Külföld
Kurz: Magyarország Európát is védi
Orbán Viktor miniszterelnök schengeni külső határok biztonságáért tett erőfeszítéseit méltatta az osztrák külügyminiszter
A Süddeutsche Zeitung című német lap szombaton Sebastian Kurz osztrák külügyminiszterrel közölt interjút. Az Európai Néppárthoz (EPP) tartozó konzervatív Osztrák Néppárt (ÖVP) politikusa arra a kérdésre, hogy ki kell-e zárni a Fideszt az EPP-ből, úgy reagált, a néppárti vezetők már eldöntötték, hogy a Fidesz az EPP tagja marad. Hozzátette, hogy „a sokszínűség Európájában élünk, és csak akkor lehetünk erősek, ha ösztönözzük az összetartást”. „Nem akarom, hogy sok kelet-európai másodosztályú európai- nak érezze magát” – hangsúlyozta az osztrák külügyminiszter. Arra a felvetésre, hogy Orbán Viktor miniszterelnök „Európa-ellenes irányvonala” nem a szorosabb együttműködés bizonyítéka, Kurz azt mondta, hogy az uniós külső határok védelmében Orbán Viktor és a kelet-európai országok vezető szerepet játszanak.
Az elsősorban a migrációs válságról szóló interjúban az osztrák politikus arról is beszélt, hogy kezdettől fogva ellenezte a „nyitott határok politikáját”, és arra törekedett, hogy megszüntesse hazája „totális túlterheltségét”, amely 2015-ben nemcsak Ausztriát, hanem Németországot is jellemezte. Kurz szerint a menekültkérdésben az osztrák és svéd politikusok, valamint Németország által kijelölt út „teljes mértékben rossz volt, és nem felelt meg az európai jognak”.
Kurz hangsúlyozta, mindig igyekszik úgy cselekedni, ahogy helyesnek látja, és próbál nem engedni a civil szervezetek, bizonyos érdekcsoportok vagy a média nyomásának. Kifejtette, hogy 2015-ben a sajtó olyan kutatásokat jelentetett meg, amelyek azt sugallták, hogy a gazdaságnak szüksége van a migránsokra, akik azonnal el is tudnak kezdeni dolgozni, ám a képzettség hiánya miatt ez nem volt igaz.
A Die Presse című osztrák lap szombaton interjút közölt Trócsányi László igazságügyi miniszterrel, aki kijelentette: a menekültpolitika egyik legnagyobb problémáját a kitoloncolás gyakorlata jelenti. A politikus azt mondta, hogy a menedékkérők kiutasítása „a legtöbb esetben nem lehetséges”, és ezért európai kitoloncolási mechanizmust javasol. Trócsányi szerint ezzel a Frontex európai határvédelmi ügynökségnek kellene foglalkoznia. A miniszter javaslata új kompetenciákkal, valamint anyagi támogatással ruházná fel a Frontexet, és a védelemre nem jogosult menekülteket a származási országukba szállítaná vissza.
Közben Angelino Alfano olasz külügyminiszter tegnap bejelentette, hogy Olaszország tízmillió euróval támogatja a Menekültügyi Főbiztosságának (UNHCR) Líbiában tervezett regisztrációs táborát. Alfano elmondta, hogy az ENSZ-szervezet egy olyan migránstábor kiépítésén dolgozik, ahol a Líbiából Európába továbbmenni akaró migránsokat regisztrálnák, mielőtt még tengerre szállnának.
A líbiai parti őrség szombaton azt közölte, hogy ismeretlen fegyveresek motorcsónakokkal üldözőbe vettek és Líbia partjai előtt kiraboltak egy menekülteket szállító gumicsónakot, amelyben százhuszonkilencen utaztak. A fegyveresek leszerelték a gumicsónak motorját, a menekülteket csak órákkal később találta meg a parti őrség. A Proactiva Open Arms spanyol segélyszervezet pedig vasárnap arról adott ki tájékoztatást, hogy huszonnégy óra leforgása alatt több mint ötszáz bevándorlót mentett ki a Földközi-tengeren veszélybe került kisebb csónakokból.
Röviden
Kiszabadultak a Boko Haram foglyai
- Szombat este fegyveresek agyonlőttek egy ötvenéves keresztény férfit Egyiptomban, a Sínai-félsziget északi részén fekvő el-Arís városban – közölték tegnap biztonsági tisztségviselők. Az Iszlám Állam vasárnap közleményben vállalta magára a támadás elkövetését.
- Fogolycsere keretében szabadon engedett a Boko Haram nigériai szélsőséges fegyveres szervezet nyolcvankét fiatal lányt, akiket még 2014 áprilisában raboltak el Chibok városából – jelentette be a nigériai kormány. A közlés szerint a túszok „hosszas tárgyalásokat követően” nyerték vissza szabadságukat, cserébe három feltételezett Boko Haram-tagért, akiket a hatóságok tartottak fogva.
- Csádban szabadon engedtek egy márciusban elrabolt francia állampolgárt, aki a szudáni főváros, Kartúm felé tart – közölték tegnap szudáni biztonsági erők és az Élysée-palota. A férfit március 23-án rabolták el a csádi Abesében, a Szudánnal szomszédos területen, ahol több mint egy évtizede fegyveres harcok dúlnak.
- Rajtaütött a rendőrség egy iszlamista csoport tagjainak búvóhelyén, Banglades nyugati részén vasárnap, az akció során a szélsőségesek két fegyverese meghalt, és a tűzharcban két rendőr is megsebesült – közölték a helyi hatóságok.
A belgiumi törökök sem szavazhatnak
A belga kormánynak nem áll szándékában engedélyezni, hogy az országban élő törökök részt vegyenek a halálbüntetés visszaállításáról tartandó népszavazáson – jelentette ki Charles Michel miniszterelnök az RTBF közszolgálati rádiónak és televíziónak adott interjúban. A Le Soir című napilap beszámolója szerint a kormányfő a szombat esti interjúban aláhúzta: meg fogják keresni azokat jogi lehetőségeket, amelyekkel megakadályozhatják, hogy Belgium területén is szavazzanak a halálbüntetés visszaállításáról. Pénteken Steffen Seibert, a német szövetségi kormány szóvivője, és korábban az osztrák kormány is hasonlóan nyilatkozott. (UT)