Kijevben félreértenek minket

– Meglehetősen magyarosan hang­zik a neve.

– A nevem valóban magyar eredetű, de anyai és apai ágról is ukrán származású vagyok. A feleségem ősei között van magyar, német és szlovák is, az édesanyja anyanyelve pedig magyar – nem ritka ez errefelé. Próbáltam tőle is, meg nyelvtanfolyamon is magyarul tanulni, de ez megszakadt, amikor Hennagyij Moszkallal Luhanszkba rendeltek minket 2014 és 2015 között.

– Szó esett kárpátaljai mozgósításról, önök pedig láthatóan igyekeztek megnyugtatni a lakosságot. Mikor jöhet tényleges mozgósítás?

– Mint minden régió esetében, azaz akkor, ha az oroszok további területeket próbálnak elfoglalni Ukrajnából a Donbasszban. Bár ez a forgatókönyv nem teljesen kizárható, de szerintem elég valószínűtlen. Az ukrán hadsereg érezhetően megerősödött, egy ilyen támadás rombolná a Kreml imázsát az átlagoroszok körében is, és a nemzetközi szank­ciók is felerősödnének. Nálunk, Kárpátalján, ahol nincs hadiállapot, ez kétszáz, a korábbi években már harctéri tapasztalatot szerzett tartalékos behívását jelentette, akiket háborús övezeten kívüli, különleges egységekbe osztottunk be.

– Okozott ez feszültséget Kijev és Kárpátalja között?

– Ez vagy a lehetséges mozgósítás kérdése nem. A honvédelem kötelességét minden kárpátaljai polgár betöltötte és betölti, tekintet nélkül az etnikai hovatartozására. 2014 óta kilencvenöt kárpátaljai halt meg a Donbassz­ban, köztük tizenkét magyar: azaz százalékosan a magyarok még több áldozatot is hoztak, mint amennyien Kárpátalján élnek. Kijev és Kárpátalja Kormányzósága között a nézeteltérés az etnikumok közötti kapcsolatok kezelésének egyes pontjaiban, elsősorban az oktatási törvény 7., a közoktatás nyelvét szabályozó cikkelyének kérdésében és a kettős állampolgárság kérdésé­ben van; és azt is elítéljük, ha a határátkelésnél megkülönböztetik az állampolgárokat, bár a panasz itt egyik oldalról sem szokatlan. Szerintem egyes kijevi prominensek hamisan mutatják be az ezzel kapcsolatos kárpátaljai eseményeket, és a régióban egyébként nem létező elszakadási törekvésekről beszélnek.

– Sokan tartanak tőle, hogy a kérdés elmélyíti az etnikai törésvonalakat a régióban.

– Szerencsére még az államközi feszültségek sem jártak ilyesmivel. Kárpátalja az ország három soknemzetiségű régiójának egyike, itt bölcs emberek élnek, akik tisztelik egymás hagyományait, és nem hívei az etnikai konfliktusoknak. A moszkvai titkosszolgálat mindent megtesz, hogy ez ne maradjon így, gondoljunk csak az ungvári Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) székházának felgyújtására, majd felrobbantására – mindkettőről kiderült, hogy az oroszok állnak mögötte. Mindhiába: ezek a próbálkozások csak közelebb hozták egymáshoz az ukránokat és a magyarokat, és közös nyilatkozatban állt ki a hasonló bűncselekmények ellen a kormányzóság és a KMKSZ vezetősége.

– Mi történt azzal a munkácsi nővel, aki a fasizmus legyőzésére felszólító plakátokkal hergelte a közhangulatot? Ő is Moszkvának dolgozott?

– Eleinte ezt feltételeztük, de végül kiderült, hogy tévedtünk: a 31 éves Renata M., egy munkácsi reklámügynökség tulajdonosa évek óta a korábban itt kormányzóként is regnáló, most ellenzékbe szorult Egységes Közép Párt prominensével, Viktor Balogával működik együtt. A házkutatás során megtalálták nála a turulos plakátokat Hennagyij Moszkallal és Orosz Ildikóval; ha ehhez hozzávesszük Baloga élesen magyarellenes retorikáját, az ügy hátterében felsejlik az oligarcha képe.

– Mit lehet tenni a máshonnan, például Lembergből érkező nacionalisták randalírozása ellen?

– Őket a helyi hatóságok kordában tudják tartani. Egyébként az, hogy más régiókból érkeznek ide a radikálisok, mutatja, hogy mennyire nincsen táptalaj számukra Kárpátalján belül. Mindezeknél sokkal nagyobb probléma van a kárpátaljai gazdasággal: a lakosság hetven százaléka valamilyen segélyből él, így százezernyi kárpátaljai vállal külföldön munkát; ráadásul Kárpátalját rendszeresen sújtják árvizek, széllökések és jégeső, így az újjáépítések költségei is apasztják a forrásokat. Ezekre a valós problémákra kellene megoldást találni.