Lehet még hazánk napirenden

Az Európai Parlament (EP) nem vette napirendre a kérdést, hanem úgy határozott, hogy azt az Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság (LIBE) szintjén kell megvitatni. Niedermüller Péter lapunknak azt nyilatkozta, határozottan támogatta és meg is szavazta, hogy a plenáris ülés tűzze napirendjére a kvótareferendummal kapcsolatos kérdéseket. „Az a gyűlöletkampány, amelyet közpénzből finanszíroztak, teljességgel ellentétes az Európai Unió alapértékeivel, a jogállamisággal” – fogalmazott a DK-s politikus, aki rendkívül fontosnak nevezte, hogy a LIBE tárgyal a kérdésről.

„Egy plenáris vitának akkor van értelme, ha megfelelő az előkészítés. Az azonnali, spontán tárgyalások zömmel csak a félinformációknak és az ezekből táplálkozó indulatoknak adnak teret” – mondta lapunknak az MSZP-s Szanyi Tibor. Párttársa, Ujhelyi István úgy fogalmazott, nem szeretné, ha Magyarországról lenne politikai szócsata a plenáris ülésen, viszont a megfelelő fórumoknak – ez esetben a LIBE-bizottságnak – valóban beszélnie kell „az Orbán-kormány gyűlöletkampányáról és annak Európára gyakorolt hatásáról”. „Nem örültem volna, ha ezen a héten ismét színpadot ácsolunk Strasbourgban Orbán Viktornak, hogy a populista politikájához támogatókat gyűjtsön Franciaországtól Hollandiáig” – jegyezte meg lapunknak. „Fontosnak tartanám, hogy az eredménytelen népszavazás konklúzióit az EP szintjén is vitassuk meg, és bár a vita nem került a mostani plenáris ülés napirendjére, remélem fogunk a közeljövőben alkalmat találni képviselőtársaimmal, hogy megvitassuk az ügyet, hiszen az európai megoldást közösen kell megtalálnunk” – nyilatkozta Jávor Benedek, a PM képviselője. Az LMP-s Meszerics Tamás szerint „a népszavazás jellege miatt a szóbeli kérdés indokolt lett volna, további parlamenti sorsa részben függ a magyar kormány további EU-n belüli fellépésének jellegétől. A jobbikos Balczó Zoltán nem támogatja, hogy napirendre kerüljön Magyarország, így mint lapunknak elmondta, nemmel szavazott.

Röviden. Zágráb nem nyitja meg a határt a Szerbiában rekedt migránsok előtt

- Negyven kilométert gyalogoltak Belgrádból, ám az esőzések, a hideg és a fáradtság miatt feladták a magyar határ felé való menetelést a kedden útra kelt migránsok, így a hatóságok autóbuszokkal szállították őket vissza a szerb fővárosba szerdán. A mintegy háromszáz fiatal férfi kedd délelőtt indult el a belgrádi autóbusz-pályaudvarról a kétszáz kilométerre fekvő szerb–magyar határ felé. A migránsok a magyar határ megnyitását követelő, kézzel írt papírlapokat lengettek. A megterhelő gyaloglás miatt azonban csak egy körülbelül ötvenfős csoport tartott ki éjszakáig. Ők a vajdasági India (Indjija) egyik benzinkútján töltötték az éjszakát, a többiek visszaindultak a szerb fővárosba, illetve néhányan taxival folytatták az utat.

- Svédország bírósághoz fog fordulni, ha Magyarország nem tartja be a dublini előírásokat, és nem fogadja vissza azokat a menedékkérőket, akiket a magyar hatóságok regisztráltak elsőként az Európai Unióban – közölte Morgan Johansson svéd igazságügyi miniszter az EUObserver brüsszeli hírportál szerdai tudósítása szerint. Öt észak-európai ország – Dánia, Finnország, Izland, Norvégia és Svédország – nemrégiben levelet küldött az Európai Bizottságnak, arra kérve az uniós intézményt, tegyen lépéseket annak érdekében, hogy Magyarország betartsa a dublini szerződésben foglaltakat.

- A balkáni migrációs útvonal lezárása nem állította meg a menekülthullámot, tartós megoldást csak az EU–Törökország menekültügyi megállapodás hozott – mondta Angela Merkel német kancellár egy szerdán ismertetett német lapinterjúban. A kereszténydemokrata (CDU) politikus a Die Zeit című liberális hetilap csütörtökön megjelenő számába készült interjúban az előzetesen ismertetett részletek szerint kiemelte: nem hajtott végre fordulatot a menekültpolitikában. Mint mondta, tavaly szeptember óta egy sor intézkedést megtett, de politikájának alapvetése „változatlan”.

- Feltehetőleg terrorcselekmény volt a rendőrök elleni késeléses támadás szerdán Brüsszelben – jelentette be a belga szövetségi ügyészség. A vádhatóság szóvivője elmondta, a hatóságok azért vitték az ügyet a szövetségi ügyészség elé, mert „minden okuk megvan azt gondolni, hogy terrortámadás történt”, további részleteket azonban nem árult el a nyomozás érdekeire hivatkozva.

- Körültekintő rendőri fellépéssel meg lehetett volna előzni a németországi Kölnben szilveszterkor nők ellen tömegesen elkövetett szexuális zaklatásokat és lopásokat – áll egy szerdán kiszivárgott jogpszichológiai szakvéleményben, amely az Észak-Rajna–Vesztfália tartományi parlament (Landtag) vizsgálóbizottságának megrendelésére készült.

- A kárpátaljai magyarság ellen irányuló provokációként értékelte és elítélte a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) elnöksége Ungváron kiadott nyilatkozatában azt az ukrán médiában megjelent hírt, amely szerint a magyar szervezet választmányi tagjai megpróbálták meghamisítani a múlt vasárnapi magyarországi kvótanépszavazás eredményeit.

- Horvátország nem engedi be a Szerbiában rekedt mintegy hétezer migránst – közölte tegnap Vlaho Orepic ügyvezető belügyminiszter.