Líbiában kell kezelni a migránsrohamot

Az uniós csúcs olyan esemény, ahol „állandóan résen kell lenni”, mert bármi megváltozhat – mondta Orbán Viktor az EU-csúcsra érkezésekor a köztévének nyilatkozva. A kormányfő a tervezett közös határozatról elmondta, elsősorban a migránskérdés külső dimenziójára koncentrál, azaz arra, „hogyan akadályozzuk meg, hogy idejöjjön, akit nem szeretnénk itt látni”. Mint közölte, ebben a kérdésben nagyobb eséllyel lesz egyetértés, hiszen a legtöbb tagállam támogatja az elképzelést, hogy Líbiánál kell létrehozni menekülttáborokat, ott kell terrorellenes szűrést végezni, elválasztani a gazdasági bevándorlókat a valódi menekültektől. Kiemelte, szemben ezzel a kérdéssel, a „belső dimenzióról” nem látszik egyetértés. „A nyugatiak úgy akarnak megszabadulni az oktalanul beengedett migránsoktól, hogy szét akarják osztani őket azok között, akik megvédték magukat és nem engedték be őket az országaikba, mint Magyarország is” – fogalmazott.

Az új francia elnök, Emmanuel Macron „debütálásával” kapcsolatban azt mondta, még nem ismerik „az új fiút”, de bizonyára vannak elképzelései. Mindenesetre „nem túl biztató” belépő volt, hogy már a tanácskozás előtt „belerúgott a közép-európai országokba”. „Ez itt nem szokás, de majd kiismeri magát” – jegyezte meg.
A kormányfő arra utalt, hogy szerdán jelent meg a brit The Guardian terjedelmes interjúja Macronnal, aki a Brexit, a szíriai rendezés és a párizsi klímaegyezmény mellett arról is beszélt, hogy „a kelet-közép-európai és kisebb tagállamoknak is tiszteletben kell tartaniuk a demokratikus értékeket, és nem tekinthetnek Európára úgy, mint egy szupermarketre”.

Érkezésekor Angela Merkel német kancellár arról beszélt, hogy az Európai Unió huszonhét bennmaradó tagállamának a közös jövője fontosabb, mint a brit kilépési tárgyalások – a Brexit egyébként tegnap este, a lapzártánk után véget ért munkavacsora után került napirendre. Erről előzőleg Theresa May brit kormányfő azt mondta, javaslatot tesz az Egyesült Királyságban élő uniós, illetve a brit állampolgárok jogainak védelmére. Emmanuel Macron nyilatkozatainak középpontjában a védelem állt, azt mondta, meg kell erősíteni az Európai Unió védelmi dimenzióját, határozott előrelépésre van szükség a közös védelmi alap és az állandó együttműködési struktúrák terén.

Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke még az ülés előtt John Lennon-idézettel megtámogatva beszélt arról, hogy a Brexit visszafordítható lehet, és talán azt mondják rá, hogy álmodozó, de nem ő az egyetlen. Ez a téma előkerült délután is, amikor az első munkaülés után nyilatkozott Jean-Claude Juncker EB-elnökkel. Ekkor azt mondta, bár vannak csodák, realistának kell lenni, s megjegyezte, alapvetően nem a tanács a kilépési tárgyalások fóruma. Beszélt arról is, hogy a terrorizmus még mindig komoly veszélyt jelent Európában, ezért fokozni kell a terroristák elleni erőfeszítéseket. Juncker pedig elmondta, összehangolják és megerősítik a tagállamok közötti katonai együttműködést. Ma a digitalizáció, a migráció és a gazdasági helyzet kerül napirendre a várhatóan ebédidőben véget érő tanácsülésen.