Kurz: A balkáni útvonal tartósan zárva marad

The Daily Telegraph: Merkel téved a menekültkérdésben
Téved a német kormányfő a The Daily Telegraph szerint, amikor azt állítja, hogy nincs összefüggés a menekültek beáramlása és a terrorizmus között. A konzervatív brit lap pénteken úgy fogalmazott: Angela Merkel tömegeket bátorított, hogy keljenek át tengeren és szárazföldön, ez pedig veszélynek tette ki őket, és destabilizálta azokat az országokat, amelyeken áthaladtak. Angela Merkel csütörtökön védelmébe vette menekültpolitikáját, és azt állította, hogy az iszlamista terrorizmus nem a menekültekkel érkezett Németországba. "Reméljük, igaza van, de a tapasztalatok kételkedésre adnak okot a német választókban" - írta a szerkesztőségi állásfoglalás. "Júliusban például egy szíriai menedékkérő robbantotta fel magát Bajorországban. Ugyanabban a hónapban Angela Merkel elismerte, hogy a menekültek által használt útvonalakon terroristák is bejutottak" Európába - tette hozzá a lap. Az újság szerint a kancellár retorikájában tapasztalt ellentmondások "talán a háború utáni német identitást" tükrözik: sok német úgy akar vezekelni a múltért, hogy határozottan liberális hozzáállást tanúsít a migráció kérdésében". Az Angela Merkel hatására megindult vándorlást azonban újfajta társadalmi problémák és belpolitikai kockázatok kísérik: 1945 óta először virágzik egy nacionalista párt. Az Alternatíva Németországnak (AfD) jól szerepel a közvélemény-kutatásokon - hívta fel a figyelmet a The Daily Telegraph. "Százezreket bátorított, hogy vállalják a halálos kockázatokat rejtő utat tengeren és szárazföldön át. Ez pedig nemcsak őket sodorta veszélybe, hanem destabilizálta azokat az országokat, amelyeken átkeltek." A nyitott kapuk menekültpolitikája politikai öngyilkosság, Angela Merkel pedig téved, ha azt hiszi, hogy Németország tovább haladhat ezen az úton - írta. 

Viszont a szóban forgó szeptemberi hétvége után Angela Merkel német kancellár is "lényegében a korlátozás és a bezárkózás politikáját valósította meg", a Sikerülni fog! (Wir schaffen das!) jelszó kiadása után Németországban "egyértelmű irányváltás történt a menekültek korlátlan befogadásától a menekültáramlat korlátozása felé" - vélte a jobboldali Osztrák Néppárt (ÖVP) politikusa. Hozzátette, hogy voltak ugyan felfogásbeli különbségek Ausztria és Németország között a megoldás mikéntjéről, és Ausztria "Németország akarata ellenére" ültetett át a gyakorlatba egy "hatékony politikát" a nyugat-balkáni térségben végrehajtott határlezárásokkal, de már "egyetértés van abban, hogy a menekültek nem választhatják meg,  hol akarnak élni" - fejtette ki az osztrák diplomácia vezetője. Kiemelte, hogy amíg korábban "Európa kapuja nyitva állt", most "trendforduló" tapasztalható, a határok zárva vannak, aminek következtében az embercsempészek "szolgáltatása" nagymértékben drágult, és így "az illegális migráció veszített vonzerejéből".

Kurz hangsúlyozta, hogy a balkáni migrációs útvonal "természetesen tartósan" zárva marad, mert az illegális migrációt csak így lehet megállítani, amíg nem biztosított az uniós külső határok védelme. Kiemelte, hogy az EU-nak Spanyolországtól vagy Ausztráliától tanulva át kell vennie azt az alapelvet, hogy "nem jut be, aki illegálisan indul útnak". Arra a felvetésre, hogy Ausztráliában internálótáborokba vetik a menekülteket, azt mondta, hogy ezt "a sajtó találta ki", és valójában a görög-török tengeri határ térségében fekvő Leszbosz szigetén is az a helyzet, hogy "a menekülteket megállítják, és nem engedik tovább".

Arra a kérdésre, hogy szükség van-e B-tervre arra az esetre, ha elbukik az EU-Törökország megállapodás, azt mondta, hogy egy ilyen elképzelést az első számú koncepció, az A-terv helyére kell állítani, mert az "öntudatos, erős Európának képesnek kell lennie arra, hogy önállóan megvédje határait". Ennek a tervnek azt kell tartalmaznia, hogy gyorsan ki kell építeni a közös határ-, és partvédelmi szervezetet, ott kell megállítani a menekülteket, ahol az EU területére érkeznek, és világos megállapodásokat kell kötni a menekülteket kibocsátó országokkal. Mint mondta, az EU-nak nyomást kell gyakorolnia az észak-afrikai Maghreb-térség országaira, hogy fogadják vissza állampolgáraikat, és "fenyegetésként" ezen országok pénzügyi támogatásának leállítását is kilátásba kell helyezni. Az EU-nak "nemcsak az alapértékeiért, hanem az érdekeiért is ki kell állnia" - mondta az osztrák külügyminiszter.

A muzulmán vallású menekültek társadalmi beilleszkedésének ügyével kapcsolatban hangsúlyozta, hogy nem valamely vallásról vagy kultúrkörről van szó, hanem arról, hogy "összekeveredik a bevándorlás és a védelem keresése". Amikor nem politikai üldöztetés vagy háború, polgárháború elől menekülő emberek védelméről, hanem bevándorlásról van szó, akkor "minden államnak joga megválasztani, hogy kit akar befogadni" - mondta Sebastian Kurz.

Koalíciós vita kezdődhet Ausztriában

Koalíciós vita kezdődhet Ausztriában a menekültekre vonatkozó szabályozások szigorításáról a néppárti integrációs miniszter reformjavaslata nyomán - derül ki a kezdeményezéssel kapcsolatos reagálásokból.

Sebastian Kurz külügy- és integrációért felelős miniszter javaslata szerint a munkanélküli menekülteket egyeurós órabérért közhasznú munkára köteleznék, német mintára hetente 15-30 órát dolgoznának. Amennyiben ezt megtagadják, kevesebb szociális ellátáshoz jutnának. A miniszter szerint így segítenék a menedékkérelemmel rendelkezők könnyebb elhelyezkedését. "A foglalkoztatás és nem a büntetés vagy kényszerítés a cél" - indokolta Kurz a közelmúltban ismertetett terveit.

A javaslattervezet szerint csökkentenék a szociális segély összegét. A jelenlegi 840 euróról 560 euróra változtatnák a juttatás minimális értékét. Továbbá szankcionálnák, ha valaki nem vesz részt a nyelv- és értékkurzusokon, valamint szabályoznák a fátyolviselést és a közterületen folytatott Korán-osztogató akciókat is. 

A miniszter emlékeztetett: egy évvel ezelőtt számos lap még arról számolt be, hogy elsősorban magasan képzett menekültek érkeznek Ausztriába, azonban szerinte épp ellenkező a helyzet. "Főleg az afgánok között sok az írástudatlan, és éppen Afganisztánból jönnek a legtöbben az országba" - mondta Kurz. 

Jelenleg 25 ezer regisztrált munkanélküli menekült él Ausztriában, számuk havonta nagyjából ezerrel nő. A Die Presse című osztrák napilap pénteki kiadásának összegzése szerint ugyan ez a szám kevésnek tűnhet, de a 2015-ben érkezett mintegy 90 ezer menekült még a befogadóközpontokban várja kérelmének elbírálását, vagyis ők még nem jelentek meg az osztrák munkaerőpiacon. A legtöbbjük azonban képzetlen, és nem tud németül - olvasható a lapban. 

Reinhold Mitterlehner néppárti alkancellár ésszerűnek és szükségesnek nevezte a menekültekre vonatkozó szabályozás szigorítását. 

A nagyobbik koalíciós párt, a Osztrák Szociáldemokrata Párt (SPÖ) konkrétumok hiányában egyelőre kivár a néppárti javaslatcsomag véleményezésével - közölte a párt igazgatója az Ö1 közszolgálati rádió pénteki műsorában. Georg Niedermühlbichler arról beszélt, hogy a menekültek foglalkoztatását alapvetően támogatja. Azonban mindezt kényszerítés nélkül tenné, és lehetőség szerint elkerülné, hogy az ausztriai munkaerőpiacot ellepje az olcsó munkaerő. 

Megemlítette azt is, hogy szerinte az elfátyolozás a nők elnyomásának jele, bár a burka betiltásának kihatásairól szívesen egyeztetne az érintettekkel is. 

Az Osztrák Munkaügyi Hivatal (AMS) vezetője, Johannes Kopf szerint az egy euró órabérért végzett munka csupán azok számára opció, akiknek más lehetőségük nincs, hogy munkát kapjanak. 

A néppárti javaslat jelzésértékű - jelentette ki Thomas Langpaul az osztrák közszolgálati televízió (ORF) belpolitikai szerkesztőségének helyettes vezetője. Szerinte így próbálják elérni, hogy az ország a menekültek szemében kevésbé legyen vonzó. A lakosságnak pedig a tervezett intézkedés azt üzeni, hogy a politikai vezetés kezeli a menekültkérdést - vélte Langpaul.

Tavaly az osztrák hatóságokhoz benyújtott menedékkérelmek száma mintegy 90 ezer volt, vagyis annyi, mint 2010 és 2014 között összesen. Becslések szerint nagyjából 35 ezren kapnak közülük menedékstátust. A menedékkérők többsége Afganisztánból és Szíriából származott, mintegy 30-30 százalékuk érkezett e két országból. Irakból a kérelmet benyújtók 15 százaléka jött az országba.

Wolfgang Sobotka belügyminiszter az illegális gazdasági bevándorlók büntetőjogi felelősségre vonását szorgalmazta a héten. A néppárti miniszter tervei szerint szeptemberben átfogó biztonsági, idegenrendészeti és büntetőjogi törvénymódosításról szóló javaslatcsomagot nyújt be a parlamentnek.

Török uniós nagykövet: Törökország nem küld több millió menekültet az EU-ba

A menekültválság közös kezeléséről kötött EU-Törökország megállapodás mindenkinek fontos, és Törökország akkor sem küldene több millió menekültet az EU-ba, ha esetleg nem kapná meg az uniós vízummentességet - mondta az EU-hoz delegált török nagykövet egy pénteki német lapinterjúban. Selim Yenel a Die Welt című lapban megjelent interjúban elmondta: "egyesek" azt képzelik, hogy Törökország buszra ültet és elindít az EU-ba több millió menekültet, ha nem kapja meg a vízummentességet, pedig ilyesmi nem történne, az viszont igen, hogy Törökország nem fogad vissza több szíriai menekültet az EU-tól. Mint mondta, nem gondolja, hogy a menekültügyi megállapodás megbukik, "megtaláljuk a kiutat, mert a megállapodás minkét félnek nagyon fontos".

A 72 feltételhez kötött uniós vízummentességről szólva elmondta, hogy jól haladnak a tárgyalások az Európai Bizottsággal, és lehetséges a megegyezés a még nem teljesített feltételek között legfontosabbként számon tartott ügyben, a terror elleni harc törvényi szabályozásában. Azonban Ankara garanciát kér az EU-tól arra, hogy a török állampolgárok valóban meg is kapják a vízummentességet, amikor valamennyi feltétel teljesül. A biztosítékra azért van szükség, mert nem valószínűtlen, hogy uniós tagállamok vagy az Európai Parlament a vízumliberalizáció megakadályozására törekszik majd - mondta Selim Yenel.

A diplomata terrorszervezetnek nevezte az Egyesült Államokban élő Fethullah Gülen török hitszónok mozgalmát, amely az ankarai vezetés szerint felelős a júliusi katonai puccskísérletért. Mint mondta, a gülenisták a hadseregtől a médiáig mindenhová befurakodtak, és a katonai hatalomátvételi kísérlettel a köztársaság "talán legnagyobb válságát" idézték elő.

Törökország a nagykövet szerint konkrétan elvárja, hogy tegyen törökországi látogatást Angela Merkel német kancellár, Donald Tusk, az Európai Tanács és Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke vagy a soros szlovák uniós elnökség képviselője. A Nyugatnak "végre fel kell hagynia azzal, hogy állítólagos önkényuralmi tendenciák miatt elítéli (Recep Tayyip) Erdogan elnököt, és szolidaritást kell tanúsítania", hiszen az államfő "megmentette a demokráciát", és fellépése "egységbe kovácsolta a népet" - mondta a török uniós nagykövet.

A többi között azt is elmondta, hogy Törökország legkésőbb a köztársaság megalapításának századik évfordulóján, 2023-ban csatlakozni akar az Európai Unióhoz. Hangsúlyozta, hogy hazájának igen fontos az uniós csatlakozás, mert "az EU részeként egy erős közösség tagjai lehetünk". A teljes jogú tagság megszerzése "fontos hír lenne más EU-n kívüli országoknak is, mert aláhúzná, hogy az EU nem keresztény klub, olyan országok is tartozhatnak hozzá, amelyekben nem a keresztény vallás a meghatározó" - mondta a diplomata. Hozzátette, hogy az uniós tagság jobb szabványok, előírások érvényesülését jelentené valamennyi területen, a gazdaságban, a politikában, de az egészségügyben és a fogyasztóvédelemben is.

Románia megerősítette délnyugati határainak védelmét

Románia a csendőrséget, a rendőrséget, valamint a belügyminisztérium légierejét is bevonta az ország délnyugati határainak védelmébe - közölte pénteken a román határrendészet. A testület honlapján megjelent közlemény szerint az elmúlt éjszakától a határrendészet mellett a csendőrség Temes megyei egységei és a Temes, Krassó-Szörény és Mehedinti megyei rendőrkapitányságok, valamint a belügyminisztérium légiereje is bekapcsolódnak a határvédelembe. A Petre Toba belügyminiszter által jóváhagyott tervnek az a célja, hogy biztosítsa a rendet, az állampolgárok biztonságát a román-szerb államhatáron. A vegyes határrendész-csendőr-rendőr egységek a zöld határon teljesítenek szolgálatot. Munkájukat éjjel-nappal egy felderítő helikopter segíti.

Az olasz parti őrség tájékoztatása szerint csütörtökön 534 bevándorlót mentettek ki a Földközi-tengerből, de ötnek már csak a holttestét tudták kiemelni a vízből. A mentés során két nagy gumicsónakból és kilenc kisebb csónakból gyűjtötték össze a migránsokat. Azt nem közölték, hogy az akciók hol zajlottak le. A mentésben az olasz és a német hadihadihajókon kívül önkéntesek is részt vettek négy vízi járművel.

A Nemzetközi Migrációs Szervezet (IOM) legutolsó, augusztus 9-én kiadott összesítése szerint az idén, főként Líbiából indulva már 100 244 illegális bevándorló érte el Olaszországot a tengeren keresztül, és több mint 2700-ra teszik a vízbefúltak számát. A menekültválság kezdete óta Olaszországba több mint 400 ezren érkeztek Afrikából.