Közel-keleti fogolydilemma

Az elnök sürgetné a szövetségeseket, hogy maguk ítélkezzenek a volt terroristák felett, ne hagyják, hogy szabadon engedjék őket fogvatartóik.

A szélsőségesek visszafogadása csak abban az esetben volna lehetséges, ha biztosítva lenne, hogy ezeket az embereket helyben haladéktalanul bíróság elé állítják és vizsgálati fogságba helyezik, csakhogy az ehhez szükséges információk nem állnak rendelkezésre, és a nyomozás lefolytatására sincs lehetőség – mondta Heiko Maas német külügyminiszter.

Sajid Javid brit belügyminiszter Trump felhívását megelőzően is elutasító álláspontot képviselt a dzsihadisták visszafogadását illetően. David Gauke igazságügy-miniszter ugyanakkor elmondta, hogy a visszatérni vágyó szélsőségesek visszautasítása jogi problémákat okozhat. Dániában pedig a kormány és az ellenzék is elutasítóan reagált az amerikai elnök felvetésére.

Franciaország tiltakozott a visszafogadás ellen, és arra intett, hogy nem szabad magukra hagyni a kurd erőket Szíriában. Sajtóértesülések szerint Párizs ugyanakkor százötven francia állampolgár, köztük kilencven kiskorú visszahozását fontolgatja. Azért is emelhették ki a kurdokat, mert a legtöbb iszlamistát ők tartják fogva. Abdulkarim Omar, egy külkapcsolatokkal foglalkozó kurd illetékes elmondta, hogy mintegy 800 külföldi harcos ül rácsok mögött, de számuk napról napra nő. Omar időzített bombának nevezte a foglyokat, akik kiszabadulhatnak, ha támadás éri a kurd autonóm területet. Egyébként a kurd hatóságok hétfőn leszögezték, hogy nem engedik szabadon az Iszlám Állam külföldi dzsihadistáit, de hazájuknak felelősséget kell vállalnia értük.