Kijev trükközne, de mi nem alkuszunk

Két héttel az ET állásfoglalása és Pavlo Klimkin külügyminiszter budapesti látogatása után úgy tűnik, az ukránok megpróbálkoznak a többi érintett kisebbség anyaországával – Lengyelországgal, Romániával – zöld ágra vergődni, s kétoldalú szerződésekben megadni nekik a korábbi kedvezményeket. Kijevben, telefonon értük utol Grezsa István kormánybiztost, aki ismertette a helyzetet.

Mint mondta dacára a kijevi médiában felreppent, s onnan átvett híreknek, a lengyelek nem írtak alá semmilyen kétoldalú szerződést az ukránokkal, csupán utóbbiak szeretnék hasonló kétoldalú szerződések – valójában legfeljebb félreértelmezett szándéknyilatkozatok – lobogtatásával kész helyzet elé állítani a 31-ére várható Velencei Bizottságot, amikor az Kijevben szemrevételezi az oktatási törvényt. Grezsa leszögezte: hazánk nem ír alá semmilyen kétoldalú megállapodást, hiszen követeléseink a nemzetközi normákból, egyezményekből, s az ukrán alkotmányból fakadnak. A kormánybiztos egyéb visszásságokról is szót ejtett, például hogy a törvényben egyedül a 300 éve helyben lakó – s ráadásul zömmel pillanatnyilag orosz fennhatóság alatt élő – krími tatárokat említik őshonos kisebbségként, s rájuk nem vonatkozik a törvény korlátozó része, míg az ezer éve ott lakó magyarok csak „nemzeti kisebbségként” lettek bejegyezve.

Grezsa István kijevi látogatásának apropója egyébként az volt, hogy péntek este Balogh Csaba államtitkárral, Bacskai József helyettes államtitkár és Keskeny Ernő kijevi nagykövettel megnyitották a Magyar Házat Kijevben, amely – mint lapunknak fogalmazott – a helyi magyarság és magyar-szimpatizánsok régi álma volt.

Hazánk nem tudja támogatni Ukrajna integrációs törekvéseit, ezért megvétózta a tagfelvétellben illetékes NATO-bizottság decemberi ülésének összehívását, amihez egyhangú szavazás kellene – közölte Szijjártó Péter. Mindaddig, amíg Kijev nem visszakozik, számíthat hasonló lépésekre – tette hozzá. A külgazdasági és külügyminiszter emlékeztetett: Magyarország az új ukrán oktatási törvény megszavazásáig keleti szomszédunk integrációjának leghangosabb támogatója volt, de Kijev „hátba szúrta”, s ezt nem hagyhatjuk szó nélkül; ráadásul napirenden van a hasonló szellemiségű nyelv­törvény és állampolgársági törvény is.