Külföld

Katasztrófa a muszlimok integrációja

Meg kell akadályoznunk a nyitott határok létrejöttét és a tömeges befogadást – figyelmeztetett Pawel Lisicki lengyel újságíró

A Budapesti Nemzetközi Könyvfesztiválon mutatták be Pawel Lisicki A dzsihád és a Nyugat öngyilkossága című könyvét. A lengyel szerzőt a muszlim–keresztény együttélés lehetőségeiről és a nyugat-európai társadalmi kísérletek tanulságairól is kérdeztük.

Pawel Lisicki
Pawel Lisicki, A dzsihád és a Nyugat öngyilkossága című könyv szerzője (Fotó: Varga Imre)

– Mekkora szerepe van a vallási különbségeknek a nyugat-európai integrációs, bevándorlási problé­mák­ban?

– Alábecsülik a jelentőségét. Bizonyos mértékben az iszlám és kisebb mértékben a kereszténység összecsapásáról beszélhetünk. Európa jelenlegi vallási helyzetét egyébként inkább posztkereszténynek nevezném. Az európai politikusok nem tekintik úgy, hogy egy vallási közösséget is képviselnek, politikájuknak azonban, ha nem is mindig tudatosan, keresztény gyökerei vannak. Folytathatjuk a nyitott határok politikáját, de ez túl veszélyes, mert vannak értékek, amelyeket meg kell védeni.

– Sajátos módon miközben sok európai még kulturális keresztényként sem határozza meg önmagát, a muszlim világból nézve mégis gyakran hivatkoznak ránk úgy, hogy a keresztények.

– Igen, a muszlimok nagy része keresztényeknek tekinti az európaiakat, sokan attól is tartanak, hogy félniük kell a keresztény háborúktól – pedig ez nagyon messze van a valóságtól. Mindenesetre óriási különbségek vannak az iszlám és a keresztény, de még a posztkeresztény gondolkodás között is, például az emberi jogok terén. Ezeknek a különbségeknek a gyökere a vallásban rejlik.

– Figyelembe véve a nyugat-európai tapasztalatokat, mennyire lehetséges a muszlim vallású emberek integrációja Európába?

– Ezek a kísérletek teljesen sikertelenek. Katasztrófa. Kérdés persze, hogy mit értünk együttélés alatt: egy földrajzi területen élni lehet, közös társadalmat alkotni azonban nem. Hollandia, Belgium vagy Franciaország jó példái, hogy teljes kudarcot vallottak az asszimilációs törekvések. Nem lehetséges olyan rendszert teremteni, amiben teljesen eltérő értékrendű emberek együtt élhetnek. Szinte lehetetlen közös államot teremteni keresztények és muszlimok számára. Utóbbiakban még mindig erősen él a törekvés egy nagy, univerzális muszlim állam, civilizáció megteremtésére az alkalmazkodás helyett.

– Különböző nézetek vannak azzal kapcsolatban, hogyan lehetne a muszlimokat Európába integrálni, s az egyik ilyen felvetés, hogy egyfajta „európaizált” iszlámra van szükségünk. Lehetségesnek tartja ezt?

– Az lehet, hogy szükségünk van rá, de attól, hogy ezt megfogalmazzuk, még nem lesz valóság. Mondják, hogy különbséget kell tenni a vallás és a politikai iszlám között, s azt is, hogy a szekularizációs folyamat, amit Európából ismerünk, a muszlim világot is el fogja érni. Csak hogy erre igazából nincs jó példa. Vegyük Törökországot, ahol Kemal Atatürk a húszas években szekurális, liberális, nyugatos országot akart teremteni csaknem minden kapcsolat nélkül a muszlim múlthoz. Most pedig itt van Erdogan, aki éppen, hogy visszatér az Atatürk által elutasított örökséghez. Nincs példa olyan, muszlim többségű országra, ami valóban képviselné az olyan európai értékeket, mint emberi jogok, nemi egyenlőség és hasonlók.

– Noha valóban szükség lehet az „európaizált” iszlámra, a gyakorlatban azt látjuk, hogy például Brüsszelben a szélsőséges szalafisták irányítják a mecseteket. Arról is megoszlanak a vélemények, hogy van-e egyáltalán mérsékelt és nem mérsékelt iszlám, mindenesetre Nyugat-Európában bizonyosan nem a mérsékelt ág gyűjt követőket.

– Ez egy régóta tartó vita, hogy van-e mérsékelt iszlám, amely például Indonéziában van. Akárhogy is, Nyugat-Európában nem ez van jelen, hanem a Szaúd-Arábia által támogatott fundamentalizmus. Visszautalva az első kérdésére: a Koránt a muszlimok úgy tekintik, mint Allah szavainak szó szerinti leiratát. Nagyon nehéz modernebb, nyugatosabb módon értelmezni. A Bibliát viszont másképpen nézzük, hiszen azt már eleve egy interpretációnak tekintjük, az apostolok és mások értelmezésének. A Koránban – amelyre hívei úgy tekintenek, hogy az Allah szava, más értelmezésnek nincs helye – sok utalás van erőszakra. Ha így értelmezik, szó szerint, hogyan is lehetne ezt alkalmazni a modern társadalomban? Persze nem mindenki radikális, aki Európába jön. De ha a vallási identitásukat keresik, akkor a Korán szövegéhez fordulva megtalálják ehhez a forrást. Az erőszak mélyen magában az iszlámban, a vallási hagyományban gyökerezik.

– Mit tehetnek a visegrádi országok, hogy ne kerüljenek olyan helyzetbe, mint Nyugat-Európa?

– Fontos különbség, hogy a visegrádi országok mind átélték a kommunizmust, így óvatosabbak az univerzális ideológiákkal szemben, jobban is értik a multikulturalizmus veszélyét. Jobban értékelik azt is, mennyire fontos a kulturális identitás, ami azzá teszi a nemzetet, ami. Nem követhetjük el ugyanazokat a hibákat, amiket Nyugat-Európa a több évtizedes nyitott bevándorláspolitikájával. Ez teljes katasztrófát okozott, mi ezt nem fogadhatjuk el. Nem mehetünk bele a határok megnyitásába és a muszlim tömegek befogadásába. Ezt minden lehetséges módon meg kell akadályoznunk.

A magyarhirlap.hu weboldal sütiket (cookie) és különböző kódokat használ a megfelelő működés, elemzések készítése, a felhasználói élmény fokozása valamint az Ön számára releváns, személyre szabott ajánlatok összeállítása érdekében. Ezek használatát az Elfogadom gomb megnyomásával jóváhagyja. Bővebb információt az Adatkezelési Tájékoztatónkban talál.

Elfogadom