Külföld
Kisebbségbe került már a Brexit-párt
Nem lenne uniós kilépés, ha ma lenne a népszavazás – egyre többen maradnának az EU-ban, és új referendumot akarnak a May-kabinet szerencsétlen intézkedései miatt
Többségbe kerültek azok a parlamenti választókerületek az Egyesült Királyságban, ahol az európai uniós tagság támogatói vannak fölényben: a The Observerben vasárnap ismertetett tanulmány szerint 112 olyan parlamenti választókörzet van, amely (ehhez hasonló, de némileg más területi felosztásban) a Brexit mellett voksolt 2016-ban, mostanra azonban „átállt”. Eszerint elsősorban a Munkáspárt korábban kilépéspárti támogatóinak színeváltozása áll a fordulat mögött: az általuk dominált észak-angliai és walesi területeken mutatkozott erősnek a fordulat, főként a kisebbségek és a fiatalok körében. Ugyanakkor az EU-pártivá vált körzetek között van például Boris Johnson egykori konzervatív külügyminiszteré is.
A lap szerint mindez a Munkáspárt vezetőjére, Jeremy Corbynra gyakorolhat nyomást, hogy változtasson a kilépés felülvizsgálatát elutasító álláspontján. A felméréshez 15 ezer embert kérdeztek meg, ezt egészítették ki a kilépési javaslat július 6-i ismertetése előtti közvélemény-kutatással és a statisztikai hivatal adataival. A 632 angliai, skóciai és walesi parlamenti választókerületből 2016-ban 229-ben szavazott a többség a bennmaradásra, 403 a kilépésre. Jelenleg 341-ben vannak fölényben a bennmaradás támogatói, 3 körzet megosztott, 288-ban a kilépést támogatják többen. A modell az EU-pártiak 53 százalékos többségét mutatja a kilépéspártiak 47 százalékával szemben (2016-ban ez 48,1 és 51,9 százalék volt).
Maradáspártiból kilépéspártivá egyik kerület sem vált, csak a keményvonalas brexitista kerületekben nőtt a kilépés támogatottsága. A felmérések szerint egyre többen szeretnének új referendumot a Brexitről. John Curtice „választási guru” szerint egyébként egyik nagyobb párt sincs felkészülve álláspontja megváltoztatására, így a helyzet egy új, maradáspárti baloldali erő számára kínál lehetőséget.
Lapunknak Gálik Zoltán arról beszélt, hogy elsősorban a népszavazást támogatók és a maradáspártiak nyertek muníciót az elmúlt fél év kormányzati tétlenkedéséből, ugyanakkor az emberek egy része úgy gondolja, éppen azért lenne szükség új referendumra, hogy megerősítsék a Brexitet. A Corvinus Egyetem docense izgalmasnak nevezte, hogy számos kilépéspárti körzetben az EU-tagság mellett érvelők kerültek többségbe, és azt is, hogy az új referendum iránti igény is érzékelhetően nőtt, ugyanakkor nem világos, hogy miről is szólna az új népszavazás: a Brexit tényéről vagy annak módjáról? Ugyanakkor az is kérdés, lenne-e egyáltalán idő megszervezni március végéig egy népszavazást törvényalkotással, kiírással és kampánnyal együtt.
Mint Gálik rámutatott, most Theresa May kormányfő lobbizik Európa-szerte, miközben miniszterei nyaralnak; két dolgot viszont mindenképpen le kellene zárni, az egyik az elválási dokumentum, a másik a jövőbeni kereskedelmi kapcsolatokra vonatkozó – legalább ideiglenes – szerződések.