Kemény kritika Strasbourgból

A sajtószabadság, az előítéletesség és hátrányos megkülönböztetés elleni küzdelmet, valamint a menekültek magyarországi helyzetét vizsgálta jelentésében a strasbourgi székhelyű Európa Tanács emberi jogi biztosa. Nils Muiznieks július elején látogatott hazánkba, kormányzati tisztségviselőkkel, civilekkel, országos és nemzetközi szervezetek képviselőivel találkozott, ezt követően készítette el a kedden bemutatott dokumentumot. Muiznieks üdvözölte az uniós előírásokkal összhangban álló törvénymódosításokat a magyar médiaszabályozásban, ám szerinte bizonyos előírások „dermesztő hatást” gyakorolnak az újságírói szabadságra – azaz vannak súlyos szankciók, amelyeket ugyan ritkán alkalmaznak, de a létezésük öncenzúrához vezet. A tanács tisztségviselője a médiaszabályozás további módosítását javasolta, egyebek között a médiatörvény véleményre és politikai nézetek kifejtésére vonatkozó rendelkezéseinek eltörlését vagy átalakítását, az újságírók forrásai-nak védelmére vonatkozó szabályok kiterjesztését a szabadúszó újságírókra, valamint azt, hogy a nyomtatott és az online médiára ne vonatkozzanak a regisztrációs előírások. Mint mondta, „egy domináns többség jellemezte politikai konstelláció” Magyarországon a médiatanács széles hatásköreivel párosulva azt eredményezte, hogy a testületet „nem tartják politikai befolyásgyakorlástól mentesnek”.

A rasszizmussal és előítéletességgel kapcsolatban Muiznieks kirívónak nevezte a cigányellenesség megnyilvánulásait, és a magyar hatóságok fellépése ellenére visszatérő problémának tartja az antiszemitizmust.A biztos kiemelte „a szélsőséges szervezetek egyre jobban látható jelenlétét”, és egyértelműen utalt a Jobbik erős parlamenti képviseletére is. A biztos üdvözölte a gyűlöletbeszéd és a gyűlölet-bűncselekmények visszaszorítását célzó törvények szigorítását és az ilyen tárgyú jogszabályok betartatásának javítására tett erőfeszítéseket, ugyanakkor felhívta a hatóságokat, hogy fordítsanak nagyobb figyelmet a bűncselekmények esetleges rasszista indítékainak feltárására. Muiznieks „erőteljesen szorgalmazta” a fogyatékkal élők életkörülményeinek javítását, aggasztónak nevezte a hajléktalanok helyzetét, és kifogásolta, hogy a hatóságok még mindig túl gyakran folyamodnak a menedékjogot kérők őrizet alá helyezéséhez.