Külföld

Kubaiak és venezuelaiak az amerikai elnökválasztáson

Az Egyesült Államok külpolitikájában Kuba központi szerepet tölt be közelsége és múltbeli szerepe miatt, valamint azért, mert az elmúlt évekig jelentősen befolyásolni tudta az amerikai elnökválasztás eredményét. Persze nem a Castro-rezsim bírt ekkora befolyással, hanem sokkal inkább az „ellenzéke”, a több mint kétmillió kubai menekült és leszármazottaik, akik főleg Floridában élnek. Mégis, az utóbbi időben a közösség szavazatai megoszlanak, és ezzel veszíthet lobbierejéből.

A Castro-rendszer elől menekülő kubaiak első generációi, a „historicos”, nagyrészt a republikánusok szavazótáborát erősítették antikommunista meggyőződésük miatt, de azok a kubaiak, akik már az Egyesült Államokban nőttek fel, nem zárkóztak el a demokratáktól. Az is érdekes, hogy azok, akik 1980 után érkeztek, már szintén nem kizárólag a republikánusokra szavaznak. A kubai közösség korábbi egységes szavazási szokásai teljesen megváltoztak a 2010-es évekre.

2008-ban a republikánus John McCain még 64 százalékát kapta a kubai amerikai szavazatoknak, 2012-ben Barack Obama és Mitt Romney pedig már nagyjából fele-fel arányban osztoztak rajtuk. Obama elnökként bejelentette 2014-ben, hogy helyreállítja a diplomáciai kapcsolatokat Havannával. Hillary Clintont ezzel a politikával kapcsolták össze, míg Donald Trump már 1999-ben arról beszélt a Kubai Amerikai Nemzeti Alapítvány ülésén, hogy amíg Fidel Castro uralja az országot, addig ő támogatja az amerikai embargót. Mégis, azokban a körzetekben, ahol sok kubai amerikai él, Clinton győzni tudott Trump ellen, bár a Pew Research Center szerint ez a nem kubai latinóknak volt köszönhető, a kubaiak között egy hajszállal még mindig a republikánusok nyertek.

Látszik, hogy már nem csak Kuba témája mentén szerveződik a kubai amerikai közösség szavazótábora, különben egyértelműen Trump mellett tették volna le a voksukat. Felmérések szerint ma már a kubai amerikaiak sem egységesek annak kérdésében, hogy Havannát embargóval kellene térdre kényszeríteni.

Bár létszámukban még messze elmaradnak a kubaiaktól, a vene­zuelaiak fontos szerepet játszhatnak a következő időszak választásaiban, főleg, ha Nicolás Maduro rendszere sokáig fennmarad, és a közülük az amerikai állampolgárságot elnyerők száma növekedésnek indul.

Jövőre Kubában és Venezuelában is választások lesznek, és ezek nagy befolyással lehetnek az amerikai politikára: ha Maduro bebetonozza a hatalmát, a venezuelai menekültek számának növekedésére lehet majd számítani, Kubában pedig a forradalom óta nem látott számú jelöltet indít az ellenzék, és Raúl Castro sem kíván elnökként újraindulni, csak a párt vezetését tartja meg. Afloridai választások jövőjét is meghatározza majd ez a két voksolás, és Floridáról szólva az elnökválasztáson 29 elektori szavazatról beszélünk, valamint 17 képviselőházi és 1 szenátori helyről, így a változások az országos politikára is kihatnak majd. Elég, ha csak arra gondolunk, hogy a tavaly a republikánus elnökjelöltségért induló Ted Cruz és Marco Rubio is kubai származású.