Kevesen bíznak Hollande-ban

Néhány nappal a nizzai terrortámadás előtt tervelte ki a tunéziai Mohamed Lahouaiej Bouhlel a nyolcvannégy halálos áldozatot követelő merényletet - közölte tegnap Francois Molins párizsi főügyész. A nyomozásnak ebben a szakaszában nincs arra utaló jel, hogy a merénylő valóban hűséget fogadott volna az Iszlám Államnak, vagy kapcsolatban állt volna a terrorszervezet bármelyik tagjával. Számítógépe és internetes keresései átvizsgálása után a hatóságok arra jutottak, hogy az utóbbi időben komoly érdeklődést mutatott a radikális dzsihadista mozgalmak iránt az amúgy egyáltalán nem vallásosan élő férfi, aki környezetének elmondása szerint fogyasztott alkoholt és drogokat is, és inkább járt edzőterembe, mint mecsetbe.

Hétfőn reggel hat gyanúsított volt még őrizetben a nizzai merénylettel kapcsolatban, köztük az a harmincnyolc éves albán állampolgár, akit azzal gyanúsítanak, hogy ő szerezte be azt a 7,65-ös kaliberű pisztolyt a merénylőnek, amellyel többször adott le lövéseket a kiérkező rendőrökre, mielőtt végeztek volna vele. A hat gyanúsítottból hármat éjjel átszállítottak Párizsba, ahol a titkosszolgálati szervek hallgatják ki őket. Jean-Yves Le Drian védelmi miniszter tegnap bejelentette, hogy Franciaország két légi csapást hajtott végre az Iszlám Állam állásai ellen.

Míg a tavalyi iszlamista merényletek után nemzeti és politikai egység alakult ki, addig most szinte azonnal belpolitikai vita bontakozott ki a szocialista kormány fellépését illetően – aligha függetlenül a jövő évi elnökválasztástól. Elsőként a legesélyesebbnek számító jelölt, Alain Juppé egykori miniszterelnök és későbbi külügyminiszter mondta azt, hogy elkerülhető lett volna a nizzai merénylet, ha a kormány minden eszközt rendelkezésre bocsátott volna. Marine Le Pen, a Nemzeti Front vezetője is élesen bírálta a kormányt, és lemondásra szólította fel a belügyminisztert. Nicolas Sarkozy volt államfő, a jobbközép Köztáraságiak elnöke nevetségesnek nevezte, hogy a nizzai támadásra a kormányzat eddigi egyetlen konkrét válasza a tartalékos szolgálat megerősítése volt.

Nemcsak az ellenzék, hanem a lakosság is elégedetlen. Az IFOP közvélemény-kutatóintézet felmérése szerint – amelyet a Le Figaro tett közzé – a franciák alig harminchárom százaléka bízik Francois Hollande államfőben és kormányában a terrorellenes intézkedéseket illetően. A végrehajtó hatalomból való kiábrándulás ellenére a rendőrségben, a csendőrségben és a titkosszolgálatokban a franciák továbbra is megbíznak. A megkérdezettek nyolcvannyolc százaléka szerint a terrorhálózatokhoz tartozók elleni bírósági ítéleteket illetően a kormány nem tesz eleget.