Külföld
Kettős kihívás előtt állunk
Siklósi: Többet kell fordítani a védelemre, főleg Európában
Mint mondta, a Szovjetunió felbomlása után felmerült a kérdés, hogy mi szükség a NATO-ra, a szövetség azonban később a Balkánon, majd a terrorizmus elleni küzdelemben is megtalálta a szerepét.
Siklósi szerint a NATO-nak világos választ kell adnia az őt ért kihívásokra, így az Iszlám Állam előretörésére és „Oroszország agresszív viselkedésére” is. A helyettes államtitkár azt is hangoztatta, hogy többet kell fordítani a védelemre, különösen Európának.
Ironikus, hogy az ukrajnai események éppen akkor zajlanak, amikor a kelet-közép-európai rendszerváltozások 25. évfordulóját ünnepeljük – jegyezte meg Imants Viesturs Liegis, Lettország budapesti nagykövete. A diplomata szerint Európának felelősséget kell vállalnia Ukrajnáért, gyors és rugalmas válaszra van szükség a jelenlegi helyzetben. Lettország januárban átveszi az EU-elnökséget, és ebben az időszakban a keleti partnerség kezdeményezés újabb csúcstalálkozóját is megrendezik – emlékeztetett Liegis a Biztonságpolitikai és Honvédelmi Kutatások Központja által szervezett eseményen.
Gyarmati István, a Demokratikus Átalakulásért Intézet (ICDT) elnöke kifejtette, az ukrajnai események egyik legnagyobb haszonélvezője a NATO, amely nemcsak változáson, de válságon is átment az elmúlt években - sok más nemzetközi szervezethez hasonlóan -, de már kevesebb a kérdőjel körülötte. Ma már nem az a kérdés, hogy szükség van-e a szövetségre, hanem az, hogy miként lehet használni, hogyan lehet megreformálni - vélekedett. Gyarmati szerint az ukrajnai eseményekért többen felelősek, így Vlagyimir Putyin orosz elnök, aki néhány éve eldöntötte, hogy a posztszovjet térségben megerősíti a pozícióját. De felelős az ukrán politikai elit is, hogy az elmúlt huszonöt évben nem erősödött meg kellően az ukrán állam - tette hozzá.
Siklósi szerint a NATO-nak világos választ kell adnia az őt ért kihívásokra, így az Iszlám Állam előretörésére és „Oroszország agresszív viselkedésére” is. A helyettes államtitkár azt is hangoztatta, hogy többet kell fordítani a védelemre, különösen Európának.
Ironikus, hogy az ukrajnai események éppen akkor zajlanak, amikor a kelet-közép-európai rendszerváltozások 25. évfordulóját ünnepeljük – jegyezte meg Imants Viesturs Liegis, Lettország budapesti nagykövete. A diplomata szerint Európának felelősséget kell vállalnia Ukrajnáért, gyors és rugalmas válaszra van szükség a jelenlegi helyzetben. Lettország januárban átveszi az EU-elnökséget, és ebben az időszakban a keleti partnerség kezdeményezés újabb csúcstalálkozóját is megrendezik – emlékeztetett Liegis a Biztonságpolitikai és Honvédelmi Kutatások Központja által szervezett eseményen.
Gyarmati István, a Demokratikus Átalakulásért Intézet (ICDT) elnöke kifejtette, az ukrajnai események egyik legnagyobb haszonélvezője a NATO, amely nemcsak változáson, de válságon is átment az elmúlt években - sok más nemzetközi szervezethez hasonlóan -, de már kevesebb a kérdőjel körülötte. Ma már nem az a kérdés, hogy szükség van-e a szövetségre, hanem az, hogy miként lehet használni, hogyan lehet megreformálni - vélekedett. Gyarmati szerint az ukrajnai eseményekért többen felelősek, így Vlagyimir Putyin orosz elnök, aki néhány éve eldöntötte, hogy a posztszovjet térségben megerősíti a pozícióját. De felelős az ukrán politikai elit is, hogy az elmúlt huszonöt évben nem erősödött meg kellően az ukrán állam - tette hozzá.