Kemény hónapok elé néz Európa

Rendkívül nehéz helyzetben vette át január elsején az uniós soros elnökségét Hollandia. Az NRC Handelsblad elemzésében sorra vette a hét legnagyobb problémát, amellyel a hollandok szembe kell nézniük a következő fél évben. Vitathatatlanul a bevándorlási válság fogja meghatározni az elnökséget, a probléma súlyára tekintettel a holland elnökség bevezeti, hogy az uniós bel- és igazságügyi miniszterek nem negyedévente, hanem havonta fognak egyeztetni.

A migrációs válsággal kapcsolatban került nyomás alá a schengeni övezeten belüli határmentesség is. Legutóbb Dánia és Svédország határán vezették be újra az útlevél-ellenőrzést, a schengeni szabályoknak megfelelően erre hat hónapig van lehetőség, de kivételes esetekben, az uniós országok hivatalos döntésével két évre meghosszabbítható.

Törökország uniós csatlakozási tárgyalásait a migrációs válság kezelésében nyújtott segítségükért cserébe ajánlotta fel az EU. Az elemzés szerint a törököknek megítélt hárommilliárd eurós segítség és a vízumkönnyítés ígérete „lehetséges aknamező”.

A negyedik fontos kérdés a „brexit”, a Nagy-Britannia uniós tagságáról szóló, 2017-ig kiírandó népszavazás és az azt megelőző tárgyalások. Az eredeti tervek szerint Londonnak és az EU-nak már december végéig megállapodásra kellett volna jutnia, de végül kitolták a határidőt idén februárra. A lap szerint Nagy-Britannia olyan új feltételekkel maradna uniós tag, amilyeneket a szerződések jelenleg nem tesznek lehetővé.
Saját ügyük is van a hollandoknak, április hatodikán ugyanis civil kezdeményezésre népszavazást tartanak az Európai Unió és Hollandia társulási szerződéséről. A kezdeményezők – a GeenStijl (Stílus nélkül) című blog és civilszervezetek - szerint politikai vetülete is van a gazdasági megállapodásnak, hiszen idővel az EU bővítéséhez is vezethet, erről pedig meg kell kérdezni az embereket. Amennyiben a hollandok nemmel szavaznak, az a lap szerint politikai folyamatokat indíthat el az EU-ban. Igaz, a társulási szerződés fontos részei már életbe léptek, és csak egyhangúlag lehetne érvényteleníteni.

Az elnökség előtt áll még az utasadatok megosztásának és a fegyverkereskedelem szabályozásának kérdése is, valamint az Oroszország elleni uniós szankciók. Még a holland elnökség alatt esedékes lesz a büntetőintézkedések újratárgyalása, a lap szerint korántsem biztos, hogy könnyű lesz megegyezniük a tagállamoknak.

Hivatalosan – ahogy a kínai Hszinhua hírügynökség elemzése rámutatott – az elnökség prioritásai a migráció, a nemzetközi biztonság, a munkahelyteremtés és a gazdasági stabilitás, valamint az előremutató klíma- és energiapolitika. A Hszinhua szerint az unió problémái nagyon súlyosak, a tagállamok közti szolidaritás viszont elég gyenge, a holland elnökségnek tehát békítő feladata is lehet.