Külföld
Kiterjesztenék Erdogan jogköreit
A módosításról szóló vitán egymás torkának estek a parlamenti képviselők
A héten kezdte tárgyalni a török parlament azokat az alkotmányreform-javaslatokat, amelyek bevezetnék a Recep Tayyip Erdogan államfő és támogatói által régóta kívánt elnöki rendszert, de a viták ez idáig nem zajlottak zökkenőmentesen. A szerdai, éjszakába nyúló ülésen verekedés tört ki, amikor egy titkos szavazás közben a fő ellenzéki Köztársasági Néppárt (CHP) képviselői tiltakozni kezdtek, mert az AKP honatyái nem a fülkékben adták le voksukat. Tömörülés alakult ki a szónoki emelvény körül, amit egy CHP-képviselő elkezdett felvenni a telefonjával. A készüléket az AKP képviselői ki akarták kapni a kezéből, ez váltotta ki a lökdösődést és az ökölcsapásokat.
A benyújtott alkotmánymódosítási javaslatok szerint a következő elnök- és parlamenti választások 2019-ben lennének Törökországban. A megváltoztatott alkotmány értelmében Erdogan nevezhetne ki és meneszthetne minisztereket, ismét ő lehetne a kormányzó AKP vezetője, és elnökként egészen 2029-ig kormányozhatna. A CHP és a második legnagyobb ellenzéki, kurdbarát Népek Demokratikus Pártja (HDP) attól tart, hogy az alkotmányreform révén túl nagy hatalom összpontosulna Erdogan kezében. Az Anadolu török hírügynökség közlése szerint a szerdai parázs vita másnapján a kormánypárt egyik képviselője, az alkotmányügyi bizottság elnöke, Mustafa Sentop azt mondta, „ha a javaslat nem megy át a törvényhozásban, Törökország kénytelen lesz választásokat tartani”.
Az Ihlas hírügynökség szerint csütörtökön a HDP társelnöknőjére, Figen Yüksekdagra az ellene indított nyomozás lezártával súlyosbított életfogytiglani börtönbüntetést, valamint további 7,5 év szabadságvesztést kért az ügyészség. A társelnöknő a vád szerint 2015-ben és 2016-ban több nyilvános beszédével kárt okozott a Török Köztársaság mint állam egységének és területi integritásának, továbbá propagandatevékenységet végzett a Kurdisztáni Munkáspárt nevű szakadár terrorszervezet számára.
Egyre közelebb lehet a ciprusi megegyezés
Történelmi jelentőségű nemzetközi konferencia kezdődött csütörtökön Genfben a több mint negyven éve megosztott Ciprus újraegyesítéséről. A ciprusi török és görög közösségeket képviselő tárgyalókhoz először csatlakoztak közvetlenül a sziget biztonságát garantáló hatalmak, vagyis Görögország, Törökország és Nagy-Britannia külügyminiszterei. A hétfő óta tartó tanácskozásokon eddig Nikosz Anasztasziadisz, a Ciprusi Köztársaság elnöke és a sziget északi részét irányító Mustafa Akinci, valamint António Guterres ENSZ-főtitkár vett részt. Guterres csütörtökön, a konferencia szünetében úgy nyilatkozott, „hatalmas előrelépések” születtek olyan központi kérdésekben, mint a területi arányok, a tulajdonjogok, az uniós tagság és a külpolitika. Figyelmeztetett azonban, hogy céljuk nem a gyors megoldás, hanem a tartós rendezés. A várhatóan péntekig tartó értekezleten jelen van Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke és Federica Mogherini, az Európai Unió kül- és biztonságpolitikai főképviselője is.