Külföld
Ki kell írni Kolozsvár nevét
Hatálytalanították a tüntetéseket kiváltó román rendeletet
A Kolozs megyei törvényszék tegnap meghozott elsőfokú ítélete szerint magyar nyelven is ki kell írni Kolozsvár nevét a város bejáratainál. Az ítélet kivonatát a kolozsvári táblabíróság portálján hozták nyilvánosságra kedden. A város polgármesteri hivatalát a Minority Rights egyesület perelte be, de a perhez 370 kolozsvári polgár is csatlakozott. Szőcs Sándor, az egyesület elnöke az MTI-nek nyilatkozva úgy vélekedett, hogy igazságos döntés született. Hozzátette: nagyon megküzdöttek az ítéletért. Valószínűsítette, hogy azzal sikerült meggyőzniük a bírákat, hogy a közigazgatási törvény 2006-os módosítása szerint azokon a településeken is alkalmazni kell a többnyelvűségre vonatkozó előírásokat, amelyeken a törvény életbe lépésekor húsz százalék fölött volt, de később a küszöbérték alá süllyedt valamely kisebbség aránya.
Romániában 2001-ben fogadták el a kisebbségi nyelvhasználatot is lehetővé tevő közigazgatási törvényt, és ekkor az 1992-es népszámlálás adatai alapján kellett megállapítani, hogy mely településekre vonatkozik a jogszabály. Az 1992-es adatok alapján Kolozsvár is felkerült a többnyelvű települések kormányhatározatban rögzített listájára. A 2002-es népszámláláson azonban már a húszszázalékos küszöb alá szorult a magyarság aránya a városban. A legutóbbi, 2011-es népszámlálás szerint a csaknem 50 ezer kolozsvári magyar a város 310 ezres összlakossághoz viszonyítva csak 16 százalékot tesz ki. A Minority Rights egyesületet alkotó jogászok korábban már megnyerték első fokon a pert a polgármesteri hivatallal szemben a helységnévtáblák miatt, de akkor egy Hollandiában bejegyzett emberi jogi alapítvány képviseletében pereskedtek, és másodfokon a táblabíróság úgy ítélte meg, hogy a holland civil szervezet nem jogosult pereskedni a kolozsvári magyarok nevében. Ezért indították immár egy kolozsvári egyesülettel újra a pereskedést kolozsvári magyarok százainak a támogatásával.
A kolozsvári polgármesteri hivatal szóvivője a Mediafax hírügynökségnek elmondta: mindenképpen fellebbeznek az ítélet ellen. A román közigazgatási törvény azokon a településeken írja elő a kétnyelvű feliratozást, ahol valamely kisebbség teszi ki a lakosság legalább ötödét. A Románia által ratifikált kisebbségi keretegyezményben rögzített elvek alapján azonban ez a jog ott sem tagadható meg, ahol olyan jelentős lélekszámú őshonos közösség kéri, amelynek kulturális értékei nyomot hagytak a település arculatán.
A bukaresti képviselőház időközben megerősítette a büntetőjog módosításáról február elsején kiadott, országos tiltakozási hullámot kiváltó sürgősségi kormányrendelet hatálytalanítását, miután országszerte félmillió ember vonult utcára a korrupcióellenes harc fékezéseként értelmezett kormányzati döntés ellen. A korrupcióellenes jelszavakat hangoztató tüntetők szerint Sorin Grindeanu kormánya eljátszotta hitelét, és a kabinetet a háttérből irányító Liviu Dragneának is távoznia kell, és úgy vélik, a szociáldemokratáknak „tiszta” emberekkel kell új kormányt alakítaniuk. A kormánykoalíció egyes vezető politikusai azonban a titkosszolgálatok és a korrupcióellenes ügyészség manipulációjának tulajdonítják a választások után alig másfél hónappal kirobbant elégedetlenségi hullámot, és azt állítják, hogy Romániában a legitim parlamenttől és kormánytól próbálják átvenni a politikai hatalmat olyan gyanúsan homályos erők, amelyek semmilyen választói felhatalmazással nem rendelkeznek.
Romániában 2001-ben fogadták el a kisebbségi nyelvhasználatot is lehetővé tevő közigazgatási törvényt, és ekkor az 1992-es népszámlálás adatai alapján kellett megállapítani, hogy mely településekre vonatkozik a jogszabály. Az 1992-es adatok alapján Kolozsvár is felkerült a többnyelvű települések kormányhatározatban rögzített listájára. A 2002-es népszámláláson azonban már a húszszázalékos küszöb alá szorult a magyarság aránya a városban. A legutóbbi, 2011-es népszámlálás szerint a csaknem 50 ezer kolozsvári magyar a város 310 ezres összlakossághoz viszonyítva csak 16 százalékot tesz ki. A Minority Rights egyesületet alkotó jogászok korábban már megnyerték első fokon a pert a polgármesteri hivatallal szemben a helységnévtáblák miatt, de akkor egy Hollandiában bejegyzett emberi jogi alapítvány képviseletében pereskedtek, és másodfokon a táblabíróság úgy ítélte meg, hogy a holland civil szervezet nem jogosult pereskedni a kolozsvári magyarok nevében. Ezért indították immár egy kolozsvári egyesülettel újra a pereskedést kolozsvári magyarok százainak a támogatásával.
A kolozsvári polgármesteri hivatal szóvivője a Mediafax hírügynökségnek elmondta: mindenképpen fellebbeznek az ítélet ellen. A román közigazgatási törvény azokon a településeken írja elő a kétnyelvű feliratozást, ahol valamely kisebbség teszi ki a lakosság legalább ötödét. A Románia által ratifikált kisebbségi keretegyezményben rögzített elvek alapján azonban ez a jog ott sem tagadható meg, ahol olyan jelentős lélekszámú őshonos közösség kéri, amelynek kulturális értékei nyomot hagytak a település arculatán.
A bukaresti képviselőház időközben megerősítette a büntetőjog módosításáról február elsején kiadott, országos tiltakozási hullámot kiváltó sürgősségi kormányrendelet hatálytalanítását, miután országszerte félmillió ember vonult utcára a korrupcióellenes harc fékezéseként értelmezett kormányzati döntés ellen. A korrupcióellenes jelszavakat hangoztató tüntetők szerint Sorin Grindeanu kormánya eljátszotta hitelét, és a kabinetet a háttérből irányító Liviu Dragneának is távoznia kell, és úgy vélik, a szociáldemokratáknak „tiszta” emberekkel kell új kormányt alakítaniuk. A kormánykoalíció egyes vezető politikusai azonban a titkosszolgálatok és a korrupcióellenes ügyészség manipulációjának tulajdonítják a választások után alig másfél hónappal kirobbant elégedetlenségi hullámot, és azt állítják, hogy Romániában a legitim parlamenttől és kormánytól próbálják átvenni a politikai hatalmat olyan gyanúsan homályos erők, amelyek semmilyen választói felhatalmazással nem rendelkeznek.