Közös döntés híján egyedül kell lépnünk

Afgán menekültek egy gumicsónakon értek partot a Görögországhoz tartozó Leszbosz szigetén (Fotó: Reuters - Alkis Konstantinidis)

A magyar kormány már hónapokkal ezelőtt figyelmeztetett, hogy az Európai Unióba igyekvő menekültek áramlása áthelyeződik a Földközi-tengerről a Balkán-félszigetre, és Magyarországon keresztül halad majd – emlékeztetett Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere abban az interjúban, amelyet tegnap sugárzott a Deutschlandfunk német országos közszolgálati rádió. Hazánk „hiába kongatta a vészharangot” Brüsszelben Balog szerint, ezért a kormány egyoldalú intézkedésekre kényszerült, amelyek „feltűnést keltenek”, és a döntéshozókat remélhetőleg „gyorsabb reakcióra” ösztönzik, hiszen uniós és nemzeti szinten sincsenek válaszok a problémára. A tárcavezető hangsúlyozta, hogy „kényszerből egy hangsúlyozottan átmeneti” határzárat kell felépíteni, mivel a migránsok százezres nagyságrendben akarják átlépni illegálisan a határt, és az országnak nincs lehetősége arra, hogy eldöntse, kit és hogyan tud befogadni.

Arra a felvetésre, hogy a határzár nem csak a migránsok más irányba terelését szolgálja-e, a miniszter rámutatott, a magyar határig már eleve uniós tagországokon és csatlakozni kívánó államokon keresztül vezet az út, akik „egyszerűen átengedték” a tömeget. Balog szerint a migránsok kilencvenöt százalékának célországát jelentő Németország és Ausztria érdekét is szolgálja, hogy Magyarország – szemben más országokkal - teljesíti a kötelességét és regisztrálja az érkezőket. Ami a hazai fogadtatásukat illeti, a miniszter úgy fogalmazott: össze kell egyeztetni a „felebaráti szeretet parancsát” azzal a jogos igénnyel, hogy az állam gondoskodjon a határok védelméről, noha „egyes politikusok nem tudják pontosan megkülönböztetni” a két szempontot. Hangsúlyozta, hogy nem szabad megvetést és idegengyűlöletet szítani, hanem világossá kell tenni, hogy a menekültek „ugyanolyan teremtmények, mint mi”. A népvándorlás a miniszter szerint „civilizációs kihívás”, és „fel kell tenni a kérdést, hogy akarja-e ezt Európa, és ha igen, akkor milyen módon, és milyen következményekkel jár mindez az együttélésünkre nézve Magyarországon és Európában”.

Bécsben jelenleg nyugat-balkáni konferencia zajlik, amelynek házigazdája, Sebastian Kurz osztrák külügyminiszter tegnap az APA osztrák hírügynökségnek adott interjút. A tárcavezetőt nem lepte meg a magyar határkerítés építése, mivel szerinte ha az Európai Unió nem ad egységes választ a menekültkérdésre, akkor az államok arra kényszerülnek, hogy egyedi intézkedéseket vezessenek be. Elképzelhetőnek tartja, hogy a kerítés megnehezíti majd a menekülők útját, különösen az embercsempészek tevékenységét. Kurz szerint azonban európai szintű megoldásra van szükség, s bízik benne, hogy a bécsi tanácskozás ráirányítja Brüsszel figyelmét arra, hogy nemcsak a földközi-tengeri, hanem a nyugat-balkáni útvonal is létezik.

A terroristák esetleges beszivárgásáról Kurz úgy nyilatkozott, hogy sem dramatizálni, sem alábecsülni nem szabad a helyzetet, Koszovóban és Bosznia-Hercegovinában pedig különösen nagy a veszélye, hogy a szélsőséges iszlám helyi szinten megerősödik.

Röviden
Szerbiában lenne helyük a migránsoknak

- „A schengeni övezetnek különleges formája van. Látjuk, hogy Görögország egyedül áll, míg a következő határ Magyarország. Kérdéses, hogy a macedón vagy a bolgár hadseregnek nincs-e szüksége a NATO segítségére” – mondta a cseh kormányfőhelyettes. Andrej Babis szerint az uniónak közölnie kell a migránsokkal: „nem jöhettek hozzánk, hogy munkanélküliek legyetek, és azonnal szociális támogatást kapjatok”. Megfelelő helyen egy hatalmas menekülttábort kell létesíteni, ahol kiválogatnák azokat, akiknek valóban segítségre van szükségük.

- Többet kell tenniük az országoknak Európában és másutt is a migrációs válság megoldásáért, több együttérzést kell tanúsítaniuk, mert a migránsok ezrei veszélyes útnak indulnak, nem lenne szabad újabb akadályokba ütközniük, amikor megérkeznek – mondta Ban Ki Mun ENSZ-főtitkár Párizsban, miután Laurent Fabius francia külügyminiszterrel tárgyalt.

- Németország a jelenleginél sokkal nagyobb menekülthullámokkal is megküzdött már, és az újabb menekültválsággal is meg tud birkózni – jelentette ki a német államfő tegnap Berlinben. Joachim Gauck egy menedékkérőket befogadó berlini állomáson tett nyilatkozatában kiemelte, hogy Németország elutasítja a szélsőjobboldali gyűlölködőket, a gyújtogatókat és az idegenellenes uszítókat.

- Mintegy ötven menekült holttestére bukkantak az olasz hatóságok egy illegális bevándorlókat szállító hajó rakodóterében szerdán Líbia partjainál – jelentette a helyi média. Az olasz parti őrség szóvivője közölte, hogy a fából készült menekülthajóról négyszázharminc embert partra szállítottak.

- „Azt kérni Görögországtól és Olaszországtól, hogy végezze a kötelességét a bevándorlás területén, olyan, mintha azt mondanák egy árvíz sújtotta országnak, hogy gyorsítsa fel az esernyőgyártást” – reagált Paolo Gentiloni olasz külügyminiszter az országát ért kritikákra. A tárcavezető szerint „Olaszország teszi, amit tennie kell, és még sokkal többet is azzal, hogy emberéletek tízezreit menti meg és befogadja a menekülteket”.

- Összesen 71 illegális bevándorlót vett őrizetbe szerdáig az a közös szlovák–magyar rendőrjárőr, amely a szlovák és a magyar rendőrség közötti megállapodás alapján immár négy alkalommal ellenőrizte a nemzetközi vonatjáratokon utazókat – közölte Denisa Baloghová szlovák rendőrségi szóvivő a pozsonyi TASR hírügynökséggel.

- Kétezer-ötszáz emberrel a fedélzetén indult útnak szerdán reggel egy görög komphajó Leszbosz szigetéről Athén kikötőjébe, Pireuszba - mondta a görög parti őrség egyik illetékese. Az utasok többsége a polgárháborús Szíriából származik.

- Szívesen venné bevándorlók betelepedését az elnéptelenedett szerbiai falvakba az ország parlamentjének jogegyenlőségre ügyelő biztosa, Brankica Jankovic.

Megrohamozták Macedóniát a bevándorlók

TL

Csaknem háromezer menekült lépte át kedden a görög–macedón határt Gyevgyelijánál, többségük a balkáni útvonalon igyekszik elérni Nyugat-Európát – írták tegnap a helyi lapok. Macedóniai sajtóértesülések szerint a menekültek többsége Gyevgyelijából buszon vagy vonaton már szerdára virradó éjszaka továbbindult a szerb–magyar határ felé.

Úgy tűnik, hogy ezzel beigazolódhat Melissa Fleming, az ENSZ Menekültügyi Főbiztosság (UNHCR) szóvivőjének előző napi előrejelzése, amely szerint a következő hónapokban naponta akár háromezer, többségében a polgárháború sújtotta Szíriából és a környező országokból menekülő ember érkezhet a balkáni országba.

A szóvivő azt mondta, ennek oka elsősorban az iraki erőszak és a szíriai polgárháború folytatódása, valamint a szíriai menekültek „egyre romló életkörülményei” Törökországban, Jordániában és Libanonban.
Bulgária már kedden harci járműveket vezényelt Macedóniával közös határának négy átkelőhelyére, hogy megerősítse a határrendőrséget egy nagyobb migránshullám esetére.