Készül a pánikterv Berlinben, ismét kvótát tervezhetnek

A német kormány B tervet készít arra az esetre, ha kudarcot vallana a török–uniós migrációs megállapodás – értesült egy nem nyilvános pénzügyminisztériumi dokumentumból a Der Spiegel német hírmagazin. A tárca Európa-ügyi osztálya szerint teljesen kiszámíthatatlan, hogyan alakulnak a belpolitikai fejlemények Törökországban, így nem lehet kizárni annak lehetőségét, hogy európai szintű intézkedésekre lesz szükség. A menekültek visszaszállítása Görögországból Törökországba már most sem zavartalan, a megállapodás bukása esetén pedig a Frontexnek megbízhatóan védenie kell a határt – tették hozzá. A dokumentum szerint az illegális migránsokat, és azokat a menekülteket, akiktől humanitárius okok miatt nem lehet megtagadni a belépést, „a határhoz közeli gyűjtőtáborokban” kell elhelyezni, és regisztrációjuk után „kvóták alapján” szét kell osztani őket a tagállamok között. Szükség lesz Görögország teljes körű együttműködésére is, amit Berlin a dokumentum szerint pénzügyi nyomásgyakorlással is kész elérni, enélkül ugyanis csak a Nyugat-Balkánon lehet védhető, tartható határvonalat meghúzni. A megállapodás bukása esetén nő a nem uniós országok jelentősége is, amelyek együttműködési készségét és képességét pénzügyi eszközökkel erősítenék.

Németországban a migráció kezelése mellett a biztonsági intézkedések jelentik jelenleg a legfőbb vitatémát. A biztonsági intézkedésekre Thomas de Maiziere belügyminiszter szerint szükség van, még ha azok mindenkinek kényelmetlenséget okoznak is. A terrorfenyegetettség már jóval korábban megjelent – mondta arra a kérdésre, hogy a menekültként érkezett emberek által elkövetett júliusi würzburgi és ansbachi terrormerényletre tekintettel meg lehet-e állapítani, hogy a menekültek beáramlása miatt romlott a biztonság Németországban.

Angela Merkel német kancellár a múlt héten szintén azt mondta, hogy a migráció és a terrorizmus között nincs kapcsolat. A Daily Telegraph brit napilap szerint Merkel téved, ugyanis az Európában a közelmúltban elkövetett terrorcselekmények közül többet is összefüggésbe hoztak menekültekkel. „Júliusban például egy szíriai menedékkérő robbantotta fel magát Bajorországban. Ugyanabban a hónapban Angela Merkel elismerte, hogy a menekültek által használt útvonalakon terroristák is bejutottak” Európába – tette hozzá a lap. Merkel „százezreket bátorított, hogy vállalják a halálos kockázatokat rejtő utat tengeren és szárazföldön át. Ez pedig nemcsak őket sodorta veszélybe, hanem destabilizálta azokat az országokat, amelyeken átkeltek” – áll a szerkesztőségi állásfoglalásban.

Röviden
Tizenkét éves csúcson a terror Európában

- A német kormányzó jobboldali CDU/CSU pártszövetség a test egészét fedő muzulmán női öltözék, a burka viselésének részleges tiltását javasolta egy nyilatkozatban, amely szerint a viseletet megtiltanák többek között a napközbeni kisgyermekellátó intézményekben, az idegenrendészeti és a közjegyzői hivatalokban is. Thomas de Maiziere belügyminiszter szerint az arc eltakarását minden olyan helyzetben tiltani kell, amelyben az arc megmutatásának van jelentősége. A ZDF-nek úgy fogalmazott, hogy a burkának semmi köze a biztonsághoz, de viselése elítélendő, mert a nyitott Németországban a személyközi kapcsolatokban az embereknek meg kell mutatniuk egymásnak az arcukat.

- Több francia települést követve Nizza városa is betiltotta a burkinit, az egész testet elfedő fürdőruha viselését a strandokon – jelentette pénteken a Le Figaro francia lap. Nizzával együtt már tizenegy település, köztük a filmfesztiváljairól ismert Cannes tiltotta be az egész testet elfedő fürdőruha viselését. Cannes és a legtöbb város a tiltást azzal indokolta, hogy a burkini viselése „nem egyezik a Francia Köztársaság értékeivel”.

- A balkáni migrációs útvonal tartósan zárva marad – jelentette ki Sebastian Kurz osztrák külügyminiszter egy pénteki német lapinterjúban, amelyben arról is beszélt, hogy nem szabad eltúlozni a Magyarországon az osztrák határ felé gyalog elindult menedékkérők befogadásáról tavaly szeptember elején hozott döntés jelentőségét. Sebastian Kurz a Rheinische Post című lap hírportálján közölt interjúban kiemelte, hogy nem szabad „túlértelmezni” a tavaly szeptember 5-re virradóra hozott döntést a Magyarországon elindult menedékkérők beengedéséről, mert a menekülthullám már „sokkal korábban” megindult. Azonban a döntés egy „további lépés volt a korlátlan migráció felé”, és ez a politika „végeredményben hibásnak bizonyult” – fogalmazott.

- Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke vasárnap az ausztriai Alpbachban rendszeresen megrendezett Európai Fórumon azt mondta: elképzelhetőnek tartja, hogy október 1-jéig az Európai Unió eltörölje a vízumkényszert a török állampolgárokkal szemben. Ehhez azonban arra lenne szükség, hogy Törökország a terrorellenes törvényeket ne arra használja, hogy ártatlan tudósokat és újságírókat dug rács mögé, és az összes uniós elvárásnak teljesülnie kell – tette hozzá a luxemburgi politikus.

- Január elejétől július végéig száznegyvenhárom ember halt meg terrorcselekményekben Nyugat-Európában, ez a szám 1980 óta a második, a madridi merénylet éve, 2004 óta pedig a legmagasabb a BBC pénteki ismertetése szerint. A brit közszolgálati médium munkatársai több ezer újságcikket elemezve készítették elemzésüket, eredményeiket pedig a Marylandi Egyetem terrorizmussal foglalkozó adatbázisával vetették össze.

- Az utcán sebesítettek meg késsel pénteken reggel egy zsidó férfit Strasbourgban. A támadó állítólag korábban pszichiátriai kezelés alatt állt. A férfi Allah akbar! (Allah hatalmas!) kiáltással támadt áldozatára, aki nincs életveszélyben.