Katasztrofális a migrációs helyzet Franciaországban

Annyira rossz körülmények között tudják elhelyezni a menedékkérőket Franciaországban, hogy nagy többségük inkább az utcát választja az Al-Dzsazíra szerint. A napokban megjelent riportjukban egy 27 éves líbiai bevándorlót követtek, aki elsősorban szudáni és eritreai társaival egy híd alatt élt Párizsban, amíg a rendőrség el nem küldte őket. Mivel a menekülttáborok megteltek, a kormány krízisprogramjának szellemében egy hotelbe költöztették őket, ott viszont a személyzet azt mondta nekik, hogy a migránsoknak nem adhatnak enni, nekik viszont egy fillérjük se volt. A legtöbb ilyen szállást a migránsoknak egy-két napon belül el kell hagyniuk, de ezt többnyire megteszik idő előtt, önszántukból is, ha ugyanis visszatérnek „táborhelyeikre”, van esélyük arra, hogy ételt kapjanak a civilszervezetektől, önkéntesektől.

Tavaly 65 ezer menedékkérelmet adtak be Franciaországban, s kevesebb mint 15 ezer embert tudtak befogadni a táborok. A többiek a már említett ideiglenes szállásokon vagy az utcán húzzák meg magukat – sokan táboroznak Lyon és Párizs utcáin vagy a Calais-nál összetákolt kunyhókban.

Az Al-Dzsazírának nyilatkozó fia­talember szerint az utcán sokkal jobb körülmények között élnek, mint mondjuk az egyik általa megjárt hajléktalanszállóban, ahol nem volt tiszta víz. A párizsi önkormányzat ugyanakkor azt mondta, minden szállás tiszta és biztonságos, adnak enni a migránsoknak. A Szajna partján, a pályaudvarok és turistalátványosságok közelében táborozó menekültek miatt szégyenkező francia kormány határozott lépéseket tett. Bernard Cazeneuve belügyminiszter a múlt hónapban ismertette a terveket: a menekültügyi eljárások átfutási idejét két évről kilenc hónapra szorítják vissza, ezzel évente négyezer tábori ágy szabadulna fel. Az EU-direktívákkal harmonizáló rendelkezés alapján a menedékkérők jogi tanácsadáshoz juthatnának, a hatóságoknak pedig lenne lehetőségük arra, hogy az ország más, kevésbé népesebb részeire vigyék őket. A migránsokkal foglalkozó civilek szerint azonban ez nagyon kevés, négyszer-ötször ennyi férőhelyet kellene felszabadítani vagy létrehozni. Franciaország kevesebb menedékkérelemre adott pozitív választ tavaly, mint Svédország vagy Németország az al-Dzsazíra szerint.

Lettország kétszázötven menekültet fogad

A Laimdota Straujuma vezette kormányzó jobbközép koalíció tegnap úgy döntött, hogy két éven belül 250 menekültet fogad be. A hárompárti koalícióból a konzervatív Nemzeti Szövetség nem támogatta a felajánlást. Rihards Kozlovskis belügyminiszter a menekültek befogadásával kapcsolatban „a szolidaritás egyszeri gesztusáról” beszélt, mint mondta, mindez csak rövid távú megoldás. Hozzátette, Lettország - amely a migrációs válság ügyében elutasította az Európai Bizottság által javasolt kötelező kvótákat - nem zárkózhat el a menekültek befogadásától.