Külföld
Konstruktív partner lehet Moszkva
Az amerikai elnök fő célja, hogy újra tudja tárgyalni legfontosabb gazdasági és kereskedelmi partnereivel a játékszabályokat – véli a Századvég Alapítvány vezető kutatója
– Trumpot nehéz előre kiszámítani, de ha valóban eltér az eddigi állásponttól a Krím ügyében, azzal mit akarhat elérni? Fontos számára Ukrajna, vagy csak megörökölte a problémát?
– Az amerikai külpolitika alakításában az elnök nem az egyetlen és nem a legfajsúlyosabb szereplő, rajta kívül még számos befolyásos aktor vesz részt annak alakításában. Így Trump sem tud és valószínűleg nem is akar radikálisan más álláspontot képviselni Ukrajna ügyében. Az amerikai külügyminisztérium továbbra is fontos kérdésként kezeli Ukrajnát. Egy különmegbízott, a transzatlanti politikában igen tapasztalt diplomata, Kurt Volker felelős kifejezetten Ukrajnáért. Illetve Ukrajna is mindent megtesz, hogy az amerikai külpolitika prioritása maradjon. Számtalan lobbicég dolgozik Washingtonban Ukrajna képviseletén – többek között a volt NATO-főtitkár, Anders Fogh Rasmussen. Mindezek ellenére Ukrajna helyzete koránt sem magától értetődően annyira jó. Például a múlt heti NATO-csúcson továbbra sem kapott meghívást az Enhanced Opportunity Programme-ba, amely a legszorosabb együttműködést jelenti a programban részt vevő országok és a NATO között. Ez különösen úgy válik érdekessé, hogy a programban partner Georgia, amely 2008-ban szintén háborút viselt Oroszországgal és ugyanúgy területi vitái vannak vele. Az amerikai külügyi tárca pedig alig több mint egy hónapja illette nyilvánosan nagyon kemény kritikával az ukrajnai korrupciós helyzetet.
– Fontos Trumpnak a 2016-os elnökválasztásba való állítólagos orosz beavatkozás ügye, vagy ezt csak ellenfelei erőltetik?
– Az elnöknek leginkább a belpolitikában kell kezelnie a választási beavatkozás ügyét. Amennyiben viszont a belpolitikai csaták narratívái alá tekintünk, rendkívüli kuszaságot láthatunk. A kongresszus és a szenátus illetékes szakbizottságai sem tudtak mind a mai napig egységes álláspontot kialakítani az ügyben. A Mueller-vizsgálat pedig Trump kampánycsapata és azok orosz kapcsolatainak a vizsgálatában még nagyon a folyamat elején tart. Visszatekintve talán érdemes megjegyezni, hogy Trump megválasztása nem volt feltétlenül a legjobb opció az oroszok számára. Az orosz piacon is fontos érdekeltségekkel rendelkező energetikai cégekhez ezer szállal kötődő Hillary Clinton ha több nem is, de lényegesen kiszámíthatóbb partner lett volna Moszkva szempontjából. A választási kampány során pedig ugyanúgy feltűntek orosz eredetű támogatói pénzek a demokrata jelölt körül is.
– Összességében hogyan akarhatja Trump kezelni Oroszországot? A minap azt mondta, Putyin nem a barátja vagy az ellensége, hanem az ellenfele. Ez mire utal?
– Ez nagyon fontos retorikai különbségtétel. Az ellenség fölött lehetőleg totális győzelmet kívánunk aratni. Míg az ellenfelet sok esetben a kölcsönösen előnyös együttműködés kilátásba helyezésével, kompromisszumokkal próbáljuk meg a saját érdekeink felé fordítani. Az amerikai Oroszország-politikát az elmúlt nagyjából huszonöt évben ez utóbbi stratégiai jellemezte. Ebben szeretne most Trump sokkal sikeresebb lenni, mint elődei. Lényegesen nagyobb katonai és gazdasági potenciálját tekintve Washington bármikor végérvényesen el tudná lehetetleníteni Moszkvát. Ennek ellenére határozottan, de mégis keretek közé szorítva próbálja kijelölni Oroszország valódi mozgásterét. Jó példa erre, hogy az elnök aláírta az Oroszország elleni szankciós rendszereket, jóváhagyta a fegyvereladásokat Ukrajna számára. Ellenben a NATO legkeletibb határát jelentő Balti-államok vezetőivel tartott csúcstalálkozón semmilyen vállalást nem tett az amerikai katonai jelenlét megerősítésére. A gazdaságilag egyébként beszorított Oroszországnak érdeke, hogy partner legyen ebben a politikában. Azt is látnunk kell azonban, hogy az amerikai elnök számára Oroszország inkább csak kontextuálisan érdekes, és gazdasági szempontból nincs igazán ellentét a két ország között. Donald Trump legfontosabb célja, hogy néhány éves távon újra tudja tárgyalni legfontosabb gazdasági és kereskedelmi partnereivel a játékszabályokat. Ennek a diplomáciai offenzívának a kezdőpontja az elmúlt hetekben kibontakozó kereskedelmi háború, amivel az érdemi tárgyalások megkezdésére akarja rábírni ezeket az országokat.
– Milyen együttműködési lehetőségek vannak Moszkva és Washington közt például a koreai vagy a szíriai helyzet kezelésére?
– Észak-Korea kapcsán már valószínűleg történtek egyeztetések és részmegállapodások az orosz és az amerikai fél között. Az Egyesült Államok pedig nem kérdőjelezi meg Oroszország katonai jelenlétét Szíriában és a háború utáni politikai rendezésben. Trump, részben a választási ígéretei miatt, ódzkodik attól, hogy az Egyesült Államok lényegesen nagyobb katonai erővel jelenjen meg Szíriában, miközben Irak stabilitása is kérdéses. Így Washington érdeke, hogy Oroszországot konstruktív partnerré tegye. Egyébként másfél évtizeddel ezelőtt Afganisztánban ez már sikerült. Trump számára a másik fontos aspektus Irán. Bár Moszkva diplomáciai ereje Irán kapcsán kérdéses, mégis fontos segítséget nyújthat az Egyesült Államok számára Iránnal kapcsolatban. Hiszen Trump célja Iránnal kapcsolatosan is az új szabályok lefektetése.
– Mi a régiónk érdeke?
– A régiónk biztonsága, gazdasági és kereskedelmi érdekeinek szempontjából egyértelműen az orosz-amerikai kapcsolatok normalizálódása a legfontosabb. Arról már van történelmi tapasztalatunk, hogy milyen két hatalom közé kvázi beszorulni. De ugyanígy érdekünk, hogy a német–amerikai vita is a lehető leggyorsabban lezáruljon.
„A migráció megváltoztatja Európát”
A tömeges bevándorlás rossz hatással lesz Európára Donald Trump szerint. Az amerikai elnök egyesült királyságbeli látogatásán az elnöki gépen adott interjút az ITV tévécsatorna műsorvezetőjének, Piers Morgannek, amiből vasárnap közölt részleteket internetes felületén a Mail on Sunday című brit lap. „Nem fogok említést tenni egyes országokról, de kiválaszthat egyet, és láthatja, hogy ott mi történik. Egyes országok nem vesznek át (bevándorlókat). Őket tényleg megrója emiatt az Európai Unió. Vessen pillantást példának okáért Magyarországra. Ők nem akarják azt tenni, amit a többi ország közül egyesek tettek. Most ez egy nagyon komoly dolog, humanitárius alapon kéne tenni valamit, de azért ez megváltoztatja Európát. Ez komoly mértékben megváltoztatja Európát” – jelentette ki Trump, utalva többek között a párizsi és a londoni merényletekre. Az amerikai elnök az interjúban azt is elárulta, hogy újra akar indulni az elnökválasztáson 2020-ban, és hozzátette, hogy nem lát egyetlen olyan demokrata párti kihívót sem, aki le tudná őt győzni. (HSz)
Trump May helyében beperelné az uniót
A brit kormányfő szerint Donald Trump amerikai elnök azt javasolta neki, hogy a brit európai uniós tagság megszűnésének feltételeiről szóló tárgyalások helyett perelje be az uniót. Theresa May a BBC televízióban beszélt erről vasárnap. Trump múlt héten tett hivatalos látogatást az Egyesült Királyságban. A tárgyalások végén a brit kormányfővel tartott sajtóértekezletén azt mondta, előállt May számára egy javaslattal az EU-val szembeni magatartásról, de azt a brit politikus „túlságosan keménynek, talán brutálisnak is” találta. May a BBC-vel közölte: országa folytatja a tárgyalásokat az unióval. (HSz)