Kijev katonai bázis létrehozásáról tárgyal Washingtonnal

Szakértő: A hadiállapot bevezetésével az ukrán elnök szabad kezet kap 
A Kercsi öbölben történt orosz-ukrán incidens miatt szerdán Ukrajna tíz megyéjében hadiállapot lép életbe, ezzel Petro Porosenko ukrán államfő, aki egyben a hadsereg főparancsnoka is szabad kezet kap - mondta az MTA Társadalomtudományi Kutatóközpont főmunkatársa az M1 aktuális csatornán szerdán.
Fedinecz Csilla hozzátette: "az ukrán államfő egyes egyedül és azonnal tud intézkedni minden egyes tekintetben, szigorító lépéseket tud tenni, illetve a hadsereget is átcsoportosíthatja".
A szakértő szerint a hadiállapot komolyságát is meg kell vizsgálni, hiszen az eredeti 60 napra szóló hadiállapotot az államfő 30 napra csökkentette, azért hogy a katonai készültség ne zavarja meg a közelgő márciusi választásokat. Igazi veszély esetén a választásnak másodlagosnak kellene lennie - értékelte.
Rendkívül érdekes az ukrán hadiállapot bevezetésének metódusa, mivel nem egy ország egészére, hanem csak egy részére vonatkozik. Az államfő bejelentette azt is, hogy hadiállapotra jellemző lépéseket csak akkor tesznek, ha Oroszország katonailag beavatkozna Ukrajna területén - fűzte hozzá Fedinecz Csilla.

A képviselő szerint a kérdéséről tárgyalások folynak az amerikai féllel, figyelembe véve azt, hogy országát milyen katonai fenyegetések érhetik. Éppen ezért a bázisnak a keleti határ vagy a Krím közelében kellene lennie - mondta. 

A lappal egy névtelenül nyilatkozó ukrán informátor azt közölte, Ukrajnában figyelemmel kísérik azokat a tárgyalásokat, amelyeket Lengyelország folytat az Egyesült Államokkal arról, hogy a területén amerikai támaszpontot hozzanak létre. Varsó ezt az igényét az orosz katonai fenyegetéssel indokolta meg. Az ukrán forrás arra hívta fel a figyelmet, hogy az Ukrajnának sokkal hosszabb határa van Oroszországgal, ezért Kijevben úgy gondolják, hogy ukrán területen is szükség lenne egy amerikai bázisra.

Az Izvesztyija úgy értesült. hogy a kérdésről még csak nem hivatalos tárgyalások folynak. A lap amerikai politikai körökből kapott tájékoztatásra hivatkozva azt írta, hogy Washington egyelőre nem akar hivatalos ígéreteket tenni Kijevnek, mert egy ilyen lépés még jobban kiélezné az ellentéteket Moszkvával.

A Kreml folytatja a felkészülést Vlagyimir Putyin orosz és Donald Trump amerikai elnöknek a hétvégi argentin G20-csúcsra tervezett találkozójára, Washington nem tájékoztatta Moszkvát ennek elmaradásáról - közölte  Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője szerdán Moszkvában.

A szóvivő arra reagált újságíróknak nyilatkozva, hogy Trump a Kercsi-szorosban történt orosz-ukrán incidens nyomán kijelentette: még nem döntötte el, hogy találkozzon-e Putyinnal Buenos Airesben. Az amerikai elnök úgy fogalmazott, hogy "nem szeretem ezt az agressziót, egyáltalán nem akarok ilyen agressziót".

Ezzel kapcsolatban az orosz szóvivő közölte: Moszkva felfigyelt arra, hogy Trump az "agresszió" kifejezést használta, de megfogalmazásában nem volt egyértelmű. Peszkov szerint ha az amerikai vezető az ukrán hajók fellépésére gondolt, "az egy dolog, lehet vitatkozni arról, hogy ez agresszió volt-e vagy nem".

"Ha az orosz határőröknek az Oroszország határának megsértésére irányuló kísérletek meghiúsítását célzó lépéseit nevezi agressziónak, az egyik másik dolog. Azzal nem értünk egyet" - tette hozzá.

Peszkov azt is közölte, hogy Putyin a nap folyamán egy nemzetközi telefonbeszélgetést fog lefolytatni, amelyről hamarosan be fog számolni. Azt, hogy kivel szándékozik beszélni az orosz elnök, nem mondta el. A szóvivő nem bocsátkozott részletekbe azzal kapcsolatban sem, hogy a pénteken és szombaton megtartandó G20-csúcs melyik napján találkozna Putyin és Trump csak annyit mondott, hogy az orosz elnök napirendje az első napra betelt.

Peszkov nem tudta megnevezni azokat a feltételeket sem, amelyek mellett Oroszország hajlandó lenne szabadon bocsátani a Kercsi-szoros közelében történt vasárnapi tengeri incidens során őrizetbe vett 24 ukrán állampolgárt. Nem kívánta kommentálni az orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálatnak (FSZB) azt a közlését sem, amely szerint a három ukrán hajó feladata az volt, hogy megpróbáljon észrevétlenül átjutni a Fekete- és az Azovi-tengert összekötő szoroson.

Szerdán egyébként Szimferopolban csoportosan vagy előzetes összeesküvés alapján elkövetett tiltott határsértés címén vádat emeltek 12 elfogott ukrán tengerész ellen. A Krím székvárosában működő bíróság kedden a 24-ből 15 gyanúsított esetében rendelt el kéthavi előzetes letartóztatást. A RIA Novosztyi hírügynökség szerdai közlése szerint a három ukrán haditengerészeti járművet az orosz parttól mintegy 20 kilométerre, a Krímet a Krasznodari területtel összekötő híd alatti kijelölt átkelőhelyétől 50 kilométerre délnyugatra tartóztatta fel az oroszparti őrség és haditengerészet.

Az orosz déli katonai körzet szóvivője szerdán közölte, hogy az év végéig az Sz-400-as, "Triumf" típusú légvédelmi rendszer negyedik harccsoportját fogja telepíteni a Krím félszigetre. Sajtójelentések szerint a Vice-admiral Zaharin orosz aknaszedő hajó a Fekete-tengerről az Oroszország és Ukrajna által közösen hasznosított Azovi-tenger felé tart.

Recep Tayyip Erdogan török elnök szerdán telefonon keresztül is párbeszédre szólította Vlagyimir Putyin orosz és Petro Porosenko ukrán államfőt a Kercsi-szorosnál vasárnap történt katonai incidenst követően - közölte a török elnöki hivatal.

Erdogan már kedden a török kormánypárt parlamenti frakcióülésén is párbeszédre szólította Oroszországot és Ukrajnát. Egyúttal leszögezte: Ankara akkor elégedett, ha Moszkvát és Kijevet nem egymással szemben, hanem egymás oldalán látja. Törökországnak az a szándéka, hogy a jövőben is megőrzi mind az Oroszországgal, mind az Ukrajnával kialakított együttműködését - tette hozzá.

Erdogan szerdán külön-külön beszélt Putyinnal és Porosenkóval a két fél között kiújuló feszültségről. A beszámoló szerint Erdogan meghallgatta az orosz, majd az ukrán elnök álláspontját, és aggodalmát fejezte ki az utóbbi napokban kialakult helyzet miatt.

A török államfő annak jelentőségét is hangsúlyozta a beszélgetések során, hogy Moszkva és Kijev a problémájukat a diplomácia útján oldja meg.

Szerdán a Yeni Safak című, török kormányközeli napilap egyik tárcaírója, Nedret Ersanel írásában közvetítői szerepet javasolt a török vezetésnek az orosz-ukrán viszályban.

"Kis incidens (történt) a Fekete-tengeren, és hadiállapotot vezettek be. Ezt nyilvánvalóan az elnökválasztás küszöbén tették. Ez abszolút nyilvánvaló tény" - hangsúlyozta Putyin.

Felhívta a figyelmet arra , hogy Porosenko a március végén esedékes választás előtt az ötödik helyen áll az ukrán elnökjelöltek népszerűségi listáján, és esély van arra, hogy ne kerüljön be a megmérettetés második fordulójába, "ezért valamit tenni kell a helyzet kiélezése érdekében, és áthághatatlan akadályokat létrehozni (a jelenlegi államfő) vetélytársai számára, elsősorban az ellenzék köréből".

"Ami a Fekete-tengeren történt incidenst illeti, az egy provokáció, nyilvánvalóan. Provokáció, amelyet a hivatalban lévő hatalom, gondolom a hivatalban lévő elnök szervezett meg a jövő év márciusi ukrajnai elnökválasztás küszöbén" - fogalmazott Putyin.

Az orosz elnök szerint a vasárnapi konfliktus nem volt több határincidensnél. Emlékeztetett rá, hogy Ukrajnának sokkal komolyabb alapja lett volna bevezetni a hadiállapotot például 2014-ben, amikor "a Krím az Oroszországhoz való csatlakozás mellett döntött (Moszkvában így nevezik a félsziget elcsatolását), vagy később, amikor fellángolt a konfliktus Ukrajna délkeleti részén", és a kormányerők tankokat, nehéztüzérséget és légierőt vetettek be.

"Akkor lényegében háború volt, és nem vezettek be semmilyen hadiállapotot" - mondta.

Putyin felidézte, hogy szeptemberben ukrán katonai vízi járművek egy raja áthaladt a Kercsi-szoroson az Azovi-tengerbe. Akkor maradéktalanul minden megállapodást és az orosz határőrök követeléseit is végrehajtották, a vasárnapi incidens során viszont az ukrán hajók nem válaszoltak a határőrszolgálat kéréseire.

Az orosz elnök úgy vélekedett, hogy az ukrán fél magatartása ezúttal "az előre előkészített provokáció jegyeit viselte magán", amely szerinte ürügyként szolgált a hadiállapot bevezetéséhez. Szavai szerint ennek semmi köze sem volt az Oroszország és Ukrajna közötti viszony rendezésére irányuló kísérletekhez.

"Ez a kiélezésre irányuló játék, ez egy országon belüli nem tiszta játék, amelynek célja a politikai ellenfelek elnyomása" - fogalmazott Putyin.

Az elnök szerint az orosz területi vizekre behatoló, és a felszólításokra nem válaszoló ukrán hajóköteléket feltartóztató orosz határőrök katonai kötelességüket teljesítették, országuk területi épségének védelmében. Kiemelte, hogy az ukrán járművek olyan orosz területi vizekre hatoltak be, amelyek a Krím elcsatolása előtt is Oroszországhoz tartoztak. Hozzátette, hogy a Kercsi hídhoz közeledő határsértők akkor sem válaszoltak, amikor felajánlották a horgonyvetés és a révkalauz igénybe vételének lehetőségét .Megjegyezte, hogy a "különleges műveletet" az ukrán biztonsági szolgálat munkatársai irányították.

Csodálkozásának adott hangot, hogy a jelenlegi ukrán vezetés milyen sikeres "az oroszellenes hangulat eladásában", amely szerinte az egyetlen exportcikke, és hogy Kijev képes mindent megúszni. Meglátása szerint az ukrán elittel szembeni engedékenység "nagyon rövidlátó politika", amely "ellazítja" azt.

Kifejezte meggyőződését, hogy a Kijev politikája keltette "hab levonul, lecsökken, és az ukrán nép valamikor meghozza értékelését a jelenlegi vezetésről, ugyanúgy, ahogy a georgiai nép értékelte (Miheil) Szaakasvili (volt georgiai elnök) tevékenységét.

Putyin véleménye szerint az orosz és az ukrán mindig is baráti és közeli nép marad az országaik viszonyában jelentkező jelenlegi nehézségek ellenére.

Valamennyiüket csoportosan vagy előzetes összeesküvés alapján elkövetett tiltott határsértéssel gyanúsították meg, és szerdán 15-ük esetében a vádemelés is megtörtént.

Kedden Szimferopolban 12 tengerész, altiszt és egy hadnagy előzetes letartóztatásáról döntött a bíróság, a vasárnapi incidens kórházban ápolt három sebesültjének ügyében Kercsben döntött így a helyi törvényszék. Szerdán Szimferopolban a haditengerészet hét tisztje és az Ukrán Biztonsági Szolgálat (SZBU) két munkatársa előzetes letartóztatását rendelték el.   

A RIA Novosztyi hírügynökség szerdai közlése szerint a három ukrán haditengerészeti járművet, amelyen a 24 határsértőt őrizetbe vették, az orosz parttól mintegy 20 kilométerre, a Krímet a Krasznodari területtel összekötő híd alatt kijelölt átkelőhelytől 50 kilométerre délnyugatra tartóztatta fel az orosz parti őrség és haditengerészet.