Kétes az osztrák fenyegetés sorsa

Lapunk az ügyben megkereste a magyar Igazságügyi Minisztériumot is. Kaleta Gábor, a tárca sajtófőnöke elmondta, ha egy tagállam úgy véli, hogy egy másik megsérti az uniós jogból eredő kötelezettségét, az Európai Bírósághoz fordulhat, előtte azonban meg kell keresnie az Európai Bizottságot, amely eldönti, hogy indít-e kötelezettségszegési eljárást, és biztosítja a tagállamok számára, hogy kifejthessék álláspontjukat. A bizottság megkeresésétől számítva három hónap múlva nyújtható be kereset az Európai Bírósághoz, az eljárás pedig legalább egy-másfél év.

Ausztriának bizonyítania kell, hogy hazánk nem vesz át menedékkérőket a dublini eljárás keretében. „Magyarország álláspontja az, hogy azoknak a menedékkérőknek a tekintetében, akiknél nyilvánvaló, hogy az unió területére nem Magyarországon, hanem Görögországban léptek először, a nemzetközi védelem iránti kérelem elbírálásáért való felelősség nem Magyarországot terheli” – folytatta Kaleta. „Görögország jogsértő mulasztása nem eredményezheti mentesülését a kérelmek elbírálására vonatkozó felelősség alól” – tette hozzá. „Ez az eset jól jelzi, szükséges az európai határvédelem megerősítése, amelyre a magyar miniszterelnök áprilisban tett javaslatot” – jegyezte meg.