Külföld

Kijevben hiába várnak a Krímre

„Másfajta világrendért kell küzdenünk, nem egy Amerika-központúért”

A belátható jövőben a Krím félsziget Oroszország része marad, és Kelet-Ukrajna „visszaintegrálása” is évtizedekig parkolópályán maradhat az amerikai Stratfor intézet vezető elemzője szerint.

„Kétlem, hogy bárki Oroszország, Európa vagy az Egyesült Államok részéről azt hiszi, hogy lesznek fejlemények, vagy akár csak tárgyalások a Krím félszigetről” – nyilatkozta az Apostrophe ukrán hírportálnak Lauren Goodrich, az amerikai Stratfor intézet Eurázsia- szakértője. „Úgy tűnik, a Krím sokáig Oroszország kezében marad. Oroszország nem is fog tárgyalni róla. Moszkva számára ez nemcsak az Ukrajnára való befolyás eszköze, hanem szinte nemzeti ügy” – tette hozzá. Goodrich szerint a Kreml „konszolidálja az orosz nacionalizmust”, s a félsziget Ukrajnához csatolásához Kijevnek nemcsak Vlagyimir Putyin elnök, hanem „az orosz rendszer” bukására lesz szüksége.

Goodrich szerint a Kijev és Kelet-Ukrajna közötti feszültség olyan befagyott konfliktussá válhat, mint a karabahi vagy a dél-oszétiai, a terület „visszaintegrálása” Ukrajnához évtizedekre is megakadhat. A szakértő kizárta annak lehetőségét, hogy bármelyik európai nagyhatalom vagy az Egyesült Államok fegyverekkel lássa el Ukrajnát, hiszen sok más ügyben is egyezkednek Oroszországgal és nem akarják átlépni „a vörös vonalat”. Kijevnek nem érdemes további diplomáciai támogatásra számítania, a szakértő szerint az Európai Unió anélkül is eltörölheti az Oroszország elleni szankciókat, hogy Kijev visszaszerezné az ellenőrzést Kelet-Ukrajna felett. Ehhez csak az kell, hogy legyen egy ország, amely a büntetőintézkedésekkel szemben foglal állást, ugyanis „a szankciók meghosszabbításához teljes konszenzusra van szükség, ha nem egyhangúlag szavazzák meg, egyszerűen lejár az érvényességük” – magyarázta.

Eközben Alekszej Puskov, az orosz duma külügyi bizottságának elnöke „politikai rasszizmusnak” nevezte, hogy a Nyugat lekezelően viszonyul azon országokhoz, amelyek nem osztják az Amerika-központú világképet. „Az Amerika-központú világ ellen lép fel az emberiség nagyobbik része. Kína, India, Brazília, Latin-Amerika nagyobbik része és az arab világ is” – mondta Puskov. A politikus szerint Washingtonnak alárendelt államokra van szüksége, nem olyanokra, mint Oroszország, amely nukleáris fegyverrel, hatalmas területtel és erőforrásokkal, valamint „függetlenségi potenciállal” rendelkezik. „Amikor azt mondjuk, hogy egy másfajta világrendért kell küzdenünk, nem egy Amerika-központúért, hanem egy olyanért, amelyben az érdekek egyensúlya érvényesül, akkor ténylegesen a nemzeti létezésünk és túlélésünk feltételeit biztosítjuk. De ezzel nagyon sok országot vonzunk a saját oldalunkra” – hangsúlyozta Puskov.