a gazdaságban is egyre inkább versenyképességi tényezőként tűnik föl, az EU identitászavarral küzd. A harmadik kihívás pedig a határvédelem és a belső biztonság, s e téren szintén bizonytalan az unió. A tét a házelnök szerint az, hogy az EU „megtudja-e védeni önazonosságát és önbecsülé-sét, biztonságát és erőforrásait, szabadságát és önrendelkezését – azaz, hogy az unió az európai polgárokat szolgálja, vagy akarva-akaratlan kiszolgáltatja őket Európán kívüli érdekeknek. Kövér László a nemzeti identitások erősítését nevezte kulcsnak a kihívások leküzdéséhez.

Hangsúlyozta, nem az emberektől távol lévő intézmények túlhatalmát kell tovább erősíteni, hanem az emberek demokratikus akaratnyilvánítását kell irányadónak tekinteni.


Röviden
Világszerte a szabadságharcra emlékeznek

- A New York-i magyar ENSZ-misszió, történetében először, a kerek évfordulóra való tekintettel a világszervezet palotájában emlékezhetett meg az 1956-os forradalomról és szabadságharcról. Az ünnepséget Mikola István biztonságpolitikáért és nemzetközi együttműködésért felelős külügyi államtitkár nyitotta meg, majd Bogyay Katalin ENSZ-nagykövet köszöntötte az egybegyűlteket. Mikola István a szabadságharcot méltatva kiemelte, hogy Magyarország az a nemzet, amely számára különösen értékes a szabadság, s a magyarok igazán tudják, hogy ez mit jelent, hiszen történelmük során sokszor kellett megküzdeniük érte.

- Fotókiállítás nyílt hétfőn az 1956-os magyar forradalom és szabadságharc emlékére az amerikai Kongresszus egyik épületében. A kiállítást Szemerkényi Réka, Magyarország washingtoni nagykövete nyitotta meg, majd beszédet mondott Seszták Miklós nemzeti fejlesztési miniszter is. A miniszter 1956 történelmi jelentőségét méltatta, kiemelve egyebek között, hogy a magyar ’56 adott muníciót és ihletet a lengyel ’68-nak is, és annak ellenére, hogy elbukott és Magyarország szovjet megszállás alá került, az ’56-os szabadságharc történelemfordító esemény volt.

- Az 1956-os magyar forradalom és az előzményéként számon tartott poznani munkásfelkelés katasztrofális csapás volt a Szovjetunió számára, mert kioltotta a szovjet modell vonzerejét – mondta Hartmut Koschyk, a Német Kereszténydemokrata Párt (CDU) tekintélyes politikusa kedden a német főváros magyar kulturális intézete, a Collegium Hungaricum Berlin 1956-ról szóló konferenciáján.

- A budapesti Testnevelési Egyetem tizenkét hallgatója indult el a Vatikánból kerékpárral kedden a közép-olaszországi Capestranóba, ahova október 23-án érkeznek meg. Az emléktúrát Mocsai Lajos, az egyetem rektora indította el. Testnevelési Egyetem 1956-os teljesítmény emléktúra a Szent Péter térről indult, de a jelképes startot Mocsai Lajos az Angyalvárnál mondta ki, ahonnan a hallgatókból álló csapat megkezdte a kétszázhúsz kilométeres távolság teljesítését.