Kötelességünk megvédeni Európa határát

Ma nincs terv a migrációs válság kezelésére – mondta a misszióvezetők előtt Orbán Viktor kormányfő, aki hangsúlyozta, hogy hazánk nem zárkózik el alapvetően a kvótarendszertől sem, de nincs értelme beszélni a kvótáról vagy más megoldásról, amíg nincs megoldva a schengeni külső határok védelme. A Külgazdasági és Külügyminisztériumban tartott beszédében kifejtette, nem garantálható, hogy a bevándorlók valóban oda akarnak menni és ott maradnak, ahová rendelik őket, az unióban ugyanis a személyek szabad mozgásának elve érvényesül. Orbán kiemelte, hogy minden nemzetközi szereplő felkészült a jelenlegi helyzetre, Európa kivételével. Jelezte, hogy sem Ausztrália, sem az Egyesült Államok, sem Izrael, sem a Perzsa-öböl menti államok nem fogadnak be senkit. A miniszterelnök szerint a konfliktusokat ott kell kezelni, ahol kialakultak, mert illúzió azt gondolni, hogy az Európába érkező migránsokat visszaküldhetjük, hiszen az politikai nehézségekkel és az érintettek szenvedésével jár.

A kormányfő szerint az európai államok kilencven százalékában óriási szakadék van a nép álláspontja és az elit politikája között, ami komoly probléma egy demokráciában, egy demokratikus rendszer nem élhet együtt hosszú távon ezzel a belső ellentmondással. Magyarországon viszont a nemzeti konzultációval egyetértési pontokat hoztak létre az emberek és a kormány között, ami demokratikus módon stabilizálja a kabinet működését, és így a kormány kitart a menekültpolitikában – hangoztatta. Mint mondta, a fő kérdés, hogy egy országnak van-e joga kinyilvánítani: nem akarja külső beavatkozás hatására nagy arányban megváltoztatni a kulturális, etnikai összetételét. Magyarországnak ebben a vitában azt az álláspontot kell majd képviselnie, hogy senki nem követelheti az ország megváltozását - jelentette ki. Ezzel kapcsolatban történelmi adottságának nevezte, hogy együtt él néhány százezer romával, amit szerinte nem kifogásolhat senki sem így, sem úgy, de „mi sem támasztjuk senki felé azt az igény, hogy ők is éljenek együtt egy nagyszámú roma kisebbséggel”. Orbán kiemelte, hogy Magyarország nem akar belemenni az iszlám természetéről szóló vitákba, nem képvisel iszlámellenes álláspontot, ugyanis a Perzsa-öböl menti államok és Törökország is a barátja attól, hogy a bevándorlás útján nem akarja nagyobb muszlim közösség kialakulását hazánkban. „Igenis örülünk, hogy kebabosok vannak a körútjainkon. Szeretünk húsvétkor a szír hentesnél bárányt vásárolni” - fogalmazott, megerősítve: Magyarország megbecsüli az itt élő muszlim közösségét, de nem kívánja, hogy külső hatásra, hirtelen, radikálisan nőjön az arányuk.„Az az ország, amelynek nincsenek határai vagy nem tudja azokat megvédeni, nem ország” – nyomatékosította a kormányfő a határvédelem témájára térve. Mint mondta, az unió helyesen döntött, amikor „ellényegtelenítette” a belső határokat, Magyarországnak azonban van külső határa, amelyet kötelessége megvédeni a schengeni kódex szerint. Magyarország ragaszkodik a schengeni szabályok betartásához, a baj az, hogy erre most nem képes, ezért döntött a kerítés megépítéséről – mondta, majd hozzátette: nincs garancia arra, hogy ez elég, de mindent meg kell tenni, ami emberileg lehetséges a külső határok megvédéséért.

A kormányfő szerint morális okokból is meg kell fékezni a tömeges bevándorlást. „Azt kérem azoktól, akik Magyarországon keresztül akarnak menni Európába: ne gyertek. Ezt erkölcsi okokból mondom, mert nem tudunk mi, magyarok felelősséget vállalni azért, ami veletek az úton történni fog, ha elnyel benneteket a hullámsír” - fejtette ki álláspontját.

A hazánkat elérő migránsok több biztonságos országon átkeltek, nem az életükért futnak, ők „a német életet nézték ki maguknak” - mondta. A magyar kormány ezért nem menekültként, hanem bevándorlóként viszonyul hozzájuk.

A nagyköveteknek a témában azt tanácsolta, hogy ne legyenek rugalmatlanok, kioktatók az európai partnerekkel, ehelyett legyenek együttműködőek, barátságosak, rugalmasak, de a magyar álláspontból „észérvek nélkül jottányit se” engedjenek. „Mérhetetlenül gyalázatos játék”, hogy ha Magyarország egy racionális érve nem tetszik, akkor „benyúlnak a zsebükbe, felveszik a fasisztakártyát”, nekünk pedig védekezni kell – fogalmazott a miniszterelnök a párizsi nagykövet kérdésére. A kormányfő azt is felvetette, hogy a német sajtó milyen alapon beszél arról, hogy „régi ösztönök” élednek fel, amikor ott menekülttáborokat gyújtanak fel.

Ami az ellenzéki reakciókat illeti, a szocialista Mesterházy Attila szerint az „orbáni idegengyűlölet” alkalmatlan a menekültprobléma kezelésére, ahhoz uniós összefogásra van szükség. A liberálisok szerint a kormányfőnek bocsánatot kell kérnie, amiért „cigányozott”, a Demokratikus Koa-
líció pedig egyenesen Orbán bűnének tartja a növekvő migrációt, mivel a hét végén „humanitárius katasztrófát idézett elő”.

Angela Merkel német kancellár tegnap ismét a dublini szabályok betartását hangsúlyozta, kormánya pedig bejelentette, hogy újabb hárommilliárd eurót szabadítanak fel a kialakult migrációs helyzet kezelésére. A konzervatív (CDU/CSU)–szociáldemokrata (SPD) koalíció abban is megállapodott, hogy Albániával, Koszovóval és Montenegróval bővítenék a biztonságos országok listáját. Az N24 hírtelevízió közönségszavazása alapján egyébként a megkérdezettek 84,4 százaléka szerint Orbán Viktornak igaza van abban, hogy a menekültválság német probléma. A csatorna később a reakciók hatására törölte teletext oldaláról a felmérést.

„Nem hagyhatjuk magára Magyarországot, amelynek területén keresztül nagyjából annyi menekült megy át, mint Olaszországon és Görögországon együttvéve. Ugyanakkor az Európai Unió anyagi segítsége Magyarországnak elhanyagolható, majdnem a nullával egyenlő” - mondta Milan Chovanec cseh belügyminiszter, aki szerint az EU kissé megfeledkezett hazánkról.

---

Szijjártó: A feladatunkat végezzük

„Amit most átélünk, az egy migrációs válság, a modern kor népvándorlása” – mondta az osztrák Der Standardnak adott interjúban a külgazdasági és külügyminiszter. Szijjártó Péter hangsúlyozta, Magyarország számára az unió külső határának védelme a legkiemeltebb feladatok közé tartozik. Mint mondta, a kerítés azzal a céllal épült, hogy a migránsokat a törvényes határátkelőkhöz irányítsa. A tárcavezető szerint korábban a menekültek együttműködők voltak, azonban a vitatható németországi bejelentést meghívásként értékelték, és már kevésbé kooperatívak. Hozzátette, Werner Faymann osztrák kancellár kritikája nem egészen érthető, hiszen egyrészről figyelmeztette Magyarországot, hogy regisztrálja és ne engedje át a menekülteket Ausztriába, másrészről a magyar–szerb határon álló kerítés építését bírálta. Az osztrák rendőrség tegnap közölte, hogy fokozza az ellenőrzést az embercsempészek elfogása érdekében a magyar határon, de magát a határellenőrzést nem szigorítja.

---

Lapvilág

The New York Times
„Beoltották” a magyarokat szimpátia ellen
Magyarország xenofób válasza címmel írt cikket Eleni Tsakopoulos Kounalakis, az Egyesült Államok volt budapesti nagykövete, aki szerint figyelemreméltó, hogy Orbán Viktor milyen korán felkészült a menekültáradatra. A júniusban országszerte kitett óriásplakátok szerinte nem a bevándorlóknak, hanem a magyaroknak szóltak, és azokkal megvetették az alapjait annak, hogy a magyar embereket „beoltsák” a menekültekkel érzett szimpátia ellen.

The Guardian
Szembe kell fordulni a „rohadt rezsimmel”
Európának szembe kell szállnia a „rettenetes Orbánnal” a baloldali brit napilap hétfői vezércikke szerint. Mint írták, „a kontinens többi részének szembe kell fordulnia ezzel a rothadt rezsimmel.”

The Spectator
Budapestnek joga van védekezni a tömeg ellen
Ezekben a napokban Magyarország – más európai országokhoz hasonlóan – újabb invázióval, ezúttal menekültáradattal néz szembe, ám amíg a tömeg egy része kétségkívül valós menedékkérő, a másik része egyértelműen nem az. A legtöbb országgal ellentétben Budapest harcot vív a határok ellenőrzéséért, kerítést emelt a határán az ostrom megállításáért, hogy ellenőrizhesse, ki lép be az országba. A magyaroknak minden joguk megvan ehhez, és támogatni kell őket. A szerző szerint ami a legrosszabb, az a legtöbb európai ország erre adott reakciója, ami már annyira irracionális, hogy kétséges: az a vágy motiválja-e őket, hogy segítsenek a menekülteken, vagy pedig egyszerűen csak boldogok a kontinens afrikanizációjától és iszlamizációjától.

---

Röviden. Ötvennégyezer menekültet vehetnek át hazánktól a tagországok

Nevük elhallgatását kérő uniós források megerősítették azokat a korábbi értesüléseket, amelyek szerint Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke azt fogja javasolni, hogy a tagországok ötvennégyezer menekültet vegyenek át Magyarországtól. Juncker szerdán az Európai Parlamentben azt fogja javasolni, hogy a korábban Görögországtól és Olaszországtól átvenni szándékozott negyvenezret fejeljék meg további százhúszezerrel, és ebből a százhúszezer emberből ötvennégyezret a magyaroktól vegyenek át a többiek.

A brit kormány a jelenlegi parlamenti ciklus végéig, vagyis 2020-ig húszezer szíriai menekültet telepít át Nagy-Britanniába a szíriai határok mentén működő menekülttáborokból – mondta hétfőn a londoni alsóházban a brit miniszterelnök.

Franciaország 24 ezer menekültet fogad be a következő két évben az Európai Bizottság által javasolt elosztás alapján – jelentette be hétfőn Francois Hollande. A migránsok áradata okozta válsághelyzet az Európai Unió kapuinál a francia államfő szerint „tragikus és súlyos, de kezelhető, és kezelni is fogjuk”.

Románia szolidaritást vállal európai uniós partnereivel a bevándorlók problémájának kezelésében, de az egyenlő kötelezettségek mellett egyenlő jogokra is igényt tart – hangoztatta Victor Ponta miniszterelnök hétfőn Bukarestben. Most látszik, „milyen igazságtalanság érte Romániát”, amikor nem vették fel a schengeni övezetbe, hiszen most azon országok követelnek leghangosabban szolidaritást Romániától a bevándorlók ügyében, amelyek megakadályozták a csatlakozását – tette hozzá.

Nyomorult féregnek nevezte az olasz kormányfőt Matteo Salvini, az ellenzéki Északi Liga vezetője hétfőn, miután Matteo Renzi különbséget tett a bevándorlókat befogadó „emberek” és az őket elutasító „bestiák” között. Salvini azt mondta, hogy a kormányfő kijelentései megsértették a „szabályokat és biztonságot” követelő olaszok többségét. Az Északi Liga vezetője hozzátette, hogy pártja támogatja a háború elől menekülők befogadását, de kitoloncolná Olaszországból mindazokat, akik nem háborús országból érkeztek.

Ausztria továbbra is támogatja az Európai Bizottság javaslatát a menekültek kötelező befogadási kvótáira, Csehország és Szlovákia viszont következetesen elutasítja – ez derült ki az osztrák kancellár, valamint a szlovák és a cseh miniszterelnök pozsonyi találkozásán.

A lengyelek 32 százaléka az Európai Unió külső peremén létesített határzárakkal vagy akár a belső uniós határok lezárásával is korlátozná a migrációt – derül ki a Rzeczpospolita lengyel jobbközép napilap által hétfőn közölt felmérésből.