Külföld

Ki ölte meg Kennedyt?

Október huszonhatodikán több ezernyi titkosított dokumentum kerülhet a nyilvánosság elé

A Kennedy-gyilkosság aktáinak titkosítása hamarosan lejár, így lehetséges, hogy a téma kutatói eloszlathatják a merénylet körüli homályt - bár valószínű, hogy a virágzó összeesküvés-elméletek továbbra is megmaradnak. 

John Fitzgerald Kennedy 1963-as meggyilkolása évtizedek óta lázban tartja az amerikai történészeket és történelemkedvelőket – sokan úgy tartják, hogy az elnököt az amerikai titkosszolgálat gyilkolta meg, de a gyilkosságot övező rejtélyben olyan sűrűn teremnek az összeesküvés-elméletek, hogy megszámolni is lehetetlen őket.

A nyomozásról készült dokumentumok titkosítása október huszonhatodikán lejár, így végre napvilágra kerülhetnek az FBI és a CIA feljegyzései – hacsak Donald Trump nem szól közbe. Az Independent arról érdeklődött a szolgálatoknál, hogy vajon szót emeltek-e az iratok nyilvánosságra hozásával szemben, de nem kaptak választ.

Larry Sabato politológus szerint legfőbb ideje, hogy az amerikaiak megismerhessék a tényeket – bár az valószínűtlen, hogy a feljegyzések nagy meglepetéseket tartogatnának. A kutatók azt remélik, hogy a nyomozás anyagából további részletek derülhetnek ki a gyilkos, Lee Harvey Oswald mexikói útjáról, illetve arról, hogy az amerikai titkosszolgálat kiket figyelt meg a gyilkossággal kapcsolatban. Oswald néhány héttel a gyilkosság előtt látogatott el Mexikóvárosba, ahol a szovjet és a kubai követségen is megfordult, ennek az útnak a részleteiről azonban a nagyközönség nem sokat tud.

A kongresszus 1992-ben meghozott döntésének megfelelően a merénylettel kapcsolatos anyagokat huszonöt éven belül nyilvánosságra kell hozni, hacsak az elnök belátása szerint ez nem ütközik nemzetbiztonsági érdekekbe – a határidő pedig idén októberben jár le. Az iratok között háromezer olyan dokumentum található, amelyet még soha nem adtak közre, harmincezret pedig csak részleteiben ismertettek a nagyközönséggel.

Az anyagok között több olyan is található, amelyet korábban azért nem ismertettek, mert irrelevánsnak tartották őket, a kutatók ezektől azt remélik, hogy egy-egy információmorzsa alapján képesek lehetnek komolyabb következtetéseket levonni. John Tunheim szövetségi bíró szerint elképzelhető, hogy több dokumentumot még 1992 előtt megsemmisítettek, és akadnak olyanok is, amelyeket személyiségi jogi okok miatt nem adhatnak közre.

A Kennedy-gyilkosság már több mint fél évszázada tartja lázban a történészeket, nyomozókat és összeesküvéselmélet-hívőket – és ahogy Tunheim is hozzáteszi: attól függetlenül, hogy mi kerülhet most nyilvánosságra, mindig lesznek, akik valami konspirációt gyanítanak majd az ügy hátterében.

A magyarhirlap.hu weboldal sütiket (cookie) és különböző kódokat használ a megfelelő működés, elemzések készítése, a felhasználói élmény fokozása valamint az Ön számára releváns, személyre szabott ajánlatok összeállítása érdekében. Ezek használatát az Elfogadom gomb megnyomásával jóváhagyja. Bővebb információt az Adatkezelési Tájékoztatónkban talál.

Elfogadom