Keményebben alkudozik Törökország

Jazidi menekült asszonyok egy Törökország déli részén kialakított menekülttáborban (Fotó: Reuters - Umit Bektas)

Élőben számolt be tegnap az A Haber televíziónak Ahmet Davutoglu török kormányfő arról, hogy miről tárgyalt előző nap Angela Merkel német kancellárral. A miniszterelnök nyomatékosította, hogy országa nem fogadja el az Európai Unió ajánlatát, hogy pénzért cserébe letelepítse a migránsokat. „Ezt megmondtam Merkelnek. Nem lehet Törökországtól azt várni, hogy koncentrációs táborrá változzon, és az összes menekült a területén maradjon” – fogalmazott Davutoglu, majd rátért arra, hogy az a bizonyos pénz, amit az unió cserébe ajánlott, egyébként is kevés. Szerinte a kilátásba helyezett hárommilliárd eurónál többre lenne szükség, ráadásul ezt az összeget a Törökországnak mint EU-tagjelöltnek járó előcsatlakozási alapból folyósítanák, de ahhoz további forrásokat kell hozzátennie Brüsszelnek, mivel „a szükségletek növekedhetnek”.

Törökországnak a migrációs válság kezelésében, valamint az Iszlám Állam elleni harcban való kulcsszerepétől aligha függetlenül vetette fel Davutoglu ismét, hogy akár azonnal is meg lehetne nyitni hat újabb fejezetet az ország európai uniós csatlakozási tárgyalásain. Uniós vezetők – így Merkel is – megígérték a török vezetésnek, hogy cserébe a migrá­ciós válság kezelésében nyújtott segítségért számíthat arra, hogy végre lökést kap az 1999 óta húzódó folyamat. Konkrét előrelépés lenne a törökök vízumkönnyítése is, Davutoglu szerint az unió pozitívan viszonyul azon kérésükhöz, hogy állampolgáraik 2016. július végétől vízum nélkül utazhassanak az unióba. Az uniós vezetők ugyan valóban megígérték Ankarának, hogy folytatódhatnak a csatlakozási tárgyalások, Ciprus azonban – amelynek északi részét a török hadsereg megszállva tartja – nem változtatott álláspontján. Joannisz Kaszulidesz ciprusi külügyminiszter tegnap közölte, továbbra sem támogatják a tárgyalások megújítását, ugyanis nem szűntek meg azok az okok, amelyek miatt eddig blokkolták.

A török kormányfő közölte azt is, hogy orosz gyártmányú volt, de Moszkva állítása szerint nem az orosz erők használták azt a drónt, amelyet a múlt héten lelőtt a török légierő, miután az Szíria irányából megsértette az ország légterét. Davutoglu szerint a drónt a szíriai hadsereg, a Népvédelmi Egységek (YPG) nevű szíriai kurd milícia vagy más fegyveres csoportok használhatták. Davutoglu elmondta, azonosították az október 10-i ankarai terrorakció egyik elkövetőjét, azt az öngyilkos merénylőt, aki társával több mint száz embert küldött a halálba. Mint mondta, a másik elkövető azonosítása még folyamatban van.

Röviden
Elsődlegesen a válság kiváltó okait kell kezelni ban ki mun szerint

- A migránsválság nem csupán európai, hanem globális ügy, amelynek megoldásához a globális szolidaritás kinyilvánítására van szükség, ugyanakkor a probléma megoldásában az Európai Uniónak vezető szerepet kell kapnia – jelentette ki Ban Ki Mun ENSZ-főtitkár hétfőn Pozsonyban. Ban Ki Mun egyetért azzal az elképzeléssel, hogy elsődlegesen a migránsválság kiváltó okait kell kezelni azok kialakulásának helyszínén, de mivel ez eddig nem járt sikerrel, most Európában is megoldást kell találni a kérdésre, s e tekintetben az ENSZ az EU vezető szerepével számol.

- Robbanás rázott meg hétfőn Libanonban egy szíriaiakkal teli menekülttábort, a detonációban legalább négyen meghaltak és tízen megsebesültek. Az ország északkeleti részén, a szíriai határnál fekvő Arzál város közelében történt eset pontos körülményei­ről egyelőre nem számolt be az állami hírügynökség. A több mint négymillió lakosú Libanonban az ENSZ becslése szerint jelenleg több mint egymillió szíriai menekült él. A robbanásnak köze lehet ahhoz, hogy a hadsereg előzőleg tüzet nyitott egy gépkocsira, amelyben állítólag szíriai felkelők ültek.