Keleti és déli fenyegetéstől tart a NATO

 Montenegró meghívása biztosra vehető, egy NATO-forrás szerint a kis ország jelentőségét elsősorban elhelyezkedése adja, hiszen tagságával „lezárná” a NATO számára az Adriai-tengert. Podgorica parlamenti szavazással, referendum nélkül akar dönteni a tagságról, amelynek társadalmi támogatottsága csak mostanában érte el az ötven százalékot. A meghívással Montenegró várhatóan másfél-két évre meghívotti státusba kerül, s ezzel tanácskozási jogot kap, kivéve azokat a találkozókat, ahol közvetlenül róla van szó. Montenegró tagságának egyik legkövetkezetesebb támogatója Magyarország, Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter a tanácskozás margóján kétoldalú egyeztetést is folytat a montenegrói, valamint a grúz kollégájával. Úgy tudjuk, Montenegróval szemben Bosznia-Hercegovina, Grúzia és Macedónia esetében nem várható most előrelépés. A tanácskozáson NATO-forrásunk szerint várhatóan döntés születik arról, hogy jelenlegi formájában legalább egy évre meghosszabbítják az afganisztáni missziót, tekintettel a biztonsági helyzetre.

Jens Stoltenberg NATO-főtitkár tegnap Brüsszelben egyeztetett Ahmet Davutoglu török kormányfővel, aki ismét kizárta, hogy Ankara bocsánatot kérjen az orosz vadászgép lelövése miatt. Stoltenberg sajtótájékoztatóján elmondta, a szövetség már korábban elkezdett dolgozni azon, hogyan támogassa az instabil régióval szomszédos Törökország védekezőképességét. A főtitkár hangsúlyozta, a NATO üdvözöl minden kapcsolatfelvételt Ankara és Moszkva között, ami hozzájárulhat a feszültség enyhítéséhez.
Adam Thomson brit NATO-nagykövet újságíróknak azt mondta, Oroszország tevékenysége Kelet-Ukrajnában, valamint a Bassár el-Aszad szíriai elnöknek nyújtott támogatása bonyolult biztonságpolitikai helyzetet teremt a NATO körül.