Kiállás az uniós integráció mellett

II. János Pál az Európai Parlament plenáris ülésén (Forrás: EP)

A pápa akkor egy olyan szuverén és kiszélesített Európa megteremtése mellett foglalt állást, amely Kelet-Európa népei felé is nyitott. Mint mondta, a keresztény hit által ihletett kultúra a történelem minden viszontagsága ellenére, túl a társadalmi rendszereken és az ideológiákon, mélyen áthatotta Európa minden népét. II. János Pál hangsúlyozta, az egyesült Európa egyik feladata a harmadik világ megsegítése, hiszen nem szabad egoista magatartásba bezárkózni. Az egyházfő méltatta a nyugat-európai integrációs törekvéseket, konkrétan az Európai Közösségek 1992-re tervezett egyesítését – négy évvel később Maastrichtban írták alá az Európai Unióról szóló szerződést –, mint mondta, a belső kapcsolatok korlátainak felszámolása nemhogy nem fogja veszélyeztetni a közösség népeinek identitását, hanem éppenséggel képes lesz arra, hogy igazságosabban biztosítsa valamennyi régiójának jogait.

A pápa hangsúlyozta, hogy nem szabad megfosztani Európát a vallás transzcendentális dimenziójától. Végezetül felszólította a hallgatóságot, hogy „békítse meg az embert a teremtéssel, őrizze meg a természet teljességét, Európa faunáját és flóráját, levegőjét és vizeit, véges erőforrásait, szépségét”.

Ian Paisley észak-írországi protestáns lelkész (későbbi kormányfő) a beszéd elején „II. János Pál az Antikrisztus” feliratú transzparenst tartott fel, s ugyanezt a szöveget kiabálta, amíg ki nem vezették.