Külföld
Katonai missziót küldünk Irakba
Szijjártó Péter szerint a képviselők a legbölcsebb és leginkább felelősségteljes döntést hozták országunk szerepvállalásáról
Határozatot hozott az Országgyűlés kedden arról, hogy hazánk legfeljebb százötven katonát küld az Iszlám Állam nevű terrorszervezet elleni fellépéshez az iraki Erbílben található kiképzőközpontba. Az iraki helyszínen száztíz katona teljesíthet majd szolgálatot, hat tiszt a vezetési pontokon lesz, amelyek közül nem mindegyik van Irakban. Lesz egy négy főből álló technikai felderítőrészleg, továbbá huszonhét katona itthon áll rendelkezésre az esetleges rotáció biztosítására. A misszió költségvetése legfeljebb húszmilliárd forint, s a magyar katonák 2017. december 31-ig látják el feladatukat az erbíli támaszponton. A kormánynak ülésszakonként legalább egy alkalommal tájékoztatást kell nyújtania a kontingens tevékenységéről, amely a határozat értelmében partnerképesség-építési, őrző-védő és csapatkísérő feladatokra terjed majd ki.
Hende Csaba honvédelmi miniszter indoklásában hangsúlyozta, az Iszlám Állam az általa rövid idő alatt elfoglalt, jelentős nagyságú területen a keresztények és a szunnitáktól eltérő más vallási felekezetek tagjai ellen szisztematikusan hajtott végre emberi jogi jogsértéseket, sőt népirtást és más emberiesség elleni bűncselekményeket. A miniszter indoklásában kiemelte, hogy az Iszlám Állam elleni koalíció vezető nemzete, az Amerikai Egyesült Államok „egyértelmű szövetségesi igényét fejezte ki Magyarország hozzájárulására”. A képviselők százharminchét igen szavazattal ötvenhét nem ellenében hagyták jóvá Hende Csaba kétharmados többséget igénylő előterjesztését. Nemmel az MSZP, a Jobbik és az LMP, a fideszes Bencsik János, valamint két független képviselő, a Szolidaritás Mozgalmat vezető Kónya Péter és a Párbeszéd Magyarországért társelnöke, Szabó Tímea szavazott.
A Fidesz–KDNP mellett igent mondott nyolc független képviselő, a Demokratikus Koalíció négy és az Együtt két politikusa, a független Kész Zoltán és a Magyar Liberális Pártot vezető Fodor Gábor. Az MSZP módosító indítványának elfogadtatásához kötötte a szerepvállalás támogatását. Javaslata arra irányult, hogy hazánk katonák küldése nélkül, s egyebek mellett inkurrens készleteiből hadfelszerelések térítésmentes átadásával, kiképzéssel, gyógykezeléssel járuljon hozzá a fellépéshez. A módosító indítványt az MSZP-n kívül az LMP frakciója és a független Kónya Péter támogatta.
Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter tegnapi sajtótájékoztatóján hangsúlyozta, a parlament a legbölcsebb és leginkább felelősségteljes döntést hozta. Az Országgyűlés döntése révén Magyarország katonák küldésével járulhat hozzá a terrorszervezet elleni harc sikeréhez, megfelelhet azon kötelezettségeinek, amelyek a nyugati értékvilághoz való tartozásából fakadnak – emelte ki. Szijjártó szerint az Iszlám Állam olyan fenyegetést jelent a világra, amelyet komolyan kell venni, ezt a veszélyt nem mindenki kezeli a súlyánál fogva, pedig a terrorszervezet az egész nyugati értékközösség ellen indított átfogó és brutális támadást. Mint mondta, az amerikai nagykövet után az iraki külügyminisztert és a kurdisztáni regio-
nális kormány külügyminiszterét is értesíti a döntésről, hétfőn pedig a német és az olasz külügyminiszterrel a külügyek tanácsának ülésén személyesen egyeztet.
Obama: Irak szuverenitását tisztelni kell
Az Iszlám Állam ellen Irakban harcoló külföldi feleknek tiszteletben kell tartaniuk az ország szuverenitását – jelentette ki kedden Barack Obama amerikai elnök, miután a Fehér Házban fogadta Haider el-Abádi iraki miniszterelnököt, aki nagyobb koalíciós támogatást kért a terrorszervezet leküzdéséhez. Az amerikai elnök bejelentette továbbá, hogy kétszázmillió dolláros amerikai humanitárius segélyt kapnak az Iszlám Állam által menekülésre kényszerített családok.
Vélemények. Össze nem érő nézetkülönbségek
Rogán Antal, a Fidesz frakcióvezetője: Magyarország kötelessége kiállni a legalapvetőbb emberi értékek mellett, és védelmezni az Erbíl térségében dolgozó magyarokat.
Fodor Gábor, a Magyar Liberális Párt elnöke: Támogatni kell az Iszlám Állam elleni harcot és a nemzetközi fellépésben való magyar részvételt. Elkötelezett atlantistaként ennek jegyében szavaztam.
Szelényi Zsuzsanna, az Együtt képviselője: Magyarországnak részt kell vennie a népirtást és az emberi jogok eltiprását megakadályozó nemzetközi missziókban.
Gyöngyösi Márton, a Jobbik frakcióvezető-helyettese: A kétharmados szavazás megmutatta, hogy létezik az Orbán–Gyurcsány-koalíció, a 20. századi pártok ezúttal legyőzték a 21. századiakat. Kész Zoltán Veszprémben pár hónapja azzal kampányolt, hogy fontos szerepe lesz a kétharmad lebontásában, de megmutatta, hogy Gyurcsány és Bajnai embereivel együtt a kétharmad szárnysegédje. Semmi sem indokolja, hogy pénzügyi és katonai lehetőségeinket messze meghaladó vállalást tegyünk washingtoni felszólításra. A megnövekedő terrorveszély kezelésére Magyarország nincs felkészülve, ahogy az elmúlt években hússzorosára nőtt bevándorlásra sem. Ez a katonai részvétel nemzeti érdekeinkkel ellentétes.
Schiffer András, az LMP frakcióvezetője, társelnöke: Az Iszlám Állam elleni magyarországi katonai szerepvállalás csak egy lap Orbán Viktor pókerjátszmájában, ezzel fizetik meg a kormány kalandor külpolitikáját. Semmilyen információ nincs arról, hogy a terrorszervezetnek milyen pénzügyi és egyéb bázisai vannak, és azt sem tudni, hogy milyen belbiztonsági kockázatot jelent a részvétel.
Szabó Tímea, a Párbeszéd Magyarországért társelnöke: Több héten keresztül sem kaptam megnyugtató választ a kérdéseimre, hogyan finanszírozható a magyar misszió és hogyan garantálják a katonák biztonságát.
Kónya Péter, a Szolidaritás Mozgalom elnöke: Magyarországnak nem a világ csendőre szerepében kellene tetszelegni, inkább egy békebírói szerepet kellene vállalnia.
A nyilvános üléseken elhangzott információk alapján a kiutazó magyar katonák bármikor belekeveredhetnek egy fegyveres konfliktusba.
Magyar Szocialista Párt: Mindig elkötelezetten támogattuk a terrorizmus elleni harcot, valamint a demokratikus államok közösségének a nemzetközi béke és biztonság megteremtését célzó erőfeszítéseit. Olyan módosító indítványt nyújtottunk be, amely a jelenlegi szerepvállalásunkat jelentősen meghaladja, de teherbíró képességeinkhez igazodik. Az MSZP ugyanakkor szavazatával nem fog asszisztálni Orbán Viktor újabb külpolitikai pávatáncához, amelynek következményei beláthatatlanok Magyarország polgárainak biztonsága szempontjából.
Értékrendünk és szövetségünk is kötelez
2 perces interjú:Nógrádi György biztonságpolitikai szakértő
– Szükség van a magyar katonai részvételre?
– Magyarország a nyugati szövetségi rendszer része, stabil tagja az Európai Uniónak és a NATO-nak egyaránt, így kötelességünk olyan missziókban részt venni, amelyekben a szövetségi rendszer döntő része részt vesz, s amelyek egyeznek a magyar értékrenddel. Meg akarjuk akadályozni az Iszlám Állam európai terjedését, továbbá a keresztények kivégzését.
– Milyenek a magyar misszió kilátásai a térségben?
– Irak viszonylag nyugodt részére küldünk kontingenst. Alapvető cél az iraki erőket hozzásegíteni ahhoz, hogy Tikrít után a szélsőségesek iraki központját, Moszult is visszaszerezzék.
A távolabbi jövő még kérdéses, hiszen az Iszlám Állam más országokban, Szíriában és Líbiában is erősen jelen van.
– Nagyobb veszélybe kerül Magyarország?
– Ma a világ minden országában van terrorfenyegetettség, a szövetségi rendszerben való részvétel egyszerre előny és hátrány. Valamelyest megnő a veszély, ennek elhárítása a magyar titkosszolgálatok és a politika feladata.
– Európa hatékonyan védekezik a terrorizmus ellen?
– Három óriási lyuk tátong a schengeni rendszeren: Olaszország partjainál Lampedusa, a görög, valamint a spanyol–marokkói határ. Az unió két alapvető problémája, hogy nem tud több menekültet befogadni, és nem tudja integrálni sem azokat, akik itt élnek. Az eddigi merényleteket második-harmadik generációs bevándorlók követték el. Franciaországban például nyolc százalék a muszlimok aránya, háromnegyedük az ottani szegénységi szint alatt él.