Külpolitikánk része a segítségnyújtás

Szijjártó Péter Hrisztosz Sztilianidesz uniós biztossal és Valerie Amos ENSZ-főtitkárhelyettessel (Fotó: Hegedüs Róbert)

Ma zárul Budapesten az a jövő évi isztambuli ENSZ humanitárius csúcsot előkészítő nyolc regionális tanácskozássorozat legjelentősebb állomása, amely ötvennégy tagállam képviselői­nek biztosít fórumot. A kétnapos találkozót tegnap reggel Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter nyitotta meg. Beszédében úgy fogalmazott: a világban történő, egyre inkább felgyorsuló változások újabb és újabb kihívások elé állítják az országokat, és sok kedvezőtlen fejleménnyel is járnak, mint a fegyveres és vallási konfliktusok, a járványok, a természeti katasztrófák és a terrorizmus. Magyarországon a humanitárius és a nemzetközi fejlesztéspolitika a külpolitika fontos része, 2010 és 2014 között egymilliárd forintot fordítottak humanitárius akciókra, és ezek középpontjában Szíria állt – számolt be a külügyminiszter, hozzátéve, hogy hazánk idén 250 millió forintot fordít humanitárius akciókra, és két területre összpontosít: a keresztény közösségek védelmére szerte a világon, valamint a humanitárius segítségnyújtásra Ukrajnában. Kétszázmillió forinttal támogatják Kárpátalját az oktatási, kulturális és szociális intézmények fenntartásában, tavaly pedig harmincmillió forintot fordítottak az Ukrajnában élő családok segítésére. További 140 millió forint támogatásról döntött a kormány, emellett újabb humanitárius segélyt indítanak útnak harmincmillió forint értékben.

Sajtótájékoztatóján Szijjártó Péter kérdésre válaszolva elmondta: a bevándorlás nem országspecifikus, nem magyar probléma, hanem európai kihívás, amelyre európai választ kell adni. Észérvekre alapozott, higgadt, nyugodt párbeszédre van szükség ahhoz, hogy megfelelő stratégiát dolgozzanak ki erre a komoly gazdasági, szociális és humanitárius kihívásra.

Valerie Amos, az ENSZ humanitárius ügyekért felelős főtitkárhelyettese beszédében hangsúlyozta, hogy felelősségük megvédeni az embereket a humanitárius válságoktól. Ám mint mondta, erre egyetlen szervezet sem képes egyedül, ezért lényeges az együttműködés, az összehangolt cselekvés. Hrisztosz Sztilianidesz humanitárius segítségnyújtásért és válságkezelésért felelős uniós biztos szerint a legnagyobb kihívások a rendelkezésre álló források korlátozottsága, a növekvő szükségletek, az egyre több konfliktus, a nemzetközi terrorizmus és az éghajlatváltozás.

A regionális konzultáción a csúcstalálkozó négy témakörét – a támogatás hatékonyságát, a sérülékenység csökkentését és a kockázatkezelést, az innovációt, illetve a válságok károsultjainak szükségleteit – tekintik át, és előkészítik az Isztambulban elfogadandó, a 2016 utáni humanitárius fellépésre vonatkozó javaslatokat tartalmazó főtitkári jelentést.