Külföld
Lelőtték az iszlamista terroristákat
Nagyszabású megemlékezést tartanak vasárnap párizsban, a Charlie Hebdo következő száma egymillió példányban jelenik meg
Péntek reggel folytatódott a Charlie Hebdo szatirikus hetilap elleni szerdai, tizenkét áldozatot követelő merénylet elkövetésével gyanúsított Chérif és Said Kouachi utáni hajsza Franciaország északi részén. A Párizstól mintegy nyolcvan kilométerre fekvő régióban reggel nyolckor a bűnügyi rendőrség különleges osztagának több furgonja is feltűnt, elsősorban az erdős részeken keresték az elkövetőket. A Kouachi fivérek előzőleg Villers-Cotteret település mellett, a benzinkútnál szereztek üzemanyagot.
A hatóságok reggel a nyomukra bukkantak, félórás tűzpárbaj után a két testvér Dammartin-en-Goele településen, egy nyomdaépületben barikádozta el magát. Röviddel délután négy óra előtt a különleges erők akciót indítottak az épületnél, ahonnan lövöldözés és robbanások hallatszottak, majd füst szállt fel. Amikor a testvérek tüzet nyitottak, és kitörtek a nyomdaipari épületből, a kommandósok agyonlőtték őket. Az akcióban egyes jelentések szerint egy rendőrt lövés ért, de az épületben tartózkodó túsz sértetlenül kiszabadult. A Le Figaro szerint elképzelhető, hogy a testvérek nem tudtak a túszról. Családtagjai délelőtt többször is megpróbálták elérni a huszonhét éves fiatalembert, ő azonban nem vette fel a telefonját, csak később küldött egy SMS-t, amelyben azt írta: „Elbújtam az első emeleten. Azt hiszem, mindenkit megöltek. Mondjátok meg a rendőröknek, hogy lépjenek közbe.”
A Kouachi testvérek elleni akcióval körülbelül egy időben Párizsban, egy kóser boltban is túszdráma zajlott, a tettes sok - egyes jelentések szerint húsz - embert ejtett foglyul, és elbarikádozta magát az üzletben. Azzal fenyegetőzött, hogy kivégzi túszait, ha a rendőrök megtámadják a Kouachi fivéreket.
Feltételezések szerint ugyanaz a szélsőséges felelős a párizsi túszejtésért, aki előző nap megölt egy rendőrnőt Párizsban. A biztonsági erők végeztek a túszejtő iszlamista fegyveressel, azonban a jelentések szerint életét vesztette négy túsz, négy másik ember állapota pedig tegnap esti jelentések szerint válságos volt. Egyes értesülések szerint a Kouachi fivérek ismerték a párizsi támadót, Amedy Coulibalyt.
Egy vagy több fegyveres tegnap túszokat ejtett egy ékszerüzletben a franciaországi Montpellier-ben, francia sajtóértesülések szerint azonban itt valószínűleg nem terrorakció, hanem egyszerű rablás történt, amely „rosszul sült el”.
Csütörtökön a parlamenti pártok, tegnap pedig a frakcióval nem rendelkező szervezetek vezetőit fogadta hivatalában Francois Hollande francia államfő. A vasárnapra tervezett nagyszabású politikai megemlékezésre azonban nem hívta meg a Nemzeti Frontot, kiváltva az ellenzék tiltakozását. „A köztársasági elnök által meghirdetett gondolat egy olyan nemzeti egységről, amelyből kizárnak egy olyan pártot, amely a franciák huszonöt százalékát képviseli, ezt a nemzeti egységet egy hatalmas politikai csalássá változtatja” – fogalmazott Marine Le Pen, a párt elnöke. A vasárnapi megemlékezésen részt vesz Angela Merkel német kancellár, Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke, Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke, David Cameron brit kormányfő, Mariano Rajoy spanyol és Matteo Renzi olasz miniszterelnök is.
A Charlie Hebdo szerkesztősége a Libération című baloldali napilap székházába költözött, itt készítik el a következő számukat. A lap a tervek szerint a szokásos hatvanezer helyett egymilliós példányszámmal jelenik meg.
Röviden
A brit elhárító szolgálatok az elmúlt hónapokban három olyan, Nagy-Britanniában tervezett terrorcselekményt előztek meg, amely számos halálos áldozatot követelt volna – nyilatkozta a brit elhárítás, az MI5 vezérigazgatója. Andrew Parker figyelmeztetett, hogy minden kísérletet nem tudnak megakadályozni, s az MI5-nak tudomása van arról, hogy az al-Kaidához kötődő, jelenleg Szíriában tartózkodó szélsőségesek most is tömegmészárlással fenyegető támadásokat terveznek nyugati országok ellen.
A terrorizmus elleni harc lesz a témája a február 12-én Brüsszelben tartandó európai uniós csúcstalálkozónak – jelentette be pénteken Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke Rigában Laimdota Staujuma lett kormányfővel folytatott megbeszélése után. A lengyel politikus felszólította az Európai Parlamentet, hogy gyorsítsa fel az utas-nyilvántartási adatállományra (PNR) vonatkozó brüsszeli javaslat elfogadását.
A Charlie Hebdo elleni szerdai támadás tizenegy sebesültje közül heten elhagyhatták a kórházat. A további négy sérültet súlyos állapotban kórházban ápolják, de nincsenek életveszélyben. Laurent Léger, a Charlie Hebdo francia szatirikus lap egyik újságírója egy asztal alá bújva élte túl a támadást. A France Infónak elmondta, a sajtóhírekkel ellentétben nem szólították a fegyveresek név szerint az áldozataikat, de valóban kiejtették a főszerkesztő nevét.
A kegyetlenkedő muszlim szélsőségesek többet ártottak az iszlámnak, mint azok, akik szatirikus rajzokkal gúnyolódnak a valláson - jelentette ki Haszan Naszrallah sejk, a Hezbollah libanoni síita fegyveres szervezet vezetője.
Az országgyűlési frakcióvezetők tanácskozását kezdeményezi a jövő hétre Rogán Antal, a Fidesz frakcióvezetője, hogy a terrorellenes fellépésről egyeztessenek. Arra reagált, hogy Vona Gábor, a Jobbik elnöke pénteki sajtótájékoztatóján egy terrorellenes szakpolitikai egyeztető fórum azonnali összehívását javasolta. Ezen az ellenzéki párt kezdeményezné a magyar katonák ázsiai hadszínterekről történő hazahívását, a halálbüntetés visszaállítását, valamint a bevándorlással szembeni zéró toleranciát - tette hozzá az ellenzéki pártelnök. Rogán Antal erre azt mondta: a konkrét javaslatok közül messze nem ért egyet mindegyikkel, sőt nem is tartja mindegyiket célszerűnek. Szavai szerint egy öngyilkos merénylő ellen halálbüntetéssel fenyegetőzni „nem biztos, hogy a legcélszerűbb megoldás”.
Az elhárítás feladata megváltozott
Új helyzet állt elő 2001 óta, a terroristák radikalizálódtak, és megnőtt az internet szerepe is – hangsúlyozta Nógrádi György biztonságpolitikai szakértő az elmúlt napok eseményeinek több érdekes körülményéről.
Az elmúlt két napban új helyzetet teremtett, hogy két helyszínen folytatódtak a párizsi események – mondta lapunknak Nógrádi György. A biztonságpolitikai szakértő szerint érdekes fejlemény, hogy a magát egy nyomdában elbarikádozó testvérpárral kapcsolatban a rendőrség első felhívása arról szólt, hogy az újságírók hagyják el az akció környékét, mert csak zavarnak. Mindeközben folyt egy másik túszmentési akció is Párizsban, s délután még nem lehetett tudni, mi is történt a kóserboltban. Több ellentmondásos nyilatkozat is elhangzott pénteken. Nógrádi felidézte, hogy a brit titkosszolgálat vezetője azt mondta, ötven dzsihadistát figyelnek folyamatosan, és több pénzt kérnek, több emberre van szükségük. Ehhez képest – tette hozzá – a német televízió arról beszélt, hogy Nagy-Britanniában nem lett rosszabb a helyzet, csak az elhárítás így akar pluszpénzhez jutni.
A rendőrségi hírzárlatra, mint fogalmazott, mindenki úgy reagált, hogy gyakorlatilag minden információt át lehet adni. A müncheni olimpia példáját felidézve a szakértő elmondta, a hetvenes években is úgy tudtak tevékenykedni a terroristák, hogy a televízió közvetítette a rendőrségi akciókat. Nógrádi az Egyesült Államok szerepével kapcsolatban kifejtette, Washington csütörtökön még arról beszélt, hogy az Iszlám Államhoz tartozik a testvérpár, tegnap azonban már bejelentették, hogy a franciáknak volt igazuk, és valóban az al-Kaidát képviselték. Nógrádi szerint egy terrorszervezet sem vállalta magára a támadást, s a hatóságok is úgy vélik, egyéni merénylőkről van szó, ez pedig nagyon veszélyes. „2001 óta új helyzet van az al-Kaidát és Afganisztánt illetően, új helyzet van Bin Laden megölése óta. A terroristák radikalizálódtak, az internet szerepe drasztikusan megnőtt, és ez a titkosszolgálatokat is új feladatok elé állítja.”
Andok Mónika: A közfigyelemért folytatott terror képlékeny fegyver
Normasértés és a média felelőssége
Tóth Loretta
Propagandaeszközként legtöbbször hatástalanok a terrortámadások – mondta lapunknak Andok Mónika egyetemi docens. A kommunikációs szakértő szerint a média nem hibázik, ha beszámol a merényletekről.
A média rendszerének működésével kapcsolatosan gyakran fogalmazódik meg az a kritika, hogy a sajtóorgánumok által teremtett nyilvánosság nagymértékben hozzájárul az erőszakos politikai vagy vallási megmozdulásokhoz, mert – mint mondják – az újságírók a terroristákkal „szimbiózisban élve” szolgálják ki egymás igényeit. A Charlie Hebdo hetilap szerkesztőségét ért terrortámadásról a közösségi média fórumain olyan vádak is felmerültek a tragédia áldozataival szemben, hogy „maguknak keresték a bajt” azzal, hogy a véleménynyilvánítás szabadsága „mögé bújva” számos vallási és politikai közösség értékrendszerét pellengérre állítva gúnyt űztek karikatúráik célpontjaiból.
Felelőssé tehető-e a média azért, mert a terrorizmusnak „ingyenes” nyilvánosságot biztosít? Visszaéltek-e a véleménynyilvánítás szabadságának jogával azok a karikaturisták, akik az életükkel fizettek a szatirikus hangnemért? Andok Mónika, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Kommunikáció- és Médiaintézetének docense lapunknak elmondta: bár a hírértéken és normasértésen alapuló médiarendszer szerepe vitathatatlan a terrorcsoportok ismertté válásában, a párizsi merénylethez hasonló terrorakciók mint propagandatevékenységek, legtöbbször alkalmatlannak bizonyulnak. A média nem teheti meg, hogy nem számol be az ilyen eseményekről, a támadások mögött rejlő célok azonban jellemzően ismeretlenek vagy nem kapnak elegendő publicitást, hiszen a híradás a drámaiságra és a szolidaritásra fókuszál.
A szakértő szerint a párizsi mészárlás nem morális töltetű vallási üzenetet vagy társadalomkritikát közvetít a nyugati világ felé. Mint mondta, az üzenet nem köthető sem valláshoz, sem entitáshoz, sem kultúrához, csakis az erőszakhoz, a terrorhoz és a megfélemlítéshez. Az angolszász sajtóban az „Európa 9/11-eként” emlegetett párizsi vérengzéssel a nyugati világ tehát a terror üzenetét kapta, ezt pedig – bármilyen szörnyű is – el kell juttatni az emberekhez. „Másrészt ne legyünk naivak. Mivel az effajta terrorszervezetek célja a megfélemlítés, mindenáron megszerzik a médiamegjelenés lehetőségét. Ha kell, növelik a tétet, a normasértés fokát, ahogy azt az Iszlám Állam tette” – tette hozzá a szakértő.
Azok pedig, akik a karikaturistákat teszik felelőssé a saját halálukért, egyúttal a véleményszabadság korlátozásával is egyetértenek – mondta Andok. Hozzátette: itt elsősorban azt kell látnunk, hogy a szólás- és véleményszabadság, a vallásszabadság, a tolerancia és a jogállamiság az európai kultúra alappillére. Bár a szatirikus lap karikatúrái sokféle ember, közösség érzékenységét sértették, eddig mégsem rontott be senki a szerkesztőségbe, hanem az európai jogállamiságnak megfelelően beperelte a lapot.
„Hibázott-e a média? Nem és nem. Ha a párizsi esetre a média elhallgatással válaszol vagy a szabadságjogok korlátozásával reagálunk, akkor a legnagyobb hibát követjük el, hiszen pont azt tesszük, amit ők akarnak: feladjuk demokratikus társadalmunk alapjait” – fogalmazott a szakértő.