Külső migránstáborokat sürget Kurz

Sebastian Kurz osztrák külügyminiszterrel és a német Kereszténydemokrata Unió elnökségi tagjával, Jens Spahnnal közölt páros interjút tegnap a Bild am Sonntag című német lap. Arra a kérdésre, vajon nevezhető-e konzervatívnak Merkel menekültpolitikája, Kurz kiemelte, nem helyes csak a német kancellár személyére szűkítve tárgyalni a kérdést. A konzervatív Osztrák Néppárt (ÖVP) politikusa hozzátette, számára kezdettől fogva világos volt, ha továbbterelik az embereket Közép-Európa felé, akkor egyre többen fognak megindulni. A külügyminiszter szerint az ENSZ Menekültügyi Főbiztossága és az Európai Unió által közösen üzemeltetett, védelmet nyújtó központokat kell kiépíteni az unió határain kívül, hogy az illegális úton az EU felé indulókat visszavigyék ezekbe a táborokba. „Ilyen központokat akár Egyiptomban, Grúziában, vagy a Nyugat-Balkán valamelyik országában is létre lehet hozni” – tette hozzá.

Az elutasított menedékkérők hazatoloncolásáról Jens Spahn azt mondta, több embert kell hazatelepíteni, mert a múltban sokszor nem érvényesítették a jogszabályokat, így elterjedt az a „helytelen üzenet”, hogy mindenki maradhat és még pénzt is kap, aki eljut Németországig.

Eközben az Österreich című lap vasárnap közzétett felmérésének eredményei szerint, ha Kurz vezetné az ÖVP-t, úgy a kisebbik koalíciós párt megnyerhetné a parlamenti választást Ausztriában. Vele a szavazatok harmincnégy százalékát szerezhetné meg a néppárt, míg Reinhold Mitterlehner alkancellár jelenlegi vezetése mellett a párt tizenkilenc százalékon áll. A megkérdezettek nyolcvannégy százaléka szerint Kurz alkalmasabb a pártelnöki posztra, mint Mitterlehner.

Angela Merkel német kancellár és kormánya a migrációs válság eddigi legsúlyosabb szakaszában, 2015 szeptemberében arra készült, hogy lezárja Németország déli határát, ami azért nem történt meg, mert senki sem vállalta a felelősséget a döntésért – írta a Welt am Sonntag című német lap tegnap. A cikk szerint 2015. szeptember 12-én a kormánykoalíció vezetői telefonkonferencián megállapodtak, másnap 18 órakor lezárják a bajor–osztrák határt a menedékkérők előtt. A belügyminisztérium viszont jogi aggályokat vetett fel a döntés kapcsán. Az ügy a kancellárig jutott, aki nem foglalt állást, a belügyminisztertől kért garanciát arra, egy esetleges bírósági eljárásban meg lehet védeni a döntést. A miniszter nem tudott erre garanciát vállalni. Így végül csak a határellenőrzés visszaállítását határozták el, a határ lezárása pedig elmaradt.

Röviden
Több a nemi erőszak Svédországban

- Elismerte, hogy nem mondott igazat Ylva Johansson svéd integrációs miniszter, aki a svéd migrációs helyzetet ért amerikai bírálatra azt mondta: nem igaz, hogy nő a nemi erőszakok száma, hanem csökken. A valóságban azonban tavaly tizenhárom százalékkal nőtt, sokak szerint a bevándorlással összefüggésben. Johansson a Dagens Nyheternek azzal védekezett, hogy korábbi adatokból vont le téves következtetést.

- Geert Wilders, a közelgő holland választásokon győzelemre esélyes Szabadságpárt elnöke bírálta azokat a „gyűlöletszónokok”-nak nevezett imámokat, akik a migránsok érdekeit képviselő Denk nevű párt támogatására biztatják híveiket. A De Telegraaf szerint a török kormány szócsövének tartott Denket az olyan imámok is támogatják, akiknek sok híve Szíriába utazott a terroristák oldalán harcolni.

- Továbbra is naponta több százan várakoznak az olasz–francia Ventimigliában, ahol francia önkéntesekkel együtt az olasz egyház segíti a szabad ég alatt táborozó afrikaiakat a LaRepubblica.it hírportál szerint. A migránsok Ventimiglia vasútállomásán próbálnak felszállni a Franciaországba tartó vonatokra.