Külföld

Kemény EP-határozat a Brexitről

Schöpflin: Hosszabb idő után foszlik majd szét a felszabadulás illúziója

Az Egyesült Királyságban élő uniós állampolgárok jogaira, valamint az Európai Unióból kilépni szándékozó szigetország kötelezettségeire is kitér az Európai Parlament tegnap elfogadott határozata. Brüsszelben úgy készülnek, sikerül megállapodni.

Megszavazta strasbourgi plenáris ülésén az Európai Parlament azt a határozati javaslatot, amely az EP felté­teleit tartalmazza az Egyesült Királyság kilépési szerződésének elfogadásához. Eszerint az Egyesült Királyságban élő uniós állampolgárok jogait tiszteletben kell tartani; a britekre kilépésig érvényesek a kötelezettségeik; nem tanácsos a jövőbeni gazdasági kapcsolatok kérdésében ágazati megállapodásokat, a biztonság és a gazdasági együttműködés összekapcsolásával pedig különalkut kötni; továbbá a parlament is megerősítette, nem lehet szétválasztani az EU négy szabadságelvét, azaz a tőke, az áruk, a szolgáltatások és a munkaerő szabad mozgását. A képviselők szerint amennyiben jól haladnak a kilépési tárgyalások, közben el lehet kezdeni az EU és az Egyesült Királyság jövőbeni kapcsolatáról is egyeztetni. Bármilyen átmeneti megállapodás időtartama legfeljebb három év lehet.

„Az lenne a létező legrosszabb opció, ha megállapodás nélkül szűnne meg az Egyesült Királyság uniós tagsága, ez rendkívül káros lenne minden fél számára” – emelte ki a határozat szerda délelőtti vitájában Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke. Nyomatékosította, London számára még a legjobb forgatókönyv esetén sem lehetnek annyira kedvezőek az esetleges megállapodás feltételei, mint az uniós tagságéi voltak. Michel Barnier, az Európai Bizottság által kinevezett Brexit-ügyi főtárgyaló szerint nem szerepel a forgatókönyvek között, hogy megállapodás nélkül záruljon a kiválási folyamat.

„Az EP mostani határozata azonban nem lesz népszerű Brexit-körökben, és hosszabb időnek kell eltelnie, amíg EU-ból való kilépés felszabadulási illúziója szertefoszlik a brit társadalomban” – vélekedett Schöpflin György fideszes EP-képviselő, az alkotmányügyi szakbizottság néppárti koordinátora. A vitában rámutatott, a lisszaboni szerződés 50. cikkelyének aktiválása – amely hivatalosan is elindította a kilépést – szeszélyes időszakot teremtett.

„Meggondolatlan furcsaságok hang­zottak el, és semmi kétség, ez folytatódni fog. Bosszantó és sértő, sőt még provokatív is lehet majd, de ez a diskurzus nem ok arra, hogy ezt kövessük, utánozzuk – figyelmeztetett. – Nyugalmunkat megőrizve, professzionálisan és elköteleződéssel kell a Brexit-tárgyalásokat lefolytatnunk. Hiszen célunk az, hogy hosszú távra tervezzünk és pozitív összegű játszmaként biztosítsuk a jövőt mindkét fél számára” – hangsúlyozta a képviselő.


Megerősödhetnek az integráció hívei

Érdemben változtatja meg az uniós intézmények dinamikáját a Brexit – állapította meg friss tanulmányában a brüsszeli VoteWatch think tank. Az Európai Tanácsban és az Európai Parlamentben is elmozdul az egyensúly a gazdaságba való nagyobb állami beavatkozást támogatók irányába. A britek nélkül meggyengülnek azok, akik kevesebb közös szabályozást akarnak az üzleti szférában, és azok is, akik a szabad piac hívei. Kisebb lesz az ellenállás a szerzői jogok harmonizálásával szemben, és nagyobb esély van az adóharmonizációra is. Összességében nagyobb erőre kaphatnak a fokozott gazdasági integráció hívei. Az eurózónán kívüli tábor elveszti egyik fő szövetségesét az uniós döntéshozó intézményekben, az olyan kezdeményezéseket, mint a kiterjesztett bankunió vagy az eurózónás büdzsé, könnyebb lesz végigvinni, ha nem ülnek a tárgyalóasztalnál a britek is – mutatott rá a VoteWatch tanulmánya.