Külföld

Külső erőkkel és saját bajaival is küzd Európa

Moszkva, Peking, Teherán és Washington mellett saját gyengesége is kihívást jelent kontinensünknek – derült ki a müncheni biztonságpolitikai konferencián

Az orosz hibrid hadviselés veszélyes, de nem szakíthat Európa Moszkvával – közölte Angela Merkel német kancellár Münchenben. Mike Pence amerikai alelnök Európa saját védelmében való részvételét, Irán képviselője az atomalku megmentését szorgalmazta.

Mike Pence és Angela Merkel 20190217
Láthatóan nem teljes az összhang Mike Pence és a lavírozó Angela Merkel között (Fotó: AFP - DPA - Sven Hoppe)

Ötvenötödik alkalommal gyűltek össze a hétvégén a bajor fővárosban a Müncheni Biztonságpolitikai Konferencián (MSC) a témában kompetens nagyok: idén összesen több mint hatszáz politikai, katonai és gazdasági vezetőt hívtak meg. A németek elsősorban Európa belső gyengeségére fókuszáltak. Merkel a hiányosságokat sorolta, köztük a csekély innovációs képességet és a többoldalú megállapodások helyett dívó mindenki mindenki ellen szemléletet.

Közben Merkel óvott az orosz hibrid hadviseléstől, de Steve Bannontól, Donald Trump amerikai elnök korábbi tanácsadójától is. Ugyanakkor Merkel kitért rá: Moszkva mindezek ellenére a Nyugat partnere, nem szabad előle elzárkózni, s kiszorítani az európai földgázpiacról; emellett kiállt az Északi Áramlat-2 mellett az amerikai kritikákkal szemben, sőt, bejelentette, hogy Németország GDP-jének csak másfél és nem két százalékára tudja emelni védelmi költségvetését.

Merkel külügyminisztere, Heiko Maas arról beszélt, hogy az EU-nak saját geopolitikai önazonosságra van szüksége, s a nemzeti szintű külpolitikának csak ezen belül lehet teret adni, különben az EU felőrlődik a nagyhatalmak versenyében. A másik feladat a világgazdasági befolyás visszaállítása, mert az EU még mindig világhatalom – mondta.

Mike Pence amerikai alelnök Merkel szövegére reagált. Közölte: Washington nem tudja megvédeni a Nyugatot, ha szövetségesei függő viszonyba kerülnek a Kelet hatalmaival. Pence kikelt az Északi Áramlat–2 földgázvezeték ellen, s hangsúlyozta a NATO-partnerek 2 százalékos védelmi hozzájárulásának fontosságát.

Szergej Lavrov orosz külügyminiszter ezzel szemben orosz–EU partnerséget sürgetett a NATO ellensúlyozására egy eurázsiai tömb létrehozásával. Beszélt még Mohamed Dzsavád Zarif iráni külügyminiszter is, aki a felrúgott iráni atomalku megmentését propagálta.


A perzsák nem engednek a nyomásnak

A Közel-Kelet biztonságának megőrzése érdekében Irán kész együttműködni a térségbeli államokkal, ugyanakkor biztos abban, hogy az amerikai megközelítés hamarosan csődöt mond, Teherán pedig nem enged az amerikai és izraeli nyomásnak. Erről Haszan Róháni elnök beszélt. Közben egy 27 áldozatot követelő, az iráni Forradalmi Gárda ellen elkövetett öngyilkos szunnita merénylet borzolja az országban a kedélyeket, akik mögött először Washingtont, pénteken már Szaúd-Arábiát és az Egyesült Arab Emírségeket sejtették.