Kemény kritikát kapott John McCain

Újságírók gyűrűjében az arizonai szenátor. Amerikában sem mindenki osztja a konzervatív politikus hazánkról megfogalmazott véleményét és bírálatát (Fotó: Reuters)

Elutasította John McCain republikánus szenátor Orbán Viktorral kapcsolatos „megalapozatlan”, „megmagyarázhatatlan sértését” az Amerikai Magyar Koalíció (HAC) elnöke. Maximilian Teleki a szervezet washingtoni gálavacsoráján bírálta, hogy McCain az új budapesti nagykövetről szóló szenátusi szavazáson olyan „újfasiszta diktátornak” nevezte a magyar kormányfőt, aki „ágyba bújik Vlagyimir Putyinnal”. Teleki szerint az arizonai politikusnak később kiadott, a magyar kormány bűnlajstromát taglaló közleménye tele volt „hiperbolikus magyarellenes általánosságokkal”, s egyetlen érve sem támasztotta alá a durva minősítést. A HAC elnöke bírálta az amerikai sajtó felületességét is, s emlékeztetett, a magyar választók az idén háromszor is támogatták az Orbán-kormányt. „Kik vagyunk mi az Egyesült Államokban, hogy felülbíráljuk a demokratikus folyamatokat? A mi bölcsességünk vajon valóban hatálytalanítja a közvetlenül érintett nép akaratát? Mi igazolja hazám, az Egyesült Államok arroganciáját?” – tette fel a kérdést Teleki.

Schöpflin György fideszes EP-képviselő szerint Washington úgy gondolja, hogy a demokratikus létnek az az egyetlen módja, ahogy ő műveli azt, pedig „van a világnak egy magyar verziója, és az nem rosszabb, mint bárki másé”.

Nem meglepő, hogy Orbán Viktor nem örült John McCain torz és félrevezető jellemzésének – fogalmazott a The American Conservative szakfolyóirat vezető szerkesztője. Daniel Larison szerint jogos az aggodalom a „nacionalista, bizonyos autoriter hajlamokkal rendelkező Orbán” illiberális lépései miatt, ám nem újfasiszta és nem diktátor.

Mint írta, az erősödő orosz–magyar gazdasági kötelékek miatti amerikai aggodalomnak máshogy is hangot lehet adni, mindenesetre amit McCain tett, az a lehető legrosszabb módja annak, hogy a magyar kormányt viselkedésének megváltoztatására bírják. „McCain pillanatnyilag nagyobb kárt okoz a Magyarországgal való kapcsolatoknak, mint amekkorát akármilyen képzetlen nagykövetjelölt tudna” – tette hozzá Daniel Larison. Csak a felszínen szól a korrupcióról az amerikai–magyar vita, valójában az orosz–magyar kapcsolatokról van szó, „Orbán szavakkal és tettekkel keltette fel a geopolitikai hűtlenség vádját” – mutatott rá a Frankfurter Allgemeine Zeitung hasábjain Stefan Löwenstein. „Ugyanakkor Magyarország eddig rendre kiállt a NATO és az EU mellett, és nemcsak szavakkal, hanem tettekkel is” – emlékeztetett Stefan Löwenstein. Más kérdés, vajon az amerikaiak „izmozása” alkalmas-e arra, hogy továbbra is a NATO és az EU mellett tartsa Orbán Viktort, és hogy a civil társadalom és a korrupciómentes államigazgatás iránti „állítólagos aggodalom” hitelesebbé teszi-e az amerikaiak tevékenységét, jegyezte meg a szerző, hozzátéve, hogy a 2015 tavaszán várhatóan hazánkba látogató Angela Merkel német kancellár láthatóan más stratégiát folytat.