Külföld

Ma foglalja el a Fehér Házat Donald Trump amerikai elnök

Hillary Clinton jelen lesz a ceremónián, de hetven demokrata képviselő visszamondta a részvételt

Beiktatják ma hivatalába a republikánus Donald Trumpot, az Egyesült Államok 45. elnökét. A beiktatási ceremónia szigorú szabályok szerint zajlik, a jelölt csak néhány apróságon változtathat. Közben a szenátusi meghallgatások is tovább folynak a leendő kormány tagjairól.

trump
Donald John Trump
Az Amerikai Egyesült Államok 45. elnöke

1946    New Yorkban született, skót és német származású szülők gyerme-keként.
1959    Szülei beíratták a New York-i Katonai Akadémiára.
1968    Gazdasági diplomát szerzett a Pennsylvania Egyetemen a Wharton Schoolban, ami a világ egyik legjobb üzleti iskolája.
1971    Átvette a családi ingatlancéget, s átkeresztelte Trump Organizationre.
1983    Elkészült a Trump Tower, a cég impozáns központja.
1986    Megkapta a Central Park jégpályájaként és közösségi tereként funkcionáló Wollman Rink hat éve húzódó felújítását. Cége három hónap alatt befejezte az építkezést az eredeti ár kétharmadáért.
2000    Politikai karrierbe kezdett először demokrata, majd republikánus színekben, de végül rendre visszalépett az elnökjelöltségtől.
2015    Júniusban bejelentette, indul az elnökségért, és hamar az egyik fő esélyessé vált a republikánusok között.

Az elnök emberei

Rex Tillerson
Külügyminiszter
Befolyásos üzletember, az Exxon olajtársaság vezetője volt 2016-ig. Sokan oroszbarátnak tartják: üzleti és személyes kapcsolatok kötik Oroszországhoz. Ellenezte a szankciókat a Krím félsziget annektálásakor, de a szenátusi meghallgatásán már sokkal mérsékeltebb hangot ütött meg.

James Mattis
Védelmi miniszter
A „veszett kutya” becenévre hallgató nyugalmazott tábornok nagy tiszteletnek örvend a tengerészgyalogság körében. Korábban a közel-keleti térségért felelt, és híve a globális amerikai szerepvállalásnak, ami ellensúlyozhatja Trump kicsit elzárkózóbb politikáját.

Jeff Sessions
Legfőbb ügyész
Alabamai szenátor, akit sokan rasszizmussal vádolnak. A legkönnyebb drogokat is ellenzi, az illegális bevándorlók üldözése várható tőle. A demokraták nem szimpatizálnak vele.

Ivanka Trump
Donald Trump legidősebb lánya, gazdasági diplomát szerzett, majd a családi üzletben dolgozott, ahol az alelnöki posztot is betöltötte. Saját ruhamárkája van, s modellkedett is. Aktívan részt vett a kampányban, és olyan területekkel is foglalkozik, amelyekre apjának nincs akkora rálátása, például a klímaváltozás és a nők helyzete. Részben a first lady szerepét is betöltheti.

Jared Kushner
Tanácsadó
Gazdag építési vállalkozó, akihez Ivanka Trump 2009-ben ment férjhez, s miatta áttért a zsidó vallásra. Kushner, holokausztot túlélő család leszármazottja, a választási kampányban diszkréten kezdett, majd egyre feljebb lépett, s apósának egyik stratégájává vált. Otthagyja ingatlanügyeit és lapját, a The New York Observert a Fehér Házért.

Bár az ünnepségsorozat szervezőbizottsága egy-két részleten módosíthat, de a beiktatás menetét az alkotmány pontosan meghatározza. Az elnököt és az alelnököt a szövetségi legfelső bíróság elnöke, John Robert bíró esketi fel pontban délben (magyar idő szerint 18 órakor). A presbiteriánus Donald Trump két Bibliára tesz esküt: a családira és Abraham Lincoln elnök 1861-es beiktatási példányára. A ceremónián három volt elnök is ott lesz: George W. Bush, Bill Clinton és Jimmy Carter. Mindhárman feleségükkel érkeznek, vagyis jelen lesz Hillary Clinton is. Mintegy hetven demokrata párti kongresszusi képviselő viszont a távolmaradását jelezte. Az eskütétel után Trump rövid beiktatási beszédet tart, majd az elnöki és az alelnöki pár elindul a Fehér Házba. Az utat sétálva teszik meg, parádés felvonulás kíséretében. Az út két oldalán tribünöket állítottak fel, ahol most nemcsak a hívek, hanem a tüntetők is ott lesznek, akik közül sokan szervezett keretek között érkeznek a fővárosba. Az egyik San Franciscó-i lap például hirdetésben keresett tüntetőket: ételt, szállást és 2500 dollárt ígért a vállalkozó kedvűeknek. A fővárosba  mintegy egymillió embert várnak, a biztonsági intézkedéseket alaposan megszigorították.

Az amerikai szenátus fegyveres ügyekkel foglalkozó bizottsága szerdán elsöprő többséggel jóváhagyta James Mattis kinevezését a Védelmi Minisztérium élére, így már biztos helye van Trump kormányában. Folytatódott a kongresszusban a többi jelölt meghallgatása is, Betsy DeVos oktatási miniszterjelölt megtartotta beszámolóját, válaszolt a kérdésekre Wilbur Ross, a kereskedelmi tárca várományosa, Tom Price, az egészségügyért és emberi erőforrásokért felelős miniszterjelölt, Ryan Zinke, az elsősorban a szövetségi tulajdonban lévő földek felügyeletéért felelős minisztérium várományosa és Scott Pruitt is, aki a környezetvédelmi hivatal (EPA) vezetője lehet. Washingtonban bejelentették azt is, hogy Donald Trump várhatóan a volt georgiai kormányzót, Sonny Perdue-t jelöli majd az agrártárca élére, aki vidéken nőtt fel, és a nemzetközi hírforrások szerint a több mint hetven tagot számláló mezőgazdasági tanácsadó testület elsöprő többsége javasolta a posztra.


„Továbbra is használni fogom a Twittert”

Donald Trump a Fox televíziónak adott, helyi idő szerint szerda este sugárzott interjúban elmondta, hogy január eleje óta már 125 Twitter-bejegyzést tett közzé, pedig valójában nem is szereti ezt a kommunikációs eszközt.

Azt, hogy elnöksége alatt is intenzíven fog twitterezni, azzal indokolta, hogy a média és a sajtó nagyon tisztességtelen vele szemben, a közösségi médiafelület ugyanakkor az egyetlen lehetősége arra, hogy ellenlépéseket tegyen. A megválasztott elnök arról ismert, hogy szinte semmit nem hagy megválaszolatlanul, mindenre azonnal és akár többször is reagál pár mondatos Twitter-bejegyzésekkel.

A hírességek között terjedő hisztériahullámra például azt írta: „sok hírességet, aki most azt mondja, hogy nem hajlandó részt venni az ünnepségen, nem is hívtunk meg”.


A leköszönő demokrata elnök szerint Oroszország felelős az újra kialakult hidegháborús hangulatért
Obama még utoljára odaszúrt egyet Putyinnak

HSZ

Megtartotta utolsó sajtóértekezle-tét szerdán Washingtonban Barack Obama távozó amerikai elnök, aki bevezetője után újságírói kérdésekre válaszolva fejtette ki véleményét. Egyebek mellett megvédte Chelsea Manning, a hadsereg volt hírszerző elemzőjének szabadon bocsátását, mondván a WikiLeaks alapítójának titkos információkat átadó Manning már elég időt letöltött harmincöt éves börtönbüntetéséből.

Oroszországgal kapcsolatban kifejtette, az Egyesült Államok és a világ érdeke is, hogy konstruktív viszonyt alakítson ki az országgal, de úgy véli, mióta Vlagyimir Putyin ismét elnök lett, felerősödött az Amerika-ellenes retorika Oroszországban és olyan ellenséges hangulat uralkodott el, amelyet korábban a hidegháború idején tapasztaltak. A távozó elnököt a palesztin–izraeli konfliktusról is kérdezték az újságírók, ezzel kapcsolatban elmondta, változatlanul aggódik, mert a jelenlegi helyzet tarthatatlan, de a feleket csak bátorítani lehet, kötelezni őket a békekötésre lehetetlen. Sajtókonferenciája végén elismerte, hogy elnöksége nem volt sikeres a faji előítéletesség és megkülönböztetés visszaszorításában, de ígéretet tett, hogy bármikor előítéletességgel vagy az amerikai értékrend megsértésével találkozik, felemeli majd a szavát. Bár Julian Assange, a WikiLeaks alapítója korábban kijelentette, ha Barack Obama amerikai elnök megkegyelmez Chelsea Manningnek, feladja magát, ez mégsem történt meg.

Assange egyesült államokbeli ügyvédje szerdán azzal védekezett, hogy Manning büntetésének enyhítése nem felel meg a WikiLeaks alapító által szabott feltételeknek, ugyanis Assange a volt katona kegyelemben részesítését és azonnali szabadon engedését kérte.


„Hazánknak oka van az optimizmusra, hiszen olyan időszakon vagyunk túl, aminél csak jobb lehet”
5 perces interjú: Kumin Ferenc, New York-i főkonzul

KD

– Egy budapesti konferencián tartott előadást a minap a kulturális identitás és a migráció témájában. Mennyire volt döntő a bevándorlás ügye az amerikai elnökválasztás eredménye szempontjából?

– Kifejezetten nagy szerepet játszott a kampány során az a vita, mondhatni kultúrharcszerű küzdelem, mely a két politikai oldal között zajlott a migráció szabályozásáról. Egymáshoz képest szélsőséges álláspontokról van szó: a demokraták a sokszínűség ünnepléséről beszéltek, a republikánus kihívó egy fal megépítéséről. Markánsan eltérő álláspontok, melyek nem egyik pillanatról a másikra alakultak ki, hanem évtizedek alatt. S az évtizedek során rengeteg, főként ipari álláshely veszett el az Egyesült Államokban, az érintettek számára pedig nincs más munkalehetőség, mert a jelentősen megélénkült illegális bevándorlás, illetve az ebből következő illegális munkavállalás felszívja az olcsó álláshelyekre jelentkezőket. Kialakult egy többmilliós réteg, csoport, amelynek nem maradt helye az amerikai álomban, az ebből eredő konfliktus kicsúcsosodása lehetett az elnökválasztási eredmény. Nem véletlen, hogy Donald Trump ezt, végül sikeresen, témává tette.

– Milyen hatása lehet ennek a társadalmi változásnak, amely nem csak az Egyesült Államokban tapasztalható?

– Magyarország mellett mindenki feszült figyelemmel várja, milyen konkrét szakpolitika következik az új elnök által eddig hangoztatott tézisekből. Mindenesetre van okunk az optimizmusra, hiszen olyan időszakon vagyunk túl, ahonnan csak felfelé visz az út. Bilaterális szinten külügyminisztereink nem találkoztak, finoman szólva is olyan légkör uralkodott a kétoldalú viszony tekintetében, amelyben az ember nem érzi jól magát.

– Már érezhető némi változás?

– Ha minden spekulációt és várakozást félreteszünk, és objektíven tekintünk az elmúlt időszakra, azt látjuk, hogy egy érthetetlenül hűvös viszony volt a jellemző, annak dacára, hogy gazdasági és biztonságpolitikai téren kiemelkedően jó volt az együttműködés. Folyamatosan nőtt az Egyesült Államokból érkező működő tőke, a befektetések, ami erősödő bizalmat jelez. Vagyis inkább egy, szimbolikus kérdésekben megnyilvánuló, ideológiai konfliktus volt ez, melynek jelentőségét sokszor nem is tudtuk értelmezni, konkrétan azt, hogy miért ennyire fontos az ilyen témák napirenden tartása a távozó adminisztráció számára. Nekünk pusztán a változást kell most üdvözölnünk, ami önmagában is bizakodásra ad okot.

A magyarhirlap.hu weboldal sütiket (cookie) és különböző kódokat használ a megfelelő működés, elemzések készítése, a felhasználói élmény fokozása valamint az Ön számára releváns, személyre szabott ajánlatok összeállítása érdekében. Ezek használatát az Elfogadom gomb megnyomásával jóváhagyja. Bővebb információt az Adatkezelési Tájékoztatónkban talál.

Elfogadom