Külföld

London tudott a Trump-jelentésről

Egyre bizonytalanabb, hogy a következő amerikai kormány partnerként vagy ellenfélként fog-e majd Oroszországra tekinteni

Az amerikai elnököt kompromittáló jelentést a brit kormány tudtával adta át a volt hírszerző az FBI-nak. A Kreml szóvivője kijelentette, hogy nem foglalkoznak tovább az üggyel. Meghallgatták Donald Trump jelöltjeit a védelmi minisztérium és a CIA élére a szenátusban.

Sajtóértesülések szerint a brit kormány tudtával és engedélyével adta át az FBI-nak a Donald Trumpról összegyűjtött állítólagos kompromittáló adatokat Christopher Steele, a brit külső hírszerzés volt tisztje. A harmincöt oldalas jelentés a megválasztott amerikai elnök oroszországi kapcsolatait, illetve a róla állítólag Oroszország birtokában lévő kompromittáló anyagokat részletezi. A The Daily Telegraph című tekintélyes konzervatív brit napilap pénteki kiadása „magas beosztású” amerikai illetékeseket idézve azt írta, hogy Steele-lel az FBI vette fel a kapcsolatot még tavaly júliusban. A brit lap név nélkül idézett amerikai forrásai szerint Steele brit kormányilletékesektől kért engedélyt arra, hogy tárgyalhasson az FBI embereivel, és az engedélyt meg is kapta. Ezután Steele Európában találkozott egy FBI-ügynökkel, akivel a „dossziéban foglaltak hátteréről értekezett”. A The Daily Telegraph értesülése szerint az MI6 részéről annak idején Steele dolgozott a Litvinyenko-gyilkosság hátterének felderítésén is.

Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője pénteki moszkvai sajtótájékoztatóján ugyanakkor kijelentette: Moszkva lezártnak tekinti Donald Trump kompromittálási ügyét, mert hamis információk állnak a hátterében. „Már mindent elmondtunk, amit csak tudtunk erről a jelentésről, már elmondtuk, hogy az a papír nem tekinthető jelentésnek. Lezártuk a vitát ebben a témában, és nem szoktunk hamis híradásról ilyen sokáig tárgyalni” – mondta. Peszkov szerint a Kreml semmit nem tud arról a személyről, aki állítólag összeállította a megválasztott amerikai elnököt kompromittáló jelentést. Peszkov egyébként azt is leszögezte, hogy Oroszországnak nem áll szándékában visszatérni a G8-csoportba. Az orosz tagság esetleges visszaállításának lehetőségét Angelino Alfano olasz külügyminiszter hozta szóba csütörtökön. A Kreml szóvivője szerint Moszkva a G20-csoportban folytatott együttműködést tekinti prioritásnak.

Az orosz–amerikai viszony kérdésében sokáig úgy tűnt, Donald Trump hamarosan hatalomra lépő kormánya sokkal inkább partnerként tekint Moszkvára, és jelentős közeledés várható, de Mike Pompeo és James Mattis szenátusi meghallgatása után a kép árnyaltabbnak tűnik. A védelmi miniszter-jelölt Mattis úgy fogalmazott, hogy Oroszország az Egyesült Államok stratégiai vetélytársa kíván lenni, és megpróbálja szétbomlasztani a NATO-t. A nyugalmazott tábornok szerint az elrettentés politikáját alkalmazva erőt kell mutatni, és akár a Baltikumba is telepítene amerikai csapatokat. Kijelentette: nem gondolja, hogy az amerikai hadsereg készen áll egy ilyen kihívás kezelésére. Mattis hitet tett a hagyományos szövetségesek támogatása mellett: „Az erős szövetségesekkel rendelkező nemzetek gyarapodnak, azok, amelyeknek nincsenek erős szövetségeseik, elsorvadnak.”

A CIA élére jelölt Mike Pompeo hasonló húrokat pengetett: Oroszország szerinte agresszív politikával akar érvényesülni, és ennek jelei az Ukrajna elleni háború, Európa fenyegetése és az, hogy Moszkva „szinte semmit nem tesz” az Iszlám Állam megsemmisítéséért. Oroszország mellett Kínát, Észak-Koreát és Iránt említette problémás országként, de elsőként az Iszlám Államot emelte ki mint meg­oldandó kérdést. A hét eseményei után úgy tűnik, a korábban oroszbarátnak tartott Trump kormányába bekerülhetnek olyan emberek, akik egyértelműen ellenfélként tekintenek Moszkvára.


Röviden
Vizsgálat indul az FBI igazgatója ellen a választás kapcsán

- Az amerikai igazságügyi minisztérium vizsgálatot indít az FBI néhány döntése kapcsán, amelyeket James Comey FBI-igazgató az elnökválasztási kampány idején hozott. A tárca főinspektora, Michael Horowitz részletek említése nélkül csütörtökön jelentette be, hogy a vizsgálat az FBI néhány döntésére, kiváltó okaira és körülményeire kíváncsi.

- A választások óta először intézett támadást volt riválisa, Hillary Clinton ellen Donald Trump: pénteki Twitter-üzenetében „pokolian bűnösnek” nevezte a demokrata párti politikust. A megválasztott elnök arra reagálva támadta Clintont, hogy az igazságügyi minisztérium vizsgálatot indít James Comey, az FBI igazgatója néhány döntése ügyében. „Miért panaszkodnak Hillary Clinton emberei? A rendelkezésre álló információk alapján soha nem lett volna szabad megengedni, hogy induljon az elnökválasztáson. Pokolian bűnös” – fogalmazott Trump.

- Utolsó hivatalos külföldi látogatásán, Vietnamban abbeli reményének adott hangot John Kerry amerikai külügyminiszter, hogy a következő amerikai kormány is tartani fogja magát az ázsiai térség békéjét és biztonságát erősítő elvekhez. Kerry kijelölt utóda, Rex Tillerson nem sokkal korábban a washingtoni szenátusban azt mondta: világos üzenetet kell küldeni Kínának, hogy nem építhet szigeteket a Dél-kínai-tengeren, s nem teheti rá a kezét ezekre a földdarabokra.

- A C-SPAN amerikai közszolgálati televízió internetes adása tíz percig a Russia Today orosz tévé programját mutatta a kongresszusi közvetítés helyett. Az amerikai tévécsatorna a Twitterén jelezte, hogy mivel állandóan figyelemmel kísérik az RT adásait is, ezért valószínűleg a belső router tévedéséről, vagyis az internetes elosztórendszer hibájáról lehetett szó, és nem hiszik, hogy hackertámadásról lett volna szó.
Az ügyben vizsgálat indult.

- Barack Obama amerikai elnök csütörtökön az esti órákban bejelentette, azonnali hatállyal véget vet annak az évtizedek óta érvényben lévő gyakorlatnak, amely szerint az Egyesült Államok partjait elérő kubai illegális emigránsok tartózkodási engedélyt kapnak az országban. Ezzel a lépéssel – jelezte Obama – a kubai emigránsokat is immár ugyanolyan elbírálásban részesítik, mint a más államokból érkező bevándorlókat.

- Julian Assange, a WikiLeaks alapítója ahhoz a feltételhez kötötte kiadatását, hogy Barack Obama elnök részesítse elnöki kegyelemben a hétszázezer dokumentum kiszivárogtatása miatt 35 éves börtönbüntetését töltő Chelsea Manninget.

A magyarhirlap.hu weboldal sütiket (cookie) és különböző kódokat használ a megfelelő működés, elemzések készítése, a felhasználói élmény fokozása valamint az Ön számára releváns, személyre szabott ajánlatok összeállítása érdekében. Ezek használatát az Elfogadom gomb megnyomásával jóváhagyja. Bővebb információt az Adatkezelési Tájékoztatónkban talál.

Elfogadom