Külföld

Kisebbségvédelem és népi diplomácia

Ami nekünk két perc, a határon túli magyaroknak a jövőt jelenti – mondta Csáky Csongor, a Rákóczi Szövetség főtitkára

Össznemzeti ügy a Minority SafePack – mondta Csáky Csongor, a Rákóczi Szövetség főtitkára, aki beszélt lapunknak a kezdeményezésről és a szervezet tevékenységéről.

Csáky Csongor 20180327
Csáky Csongor: Sikertörténet lett a kárpátaljai utazási támogatás (Fotó: MH)

– A Rákóczi Szövetség kiemelten foglalkozik mostanában a Minority SafePack kezdeményezéssel. Bő egy héttel a határidő előtt hogy áll az aláírásgyűjtés?

– Izgatott várakozásban vagyunk, ha fogalmazhatok így, hiszen azt látjuk, hogy nagyjából négyszázezer aláírás már egészen biztosan megvan. Vannak még be nem érkezett aláírásgyűjtő ívek is, hiszen nagyon sok együttműködő partnerünk van: a történelmi egyházak, a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara, pártok, civil szervezetek, könyvtárak, önkormányzatok. Arra biztatunk mindenkit, hogy a Jogaink.hu-n vagy bármelyik magyarországi postán írja alá a kezdeményezést, mert ez össznemzeti ügy. Ami nekünk két perc, az a határon túli magyaroknak a jövőt jelenti. A Magyar Posta ingyen szállítja az ajánlóíveket is, csak annyit kell írni a borítékra, hogy Rákóczi Szövetség 1971. Összességében optimisták vagyunk, és reméljük, hogy április 3-án történelmet írhatunk.

– Miért lenne igazán fontos, hogy az Európai Unió foglalkozzon a Minority SafePack-kel?

– A Nemzeti Kisebbségvédelmi Kezdeményezés, avagy Minority SafePack nem csak nekünk, magyaroknak fontos, hanem az Európában élő más őshonos nemzeti kisebbségeknek is, akik sok száz éve itt élnek a szülőföldjükön, és értéket teremtettek kultúrájukkal, nyelvükkel. Rengeteg mindent szabályoz az unió, az uborka görbületét is, de azt nem, hogy egy őshonos nemzeti kisebbség a szülőföldjén használhatja-e a jelképeit és a nyelvét, vagy hogy lehetnek-e iskolái. Ezek a kérdések ki vannak téve az aktuális kormányok kénye-kedvének: van, ahol pozitívan diszkriminálják a kisebbségeket, és van, ahol a létezésüket is tagadják, például Görögországban. Ezért lenne fontos, hogy uniós szinten is elismerjék, hogy ezek a közösségek értéket képviselnek, és legyenek jogi garanciák a hosszú távú megmaradásukra.

– Mit tesznek, ha esetleg sikertelen lesz a kezdeményezés?

– Az aláírásgyűjtés európai gazdája az Európai Nemzetiségek Föderatív Uniója, azaz a FUEN. A Rákóczi Szövetség azt vállalta, hogy a magyarországi aláírásgyűjtést koordinálja. Hogy az aláírások leadása után hogy kerül a javaslat az Európai Unió asztalára, és milyen jogi döntések születnek, az már egy sokszereplős történet. De úgy gondolom, egymillió ember akarata mellett nem mehet el egy magát demokratikusnak valló európai politikus.

– Mi a következő projekt, ami foglalkoztatja a Rákóczi Szövetséget?

– A szövetségnek hála istennek nagyon sok feladata van, egyrészt évente körülbelül hatvan rendezvényünk van, ami több mint ötvenezer embert, elsősorban fiatalokat érint. A másik nagyon fontos feladatunk, hogy a határon túli magyarok lakta régiókban arra biztassuk a szülőket, hogy magyar iskolát válasszanak gyermekeiknek. Hiszen ez az alfája és ómegája az ottani magyarság megmaradásának. Munkánk harmadik nagy fejezete egy diaszpóraprogram. Idén ezer olyan 10 és 29 év közötti fiatalt hozunk el a nagyvilágból Magyarországra egy tíznapos tanulmányútra, akik magyar felmenőkkel rendelkeznek, hogy őket az identitásuk megerősítésével a magyarsághoz kössük.

– Mit tud tenni Kárpátalján a Rákóczi Szövetség a helyzet javítására?

– A szövetség alapvetően a hétköznapi, ember és ember közötti kapcsolatokat próbálja erősíteni, ha lehet így fogalmazni, a népi diplomáciát. Kárpátalján sok ifjúsági és helyi szervezetünk működik, és itt is buzdítjuk a szülőket a magyar iskolák választására. Van egy igazi sikerprogramunk is: 2015-ben Kárpátalján szinte megszűnt a turizmus, ezért a régióért felelős kormánybiztossal, Grezsa Istvánnal együttműködve elindítottunk egy pályázatot, amelynek keretében 250 ezer forint értékű utazási támogatást biztosítunk odautazó csoportoknak. Ilyen módon a múlt évben 5000-en, 2016-ban pedig 4000-en juthattak el Kárpátaljára. A múlt évben és az idei évben is 25-25 millió forintot szán a szövetség erre, de a tavalyi csoportok 60-70 millió forintot hagytak ott a kárpátaljai magyaroknak.

– Mik a Rákóczi Szövetség távolabbi céljai?

– Nyilván azok a feladatok, amiket a szövetség ellát, folyamatos tevékenységet és odafigyelést igényelnek. Mi abban bízunk, hogy a szövetség lehetőségei megmaradnak, hiszen ehhez a munkához nem elég a lelkesedés, nagyon sok háttérmunícióra is szükség van. Bízunk abban, hogy azok az értékek, amiket a Rákóczi Szövetség magáénak vall 1989 óta, továbbra is fontosak maradnak akár kormányzati szinten is, és folytatni tudjuk a munkánkat.