Külföld

Közös az álláspontunk Bajorországgal

Orbán Viktor és Horst Seehofer rendkívül hasonlóan értékeli az unió helyzetét – Csak a közös pénznemről vélekednek eltérően

Demokráciáról, a radikális erők előretöréséről, az ukrán helyzetről, a hazánkat ért nyugati bírálatokról és az euróról is beszélt a Die Weltnek adott közös interjújában Horst Seehofer és Orbán Viktor. A bajor és a magyar miniszterelnök a legtöbbször nagyon hasonló véleményt fogalmazott meg.

Horst Seehofer 20141110
Horst Seehofer és Orbán Viktor a bajor fővárosban, Münchenben (Fotó: MTI - AP - DPA - Sven Hoppe)

„Meglepő” azonosságokat talált a bajor és a magyar kormányfő gondolkodásában a Die Welt. A német konzervatív napilap a hét végén közös interjút közölt Horst Seehoferrel és Orbán Viktorral, az Egy magyar, egy bajor – semmi vita című írásból kiderült, hogy a miniszterelnökök véleménye gyakorlatilag csak az euró ügyében tér el nagyobb mértékben. Seehofer szerint az Európai Unió úgy birkózhat meg az előtte álló kihívásokkal, ha a „nagy feladatokra” koncentrál a bürokrácia helyett. Orbán súlyos „szellemi” válságot említett, utalva arra, hogy Európa erőn felül költ szociális kiadásokra, a világgazdaságban a részaránya viszont csökken, „de még mindig azt hisszük, hogy Európában van a legnagyobb dinamika”. Mint mondta, a kormányok nem néznek szembe az igazsággal, ezért is bukják el sorra a választásokat. A magyar kormányfő szerint a radikális erők előretörése „a munkájukat nem jól végző politikusok hibája”, nem pedig a választóké. Hason­lóan fogalmazott Seehofer is, aki szerint „a jó politika a legjobb védelem” a radikalizmus ellen, és hitelből finanszírozott növekedésösztönzés helyett a stabilitás politikáját várja az új Európai Bizottságtól. Orbán ezzel kapcsolatban hozzátette, hogy az uniónak nem szabad kettős mércét alkalmaznia az egyes tagállamokkal szemben.

Orbán szerint jelenleg „kevéssé vonzó” gondolat az euróövezethez való csatlakozás, az azon kívüli országok gazdasága erősebben növekszik. „Az euró projektje elakadt”, a közös pénznem jövője „nyitott” – fogalmazott a kormányfő, bajor kollégája pedig így reagált: az euró „megmarad”. Orbán szerint még bizonyításra vár, hogy lehetséges teljes politikai egyetértés az euróövezetben. Kiemelte, hogy a nemzetállamok a jövőben sem veszítenek jelentőségükből. Egyetértettek abban, hogy Nagy-Britanniának az Európai Unión belül kell maradnia, amely „valóban zseniális találmány”.

„Számunkra az unió ugyanazt jelenti, mint a demokrácia” – mondta Orbán, majd hozzátette, hogy az utóbbinak az „eredeti formájáról” beszél: „a néptől, a nép által, a népért.” Mint mondta, nem híve annak, hogy jelzővel lássák el a demokráciát, hiszen a liberális demokráciával kapcsolatban, amelyik Európában sok követőre talált, felmerült már, hogy nem vezet-e „nem-demokratikus liberalizmushoz”. „Nekem elég a demokrácia” – jegyezte meg, majd hozzátette, hogy ha mindenképpen kell valamit kapcsolni a kifejezéshez, akkor az legyen a német szabadságpárti (freiheitlich) fogalom.

„A tények sajnos senkit sem érdekelnek” – fogalmazott Orbán a nyugati bírálatokkal kapcsolatban, s mint mondta, egy tagállamot sem vizsgált át Brüsszel olyan behatóan, mint hazánkat az alaptörvény miatt. Hangsúlyozta, hogy a korrupcióval szemben a „zéró tolerancia” elvét követi. „Az Egyesült Államok bírálatát nagyon komolyan vesszük, és megvizsgáljuk az összes adatot, amelyet az esetekkel kapcsolatban rendelkezésünkre bocsátottak” – mondta Orbán. Seehofer felhívta a figyelmet, hogy a magyar kormányfőt többször is demokratikus választásokon legitimálták az emberek. Orbán megjegyezte, hogy ő „egzotikus állatfajnak számít”, mert hatszor indult jelenlegi tisztségéért, háromszor vesztett, háromszor győzött, és a jövőben is számol mindkét lehetőséggel. A kormányfők legtöbbször egy kudarc után távoznak a politikából, ami nem helyes, mert a politika „a haza szolgálata, amit ellenzékben is folytatni kell” – fejtette ki.

Magyarország a német külpolitikát tekinti irányadónak az ukrán válsággal kapcsolatban – mondta Orbán Viktor, aki szerint az uniónak fel kell készülnie arra, hogy Ukrajna sokba fog kerülni.

Arra a felvetésre, hogy mennyi populizmusra van szüksége az abszolút többséggel kormányzó konzervatív CSU vezetőjének, valamint a kétharmados többséggel rendelkező magyar kormányfőnek, Seehofer kijelentette, az embereket szolgáló sikeres politikát kell folytatni, és „egy mikrogramm populizmus sem kell”. Orbán szerint pedig csak a megfelelő hangot kell megtalálni, és tisztelni kell az embereket, „populizmusra nincs szükség”. A bajor kormányfő hozzátette: fontos, hogy a sajtó közvetítse a tényeket, Orbán pedig megjegyezte: éppen a sajtónak van szüksége populizmusra, „hogy az emberek megvegyék az újságokat”.


Lapvélemények
Darth Vaderből angyal

The New York Times (Egyesült Államok)
Orbán Viktor új politikai csillagként bátran követelte a szovjet csapatok kivonulását, Magyarország NATO- és EU-tag, ő maga pedig harmadszor is miniszterelnök. De ami egykor olyan utazás volt, amely megtestesíthette volna a demokratikus kapitalizmus diadalát, egy ország sokkal bonyolultabb történetévé vált és egy olyan vezető történetévé, aki az azóta eltelt idő alatt arra jutott, hogy megkérdőjelezze a nyugati értékeket, felszítsa a nacionalizmust, és nyíltabban tekint modellként Oroszországra. Orbán lefektetett egy filozófiai elképzelést és indoklást tekintélyelvűségre hajló szemléletmódjához, amely hosszú távú elkötelezettséget sugall az iránt, hogy Magyarországot valami mássá változtassa, mint amire a Nyugat egy negyedszázada számított. Még egyes konzervatív támogatói is kissé bizalmatlanok annak mértékével kapcsolatban, ahogy Orbán Viktor módszeresen egybegyűjtötte a hatalmat.

Le Soir (Belgium)
A Fidesz kettős beszédet folytat, demokratikusnak mondja magát, de rehabilitálja Horthy Miklóst. A magyar kormányzó párt zéró toleranciát hirdet az antiszemitizmussal szemben, ám olyan hazafias emlékművet emel Budapest központjában, amely jelentéktelennek állítja be Magyarország felelősségét a zsidók második világháború alatti deportálásáért.

Le Monde (Franciaország)
Navracsics Tibor kinevezése az oktatási, kulturális, ifjúsági és sportügyi uniós biztosi tárca élére egyetlen dologra szolgált: megtudtuk, hogy létezik ilyen poszt. A magyar biztos kinevezése cikk- és publicisztikalavinát indított el, miután Orbán Viktor igazságügyi minisztereként a sötét oldalra billentette el a mérleget, egy olyan rezsimben dolgozva, amely semmibe vette a szabadságjogokat, beleértve a kultúrát is. Navracsics esküszik, hogy megváltozott, mintha Darth Vaderből angyal lett volna. Kárt mindazonáltal nem tud okozni, miután nem miniszter, nincs kinevezési jogköre, sem lehetősége műveket cenzúrázni. Elsősorban pénzosztó szerepe lesz: 2014 és 2020 között 1,4 milliárd euró felett rendelkezhet. Ennek több mint a fele a filmgyártásra és -forgalmazásra jut, a többi pénzből pedig fesztiválokat, színházakat, nemzeteken átnyúló tevékenységeket felkaroló, hálózatokat építő, képzéseket szervező és művészeket segítő alapítványokat támogat Brüsszel. Navracsics felügyelet alatt lesz, egy rossz szavára vagy mondatára mindenki ugrani fog, beleértve saját kozmopolita adminisztrációját. Ezenkívül Brüsszel kulturális céljai célzottak: a multikulturális rendezvények előnyben részesítése, az innováció, a sokszínűség, az EU közös művelődési öröksége. A pályázatokon nem könnyű pénzt szerezni, s azokról az Európai Bizottság független szakértői döntenek, a támogatottaknak pedig minden fillérről el kell számolniuk, tevékenységükről hosszú jelentést kell leadniuk. Röviden Navracsicsnak egy szabályozott, kompetensnek és szigorúnak tartott gépezettel kell dolgoznia, ami azt jelenti, hogy a kulturális biztos inkább jóváhagy, mintsem döntéseket hoz.