Külföld
Kolozsvár: kiretusált magyarság
Meghamisított molinóval hazudták el a kincses város múltjának egy részét a román hatóságok,de a Musai-Muszáj civil szervezet közbelépésére visszakozniuk kellett
Kemény hangú közlemény járta be a sajtót a napokban: a Kolozsvári Városnapokat népszerűsítő, jó negyven négyzetméteres molinót ugyanis úgy sikerült kihelyezni, hogy az azon szereplő százéves fényképen leretusálták a házak homlokzatáról a magyar vonatkozású feliratokat. A Musai-Muszáj névre hallgató kolozsvári civil csoport a molinó haladéktalan eltávolítására szólította fel a hatóságokat, amelyek csütörtökön eleget is tettek a kérésnek – azóta sem derült ki, hogy megrendelésre történt-e a dolog, vagy a molinót készítő cég gondolta-e túl a szerepét.
Mindenesetre a Musai-Muszáj szóvivője, Bethlendi András hajlik arra, hogy központi politikai elvárást teljesített a vállalat, és nem tévedés történt, tekintettel arra, hogy – mint lapunknak rámutatott – a grafikai programokban „nincs olyan szűrő, amely csak a magyar feliratokat tünteti el”.
Az is beszédes, hogy a polgármesteri hivatal azóta sem kért elnézést a történtek miatt, nem vállalt felelősséget – tette hozzá Bethlendi, aki a megfogalmazása szerint Gheorghe Funar nacionalista polgármester idejében ragadt városvezetéssel folytatott nyelvhasználati harcok egyik veteránja.
A levett plakát helyére egyébként a Mátyás királyt ábrázoló szoborról került fénykép, s bár magyar felirat szinte láthatatlan, de már ez is komoly győzelem.
A civil csoport egyébként 2014-ben alakult egy baráti beszélgetést követően, miután a többnyelvű (román, magyar, német) településnév-tábláért folytatott pereskedést elvesztette az azt kezdeményező holland civil szervezet. Mint Bethlendi elmondta, nem akarták, hogy az ügy feledésbe merülése után Emil Boc polgármester a magyarokkal „tapsoltassa magát”. Hosszú harc kezdődött, a semmiből szerveződött csoport példátlan méretű Facebook-kampányt indított, ahol a városnévtáblát érintő döntés előtti napon egy másfél milliós elérésű videóban osztották meg gondolatai-kat, és szavaztatták meg a közönséget a többnyelvűségről – végül a bíróság tavaly februárban kötelezte a hivatalt a többnyelvű táblák felszerelésére, utóbbi pedig már jobbnak látta nem fellebbezni.
Bethlendi hozzátette azt is, hogy azóta minden táblát úgy kell kicsikarni Bocéktól. Például nemrég egy többnyelvű várostáblával felszerelt biciklit parkoltak a hivatal bekamerázott udvarára, s másnapra ellopták a táblát. Azóta feljelentést tettek, így a következő biciklis tábla érdekes módon megmaradt, és a hiányzó hat-nyolc városnévtáblából is helyre került kettő – számolt be róla az aktivista.
Emellett az elmúlt években a Musai-Muszáj számos flashmobot tartott a többnyelvűségért, sőt, amikor Kolozsvár az Európa Kulturális Fővárosa címért indult, a nyelvi jogokat ez alkalommal is szőnyeg alá söprő városvezetést a zsűrinek küldött nyílt levéllel hozták igen kínos helyzetbe.
Mint a szóvivő hozzátette, ha a városvezetéssel nem is, a magyar politikummal sokszor jól tudnak együttműködni például a városnévtábla ügyében; bár legutóbb megsértődtek az RMDSZ-es városatyák, amikor a csoport nyíltan a Facebookon számon kérte rajtuk a csak román nyelvű karácsonyi vásár kapcsán, hogy nem tettek lépéseket a magyar nyelv megjelentetéséért. De, mint Bethlendi rámutatott, az eset legközelebb ösztökélni fogja a magyar politikusokat arra, hogy a magyar nyelv érdekében lépjenek fel, s ez végül is a civilek feladata.
A román lakossággal egyébként szintén nem rossz a viszonyuk, sőt, bár román tagjuk nincs, mindig akad valaki, aki segít a csoportnak románra is lefordítani a közleményeiket.
Azt mindenesetre a szóvivő leszögezte: a Musai-Muszáj csoport addig folytatja harcát, amíg a törvényben garantált kisebbségi nyelvi jogok nem érvényesülnek Kolozsváron.