Külföld
Lezsák: Oroszország éppúgy Európa része, ahogy más államok
Kölcsönös tiszteleten és őszinteségen alapuló párbeszéd kell Moszkvával
Oroszország és a közel-keleti térség gazdasági és politikai együttműködésének lehetőségeiről és problémáiról rendezett nemzetközi konferenciát Budapesten az orosz Gorcsakov Alapítvány. Lezsák Sándor, az Országgyűlés alelnöke köszöntőjében hangsúlyozta, nincs jó vagy rossz, jobban vagy kevésbé európai ország. „Az európai országok csak egymást megértve, egymás értékeit és érdekeit tiszteletben tartva tudnak együtt élni, és ez mindig aktuális üzenet” – fogalmazott a politikus. Hozzátette, Oroszország éppúgy Európa része, mint a nyugat-európai vagy a közép-európai országok. A magyar politikus szerint alapvetően fontos része az európai együttélésnek, hogy közvetlenül egymással beszélünk, nem pedig közvetítőkön keresztül.
Lezsák Sándor méltatta az orosz alapítvány névadóját, Alekszandr Gorcsakovot, aki „évtizedes külügyminisztersége idején az európai béke, stabilitás megteremtésén fáradozott. Az ő érdeme, hogy 1875-ben sikerült megakadályozni a német–francia háborút”. Vlagyimir Szergejev budapesti orosz nagykövet a nyílt párbeszédet hangsúlyozta Oroszország és a közép-európai országok, illetve az unió kapcsolatában. Mint mondta, bizonyos problémák beárnyékolják e kapcsolatokat, például a szankciók, biztonságpolitikai kérdések, a NATO határainak kiterjesztése, a bizalomhiány és a kettős mérce. Szergejev aggasztónak nevezte, hogy mesterséges módon lezárultak azok a kommunikációs csatornák, amelyek korábban lehetőséget teremtettek a rendszeres párbeszédre, a problémák őszinte felvetésére és megoldására. A nagykövet szerint a dialógusnak a kölcsönös tiszteleten, egymás érdekeinek figyelembe vételén kell alapulnia.
Balogh Csaba, a Külgazdasági és Külügyminisztérium keleti nyitásért felelős helyettes államtitkára szerint hazánk 1100 éves államisága alatt mindig a Nyugat és a Kelet határvonalán helyezkedett el, és mindig veszteségeket kellett elkönyvelnie, ha a Nyugat és a Kelet rajta keresztül viaskodott, de mindig szép hasznot realizált, ha rajta keresztül kereskedtek. „Valódi stratégiai partnerségre van szükség Magyarország és Oroszország, valamint az unió és Oroszország között” – tette hozzá. Ljubov Siselina, az Orosz Tudományos Akadémia Európa Intézete közép- és kelet-európai kutatásokért felelős részlegének vezetője szerint megnehezíti az orosz–magyar és orosz–uniós kapcsolatokat, hogy huszonöt év után sem szabadultunk meg a sztereotípiáktól. A professzor asszony üdvözölte, hogy a magyar–orosz kapcsolatok középpontjában nem a régi traumák állnak.
Bíró Zoltán, a Rendszerváltás Történetét Kutató Intézet és Archívum igazgatója szerint végre fel kell ismerni, hogy a mai Oroszország nem azonos a Szovjetunióval, s a politika, a jövő alakítóinak kötelességük túllépni a múltbeli sérelmeken, ha olyan módon kezelik azokat, hogy ezáltal akadályozzák az előrelépést.
Bíró hazánk euroatlanti integrációjával kapcsolatban elmondta, beavatkozásnak tekinti Magyarország belügyeibe, hogy a nyugati országok azonnal diktatúrának bélyegeznek minden olyan berendezkedést, amely kicsit is eltér a nyugatitól.
A tegnapi konferencián mások mellett felszólalt Okszana Gaman-Golutvina, az Orosz Politikatudományi Társaság igazgatója, Josef Mindiash, a Közép-európai Egyetem docense és Máté T. Gyula, lapunk főmunkatársa is.
Újságírókat tiltatnának ki
Orosz ellenzékiek azt kezdeményezik, hogy az Egyesült Államok tiltsa meg a beutazást az orosz állami televízió vezetőinek, illetve munkatársainak Borisz Nyemcov meggyilkolásával összefüggésben. A Nyezaviszimaja Gazeta úgy tudja, hogy Mihail Kaszjanov, az RPR-Parnasz párt társelnöke csütörtökön Washingtonban átadja a kitiltandó neveket tartalmazó, úgynevezett Nyemcov-listát amerikai kongresszusi képviselőknek. A listán zömével az orosz állami televíziós csatornák ismert arcai, politikai vitaműsorok vezetői, vezérigazgatói szerepelnek, de rajta van a listán Alekszej Puskov, az orosz törvényhozás alsóháza (duma) külügyi bizottságának elnöke is.
Amerikai segély és kiképzés
Joe Biden amerikai alelnök hétfőn 17,7 millió dolláros pótlólagos humanitárius segélyt – élelmiszert, vizet és menhelyként használható alkalmatosságokat – ajánlott fel Petro Porosenko ukrán elnöknek a folytatódó kelet-ukrajnai válság miatt. A két politikus a Fehér Ház tájékoztatása szerint telefonon beszélt egymással. Steve Warren ezredes, a Pentagon szóvivője Washingtonban megerősítette, hogy a Moszkvából érkezett figyelmeztetések ellenére az amerikai hadsereg vicenzai 173-as légi szállítású dandárjának 300 katonája megkezdte az ukrán nemzeti gárda mintegy 300 tagjának kiképzését a lengyel határ közelében lévő Javorivban.