Líbia stabilitása Európa érdeke

„Mindaddig, amíg nem lesz egység és stabilitás Líbiában, és déli határának védelme nem oldódik meg, komoly kockázat áll fenn Európa biztonsága tekintetében” – jelentette ki Szijjártó Péter Brüsszelben hétfőn, az uniós tagállamok külügyminiszterei tanácskozásának szünetében. Felhívta a figyelmet a térség instabilitása és a migráció kapcsolatára. Hangsúlyozta, Líbia déli határainak védelme nélkül az embercsempészek továbbra is szabadon tevékenykedhetnek.

Megerősítette, a magyar álláspont szerint a bevándorlási válság megoldása első lépésének a külső határok védelmének kell lennie. A visegrádi országok szolidaritásukról tanúbizonyságot téve felajánlást tettek decemberben, amikor a V4-ek vezetői arról döntöttek, hogy 35 millió euró, mintegy 11 milliárd forint értékben biztosítják a líbiai határvédelmet is erősítő uniós program második szakaszának teljes körű finanszírozását, és felajánlották együttműködésüket annak végrehajtásához is. „Ha az Európai Unió nem tudja megvédeni Líbia déli határait, akkor folytatódhat az illegális migrációs hullám.

A migráció pedig tovább fogja erősíteni a kötelező kvótákról folyó európai vitát, ugyanis minél több bevándorló van, annál több bevándorlót kell szétosztani. Ezt meg kell gátolni” – húzta alá a miniszter.
Szijjártó arról is beszélt, hogy Magyarország visszaköltöztette nagykövetségét Tripoliba, s a külképviselet a tavaszig teljes körűen megkezdi működését, amely azt az európai elvárást fejezi ki, hogy az Európai Unió a líbiai egységkormányt tekinti partnerének. A migráció kérdésével kapcsolatban elmondta, a vita során világossá tette azt is, a magyar kormány támogatja, hogy az Európai Unió további partnerséget építsen ki az afrikai, karibi és csendes-óceáni államokkal, de véleménye szerint szigorú feltételeket kell szabni a támogatások folyósításához. Kijelentette, nem fizethetők ki eurómilliárdok úgy az otthonmaradást segítő fejlesztési programokra, hogy a támogatásban részesülő országok a migráció kibocsátói vagy tranzitországai maradnak. A fejlesztési forrásokért cserébe a szükséges politikai és gazdasági reformokat meg kell követelni a támogatott országoktól – húzta alá.

A külügyi tanácskozás meghatározó témája volt még Jeruzsálem státusza. A palesztin állam mihamarabbi elismerésére szólította fel az Európai Uniót és tagállamait Mahmúd Abbász palesztin elnök hétfőn Brüsszelben. Abbász sajtótájékoztatóján leszögezte: véleménye szerint nincs semmilyen ellentmondás az államiság elismerése és a palesztin–izraeli béketárgyalások felújítása között, előbbi pedig komoly bátorítást jelentene a palesztinok számára. Korábban Federica Mogherini, az unió kül- és biztonságpolitikai főképviselője azt mondta, Jeruzsálem számára az egyetlen megfelelő, reális megoldás, hogy közvetlen tárgyalások eredményeképpen Izrael mellett a palesztin állam fővárosává is váljon.