Kubaiak és venezuelaiak az amerikai elnökválasztáson

A Castro-rendszer elől menekülő kubaiak első generációi, a „historicos”, nagyrészt a republikánusok szavazótáborát erősítették antikommunista meggyőződésük miatt, de azok a kubaiak, akik már az Egyesült Államokban nőttek fel, nem zárkóztak el a demokratáktól. Az is érdekes, hogy azok, akik 1980 után érkeztek, már szintén nem kizárólag a republikánusokra szavaznak. A kubai közösség korábbi egységes szavazási szokásai teljesen megváltoztak a 2010-es évekre.

2008-ban a republikánus John McCain még 64 százalékát kapta a kubai amerikai szavazatoknak, 2012-ben Barack Obama és Mitt Romney pedig már nagyjából fele-fel arányban osztoztak rajtuk. Obama elnökként bejelentette 2014-ben, hogy helyreállítja a diplomáciai kapcsolatokat Havannával. Hillary Clintont ezzel a politikával kapcsolták össze, míg Donald Trump már 1999-ben arról beszélt a Kubai Amerikai Nemzeti Alapítvány ülésén, hogy amíg Fidel Castro uralja az országot, addig ő támogatja az amerikai embargót. Mégis, azokban a körzetekben, ahol sok kubai amerikai él, Clinton győzni tudott Trump ellen, bár a Pew Research Center szerint ez a nem kubai latinóknak volt köszönhető, a kubaiak között egy hajszállal még mindig a republikánusok nyertek.

Látszik, hogy már nem csak Kuba témája mentén szerveződik a kubai amerikai közösség szavazótábora, különben egyértelműen Trump mellett tették volna le a voksukat. Felmérések szerint ma már a kubai amerikaiak sem egységesek annak kérdésében, hogy Havannát embargóval kellene térdre kényszeríteni.

Bár létszámukban még messze elmaradnak a kubaiaktól, a vene­zuelaiak fontos szerepet játszhatnak a következő időszak választásaiban, főleg, ha Nicolás Maduro rendszere sokáig fennmarad, és a közülük az amerikai állampolgárságot elnyerők száma növekedésnek indul.

Jövőre Kubában és Venezuelában is választások lesznek, és ezek nagy befolyással lehetnek az amerikai politikára: ha Maduro bebetonozza a hatalmát, a venezuelai menekültek számának növekedésére lehet majd számítani, Kubában pedig a forradalom óta nem látott számú jelöltet indít az ellenzék, és Raúl Castro sem kíván elnökként újraindulni, csak a párt vezetését tartja meg. Afloridai választások jövőjét is meghatározza majd ez a két voksolás, és Floridáról szólva az elnökválasztáson 29 elektori szavazatról beszélünk, valamint 17 képviselőházi és 1 szenátori helyről, így a változások az országos politikára is kihatnak majd. Elég, ha csak arra gondolunk, hogy a tavaly a republikánus elnökjelöltségért induló Ted Cruz és Marco Rubio is kubai származású.