Külföld
Közös felelősség az energiabiztonság
Az Európai Bizottság tagjaival egyeztetett Szijjártó Péter – Orbán Viktor miniszterelnök a hét második felében látogat Brüsszelbe
Brüsszeli látogatásának második napján Johannes Hahn szomszédságpolitikáért és bővítésért felelős osztrák uniós biztossal, valamint az Európai Bizottság (EB) energiaunióért felelős szlovák alelnökével találkozott Szijjártó Péter. A külgazdasági és külügyminiszter Hahnal elsősorban – az ukrajnai helyzet mellett – az unió nyugat-balkáni bővítéséről is beszélt. Mint azt a találkozók után magyar újságíróknak elmondta, hazánknak az az alapvető érdeke, hogy Ukrajna gazdaságilag stabil ország legyen, s az ehhez szükséges teendőkből az uniónak is ki kell vennie a részét. Hozzátette, hazánk egyetért az ország anyagi támogatásával, ám Kijevvel meg kell állapodni a strukturális reformokról, mert azok nélkül „bármennyi hitelt odaadhat bárki Ukrajnának, az ország nem tud erős és stabil ország lenni”.
Hazánk támogatja az unió bővítését és azt is, hogy a nyugat-balkáni országok – mint Szerbia és Macedónia – minél gyorsabban haladjanak az európai integráció útján – mondta a külügyminiszter. Szijjártó Maros Sefcsoviccsal, az EB energiaunióért felelős alelnökével is találkozott, s hangsúlyozta, hogy a régiónak nagy gondot jelent a Déli Áramlat kiesése, ezért Magyarország szeretné, hogy az EB tegye egyértelművé, hogy milyen, az energiabiztonságot segítő projektet támogat. Mint mondta, a szlovák alelnök február 9-én Szófiában egyeztet az érintett országokkal, s képviselőiket arra kérte, hozzák magukkal az ebből a szempontból fontosnak tartott projektek listáját. Szijjártó beszámolt róla, hogy nemsokára Ankarában fog tárgyalni arról, hogy Törökország milyen szerepet szeretne vállalni Közép- és Dél-Európa energiaellátásában.
„Közép-Európa energiabiztonsága európai kérdés és éppen ezért európai felelősség is” – hangsúlyozta a tárcavezető, aki szerint egyetlen forrást sem szabad kizárni, hiszen az ellátás biztonságához és az ellátás biztonságához is szükséges, hogy az energiaforrások versenyezzenek. „Nekünk minden olyan megoldás jó, amely akár a források, akár az útvonalak diverzifikációját jelenti” – tette hozzá Szijjártó Péter, aki szerint hazánk készen áll rá, hogy részt vegyen ezekben a projektekben, hiszen a magyar infrastruktúra készen áll.
A hét második felében Brüsszelbe látogat Orbán Viktor is. Havasi Bertalan, a Miniszterelnöki Sajtóiroda vezetője megerősítette lapunknak, hogy a kormányfő csütörtökön és pénteken az Európai Néppárt elnökével, Joseph Daullal és frakcióvezetőjével, Manfred Weberrel, valamint Jean-Claude Junckerrel, az Európai Bizottság elnökével és Donald Tuskkal, az Európai Tanács fejével találkozik. Mint mondta, „mivel mindkét uniós intézmény, a bizottság és a tanács élén is új vezetés dolgozik, indokolt közösen áttekinteni az Európa előtt álló legfontosabb kihívásokat, illetve az EU és Magyarország kapcsolatainak aktuális kérdéseit”. Donald Tusk sajtókapcsolatokért felelős munkatársaitól úgy tudjuk, várhatóan a közelgő, február 12-i EU-csúcs is szóba kerül.
Navracsics: Oktatással az empátiáért
Októberi meghallgatása óta először találkozott az Európai Parlament kulturális és oktatási (CULT) bizottságával Navracsics Tibor. A kultúráért, ifjúságért, oktatásért és sportért felelős uniós biztos a keddi eszmecserén hangsúlyozta, szoros együttműködést akar kialakítani a bizottsággal a sürgős kihívások megoldására. Bevezetőjében kitért a Charlie Hebdo elleni párizsi merényletre is, mint mondta, „semmilyen ideológia nem jogosít fel a gyilkolásra”, s a politikusoknak nemcsak biztonsági intézkedésekkel kell reagálniuk, hanem válaszolniuk kell a társadalom által feltett nehéz kérdésekre is. Az oktatás szerinte rendkívüli lehetőség arra, hogy tegyünk a szélsőséges ideológiáknak kiszolgáltatott fiatalok integrációjáért, valamint az empátia tágításáért a társadalomban.
Putyin komoly tervekkel jöhet Budapestre
„Célegyenesbe fordult Vlagyimir Putyin orosz elnök budapesti munkalátogatásának időpontjáról szóló egyeztetés” – közölte a Bruxinfo kérdésére válaszolva a külügyi tárca vezetője Brüsszelben. Szijjártó Péter elmondta, Magyarország egyfajta iránymutatást vár az Európai Uniótól és az Európai Bizottságtól, hogy a Déli Áramlat meghiúsulása után milyen úton kíván elindulni Közép-Európa energiabiztonságának javítása érdekében. A Bruxinfo nevük elhallgatását kérő forrásokra hivatkozva azt írta, az oroszok különösen nagy jelentőséget tulajdonítanak a budapesti látogatásnak, amely az első legfelsőbb szintű találkozó lesz Putyin és egy európai vezető között, amióta az orosz elnök december végén lefújta a Déli Áramlat gázvezeték-projektet, és bejelentette, hogy a Gazprom Törökországon keresztül juttatja az EU-ba a gázt. (TL)
„Globális korrupció”
A korrupció és a terrorizmus megelőzéséről, valamint az ellenük való harcról beszélt az European Policy Centre brüsszeli rendezvényén Sarah Sewall, az amerikai külügyminisztérium demokráciáért és emberi jogokért felelős államtitkára. Mint mondta, a két jelenség összefügg, ugyanis a korrupció miatt az emberek elvesztik a hitüket az államban, s ez olyan légkört teremt, amely az erőszakos fellépés melegágya. Sewall szerint az ukrán helyzet is megmutatta, hogy a korrupció ajtót nyit az antidemokratikus gyakorlatoknak a hatalom több szintjén is. Sewall kiemelte az Egyesült Államok és Európa együttműködését a korrupció elleni harcban, mint mondta, erre Washingtonnak több eszköze is van, a klasszikus diplomácia mellett a beutazási tilalom is. Ezzel kapcsolatban hangsúlyozta, hogy az ilyen lépéseik nem politikailag, és mindig bizonyítékokon alapulnak. Sarah Sewall volt az, aki tavaly arról beszélt, hogy az amerikai nagykövetségek korrupcióellenes akcióterveket dolgoznak ki Kelet-Közép-Európában. Lapunk ezzel kapcsolatos kérdésére kitérő választ adott, arról beszélt, hogy az Egyesült Államokat globálisan aggasztja a korrupció, s olyan megoldásokat keresnek, amelyekkel a jogi értelemben is bizonyítható esetekben fel tudnak lépni.