Kurz: A keresztényeké a legüldözöttebb vallásos közösség

Az osztrák külügyminiszter szerint „világos, hogy a keresztényeké a legüldözöttebb vallásos csoport a világon, ezért biztonságuk biztosítása központi kérdés”, fontos szempont Ausztria menekültpolitikájában is. „Az iszlám növekszik Ausztriában, főleg a muszlim országokból jövő bevándorlás miatt. A keresztényeknek magabiztosaknak kell lenniük. Az országunk nyitott más vallásokra, de keresztény tradíciói vannak, és emellett ki kell állnunk” – hangsúlyozta. Kurz szerint „életveszélyes azt hinni, hogy megoldódott a migrációs válság, mert továbbra is ezrek lépik át a külső határokat minden héten”, ezért egyértelművé kell tenni, hogy „megállítunk mindenkit, aki illegálisan érkezik Európába. Nincs esélye Közép-Európáig jutni. Ha ezt megtesszük, megállítjuk az illegális áramlatot és az embercsempészeket, és ami a legfontosabb, a halálozásokat”.

Christian Kern osztrák kancellár Aleksandar Vucic szerb miniszterelnökkel tárgyalt Belgrádban a migránsválság kezelési lehetőségei­ről, valamint a két ország gazdasági együttműködésének bővítéséről. A politikus sajtótájékoztatóján kiemelte, Szerbia jelentősen hozzájárult az Európát sújtó migrációs válság kezeléséhez, mindezért pedig csak csekély segítséget kapott az Európai Uniótól, éppen ezért növelni kell a Belgrádnak nyújtandó támogatást. Hozzátette, hogy Ausztria szeretné bővíteni a támogatás módját, március elsején például olyan eszközöket küld az országba, amelyek segíthetnek a válság kezelésében. „Ausztriának óriási haszna van abból, amit Szerbia a migránsválság megoldásáért tesz” – fogalmazott Christian Kern. Emellett Ausztria humán erőforrásokkal is segíti a délszláv országot, jelenleg húsz osztrák rendőr teljesít szolgálatot a szerb–bolgár határon.

Röviden
A közös visszatoloncolási politika jelei

- Ötvenhét embert toloncoltak vissza Nigériába az Európai Unió több tagállamából - erősítette meg az osztrák belügyminisztérium. Az Ausztria által szervezett, az Európai Unió határvédelmi ügynökségének (Frontex) közreműködésével indított charterjárattal történő kitoloncolásban több másik állam is közreműködött, így Norvégia, Svájc, Magyarország, Csehország, Spanyolország, Németország, Franciaország, Svédország és Dánia is. Az osztrák belügyminisztérium a részt vevő országok akcióját „egy közös európai visszatoloncolási politika látható jelének” nevezte.

- Bírálja az osztrák számvevőszék a Bécsben nyújtott szociális támogatások magas összegét, továbbá a kiutalások során tapasztalt visszaéléseket - jelentette tegnap az osztrák közszolgálati televízió. A számvevőszék még hivatalosan nem közölt adatokat az előzetes jelentésből. A hivatal megerősítette, hogy a szociális támogatórendszerről készült egy elemzés, amelyet meg is küldött az illetékeseknek, azonban az anyag tartalmából nem hozott nyilvánosságra részleteket. Sajtóértesülések szerint az előzetes jelentés arra a megállapításra jutott, hogy Bécsben nem minden szociális kérvényt bíráltak el megfelelően, és előfordult olyan eset is, amelynél a személyi okmányok ellenőrzése nélkül döntöttek a kiutalt, összesen mintegy 840 eurós támogatásról. A lapok szerint a 123 oldal terjedelmű dokumentumban az is olvasható, hogy míg 2010-ben 81 ezer ember jutott szociális ellátáshoz Bécsben, addig 2016-ban már több mint 150 ezren kaptak ilyen jellegű juttatást az osztrák fővárosban. Ötven százalékuk nem osztrák állampolgár, közülük tizenkét­ezren Szíriából, nyolcezren Törökországból érkeztek.

- A bevándorlás és a munkanélküliség miatt aggódnak leginkább Ausztriában - derül ki az Eurobarometer pénteken bemutatott felméréséből. Eszerint a bevándorlás az osztrákok 36 százalékát, a munkahelyek kérdése az Ausztriában élők 30 százalékát aggasztja. A korábbi eredményekhez viszonyítva öt százalékkal kevesebben tartanak Ausztriában a migráció kérdéskörétől, mint egy évvel korábban. Az uniós
tagállamokban a lakosok 45 százalékát aggasztja a bevándorlás. Az uniós polgárok kétharmada és az osztrákok 64 százaléka szerint a menekülteknek segítséget kell nyújtani.

- Havonta ezer migráns befogadását és menekülttáborok felállítását vállalná magára Tunézia az ország és Olaszország, valamint az EU között a közeli jövőben tervezett migrációs megállapodás alapján - értesült a Corriere della Sera. Az olasz napilap információi szerint havonta ezer menekültet szállítanának Tunéziába azok közül, akik Líbia partjairól kelnek útra, és a nemzetközi vizeken olasz és más európai egységek tartóztatják fel őket.