Kurz: El kell búcsúznunk a kvótától

„Úgy látom, Európa kezdi tudatosítani, ha nem leszünk képesek összefogni, és nem hagyunk fel a bizonyíthatóan működésképtelen dolgokról folytatott vitáinkkal, akkor mindent elveszíthetünk” – jelentette ki a cseh közszolgálati rádióban Lubomír Zaorálek cseh külügyminiszter. Mint mondta, „a kvótarendszer halva született gyerek”, számára ez már a múlt, és kellemetlennek találja, hogy ilyen hosszúra nyúlt róla a politikai vita. Zaorálek szerint Európának meg kellene változtatnia hozzáállását a migránsválsághoz, és az egyes országok részvételét a probléma megoldásában nemcsak a kvótákhoz való viszonyulás, hanem szélesebb alapon kellene értékelni. „Mi nem akarjuk megismételni mások hibáit, eddig senki sem bizonyította be nekünk, hogy lehetséges az eltérő kultúrájú régiókból érkező migránsok integrálása” – indokolta Zaorálek azt, miért utasítja el Prága és a V4-ek a kvótarendszert.

Elítélte a kvótarendszert Sebastian Kurz osztrák külügyminiszter is, aki a német Welt am Sonntagnak úgy fogalmazott, nem lehet az újraelosztással megoldani a menekültválságot. Hangsúlyozta, az EU-nak nem szabad görcsösen ragaszkodnia a kvótákhoz, el kell búcsúznia tőlük, mert a cél teljes mértékben megvalósíthatatlan. A kvótareferendumról elmondta, hogy a magyarok véleménye ismert, és szerinte ezen nem változtat az országos népszavazás. Hibának nevezte, hogy egyes tagállamok rá akarják kényszeríteni másokra az irányvonalukat, mintha a tagállamoknak „két osztályuk” lenne. „A visegrádiak és néhány más tagállam mindig is ellenezte a kvótákon alapuló elosztást, soha nem támogatták a meghívás politikáját, és ha a legfőbb cél kezdettől fogva nem a menekültek elosztása lett volna, hanem a külső határok védelme, akkor vélhetően nem is tartották volna meg ezt a népszavazást Magyarországon” – tette hozzá.

Európa megbízhatatlan a migráció kezelésében, amely újraindíthatja az uniót, de véget is vethet neki – mondta az olasz belügyminiszter. Angelino Alfano a magyar népszavazásról úgy fogalmazott, tiszteletben kell tartani egy nép szuverenitását, ugyanakkor nem szabad megengedni, hogy egy nemzet közvéleménye befolyásolja a több száz millió lakosú Európai Uniót.

„A velünk való viszonyban semmi nem fog változni. Az EU nincs abban a helyzetben, hogy egységes politikát alakítson ki, és úgy tűnik, minden egyes tagország a saját érdekeinek megfelelően jár el” – jelentette ki tegnap a magyar kvótareferendummal kapcsolatban Aleksandar Vulin szerb szociális ügyi miniszter. „Amíg nem fogalmaznak meg egységes megoldást, minden ország saját magáért fog küzdeni” – fogalmazott.

Martin Schulz, az Európai Parlament elnöke a Berliner Morgenpost nevű lapnak elsősorban belpolitikai-nak nevezte a kvótanépszavazást. A német szociáldemokrata politikus szerint Orbán Viktor így akarja megszilárdítani a hatalmát.

---

Álhír lelkesítette a Szerbiában rostokolókat

Egy Magyarországról érkezett ember azt mondta, hogy jó híreket várhatnak a kvótareferendum után, ezért a Szerbiában rekedt migránsok örülnek, abban bíznak, hogy újranyitják a határt és továbbmehetnek Magyarországra – ezt állította az M1 tudósítójának tegnap Szerbiában egy afgán férfi. Muci Attila tudósító szerint a migránsok között elterjedt, hogy a népszavazás után Magyarország esetleg már hétfőn megnyithatja előttük a határait, és továbbhaladhatnak a kiszemelt európai uniós ország felé. Nem hivatalos értesülések szerint kilenc-tízezer illegális bevándorló lehet az országban, tette hozzá.

---

- Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter levélben fordult Thorbjorn Jaglandhoz, az Európa Tanács főtitkárához, amiért a szervezet emberi jogi biztosa a magyar menekültpolitikát bírálta. Nils Muiznieks, az ET emberi jogi biztosa a The New York Times amerikai napilapban megjelent cikkében a múlt héten azt írta: nem okozott meglepetést, hogy Magyarország az unió javaslatait leginkább elutasító országok egyike volt, a magyar kormány ugyanis már korábban is hozott olyan intézkedéseket, amelyek ellentétesek az emberi jogok tiszteletben tartásának és a jogállam elveivel. Szijjártó Péter erre reagálva csütörtökön azt közölte, hogy az ET emberi jogi biztosának „tudatlansága és Magyarország iránti gyűlölete elképesztő”. Jaglandnak azt írta, a biztos egy olyan országot ítélt el, amely teljes mértékben és szigorúan tiszteletben tartja a menekültügyi és bevándorlási szabályokat. A kormány célja Magyarország határainak és az EU tagállamainak védelme a nemzetközi alapszabályok megtartása mellett, hogy elkerüljünk egy kontrollálhatatlan helyzetet – magyarázta.

- Lazar Comanescu román külügyminiszter szerint Románia a schengeni övezetben a külső határok védelmét szilárdító tényező lenne, és ezt az Európai Unió országai is egyre inkább belátják. A külügyminiszter arra emlékeztetett, hogy Románia a befogadási kapacitása függvényében tud bevándorlókat fogadni. Hozzátette, hogy – emlékezete szerint – három-négyezer bevándorlót tud elhelyezni.

- A franciaországi Calais-ban összetűztek a rendőrökkel szombaton a migránsokat pártoló aktivisták. A tüntetést a hatóságok betiltották, ennek ellenére több százan gyűltek össze az ország számos pontjáról, ahonnan autóbuszok szállították őket Calais-ba. Volt köztük sok angol is. A tömeg megpróbált bejutni a városközpontba, de a rendőrök útjukat állták, a tüntetők kövekkel dobálták meg a rendőröket, akik könnygázzal és vízágyúkkal oszlatták szét őket.

- Törölte a vasárnapra kiírt referendumot a délkelet-franciaországi Allex polgármestere, amelyet azért írt ki korábban, mert a kormány a helyiek megkérdezése nélkül ötven menedékkérőt tervez áttelepíteni a calais-i migránstáborból a kétezer-ötszáz lakosú településre. „Az állam hajthatatlansága miatt, illetve kényszerből törlöm a népszavazást” – mondta szombati sajtótájékoztatóján Gérard Crozier polgármester.

- Újabb incidensek történtek Németországban a menekültválsággal kapcsolatban, hét végi rendőrségi jelentések szerint három településen kisebb összetűzés volt helyiek és menedékkérők között, egy menekültszállást pedig megpróbáltak felgyújtani a Brandenburg tartományi Jüteborgban.

- Körmentettel és ünnepi misével nyitott újra vasárnap az a francia templom, ahol két hónappal ezelőtt dzsihadisták megöltek egy papot, a nyolcvanöt éves Jacques Hamelt. A szertartást a katolikusok és a muzulmánok közti megbékélés jegyében Dominique Lebrun roueni érsek mutatta be a normandiai Saint-Etienne-du-Rouvray településen.

---

Lapvilág

The Sunday Times, Nagy-Britannia
A Brüsszel elleni lázadás elsődleges mozzanata
A menekültek elosztási tervének elutasításával Orbán Viktor valójában Angela Merkel német kancellár és a nyitott kapuk általa képviselt politikája ádáz ellenlábasaként pozicionálja magát. Ezzel az álláspontjával Orbán nemcsak a lengyel, a szlovák és a cseh EU-szkeptikus vezetők, hanem a Nyugat-Európában előretörő jobboldali populisták körében is támogatásra lelt, magára haragította viszont a régebbi EU-tagállamokat, mindenekelőtt Németországot, az unió legnagyobb befizetőjét.

The Guardian, Nagy-Britannia
Nincs szó magyar kilépésről
Orbán Viktor nem akar kilépni az EU-ból. Hisz azonban a brüsszeli hatalmi jogkörök visszavételében, a migránsokat távol tartó kerítésekben és annak a liberális demokráciának a lebontásában, amelyet mások mellett Angela Merkel képvisel.

Die Zeit, Németország
Keresztény-nemzeti bezárkózás
„Agresszív kampánnyal” Orbán arra biztatta a polgárokat, hogy nemmel szavazzanak, az ellenzék pedig szinte megnémult. A kormányfő nemcsak beszélt és provokált az utóbbi hónapokban, hanem egyre inkább elzárta országát a menekültek elől.

Il Giornale, Olaszország
Utolsó kihívás Európának
Orbán Viktor Brüsszellel szembeni keresztes háborúja nem ér véget a referendummal. Minimális esélye van annak, hogy egy olyan kicsi peremnemzet, mint amilyen Magyarország, a saját víziójával lépjen fel az unióban, de Orbán referenduma kiszámíthatatlan folyamatot indíthat el.

Il Foglio, Olaszország
Harc a tagállami szuverenitásért
A magyarok nemet mondanak a zsarnok Európának, amely – ahogyan a Szovjetunió idején történt – a saját akaratát akarja a polgárokra kényszeríteni. Ügyes politikai húzás a népszavazás, amelyet Orbán további erőpróbákra használ fel a gyűlölt Brüsszellel szemben. A Brexit példáját nézve nem biztos, hogy a győzelem végül tényleg Magyarország javát szolgálja majd.