Katalóniában tovább mélyülnek az árkok

Egymásnak tökéletesen ellentmondó módon értelmezik a vasárnapi katalóniai függetlenségi referendum eredményét Madridban és Barcelonában. Carles Puigdemont katalán elnök Barcelonában kijelentette, hogy a katalán nép a népszavazáson jogot szerzett egy független állam létrehozására. „Kormányom az elkövetkező napokban megküldi a mai voksolás eredményét a katalán parlamentnek, hogy az a referendumra vonatkozó törvénnyel összhangban cselekedjen” – jelentette ki. Ez a függetlenség kikiáltását jelentené. Puigdemont hétfőn kérte a spanyol rendőrök és csendőrök kivonását a tartományból.
A politikus kitért rá, hogy a spanyol és katalán kormány közt nincs kapcsolat, és nemzetközi közvetítést sürgetett, amire legalkalmasabbnak az Európai Uniót nevezte.

Nem volt önrendelkezési népszavazás Katalóniában, az állampolgárok pedig megállapíthatták, hogy a jogállam „erős és hatályos” – jelentette ki Mariano Rajoy spanyol kormányfő vasárnap este Madridban. Mint mondta, kizárólag a törvény szerint jártak el, és a jogállam megmutatta: megvannak az eszközei, hogy megvédje magát egy ilyen komoly támadástól. Elmondta, a történtekért azok a felelősök, „akik előmozdították a törvényesség és együttélés megtörését” Katalóniában.

Az előzetes eredmények szerint a voksolók kilencven százaléka szavazott a függetlenségre vasárnap – jelentette be tegnap Jordi Turull katalán kormányszóvivő. Katalónia 5,34 millió voksolásra jogosult polgárából 2,26 millió járult az urnákhoz, ami 42,3 százalékos részvételt jelent. Közülük 2,02 millióan voksoltak az autonóm régió függetlenségére – ismertette Turull.

Ugyanakkor az ANTENA3 spanyol televízió szerint visszaélésekre adott lehetőséget, hogy a helyi kormány úgy döntött: bárki bármelyik működő szavazóhelyiségben leadhatja szavazatát. A csatorna több olyan embert megszólaltatott, aki többször tudott voksolni. A népszavazás szabályosságának felügyeletével megbízott, hét akadémikusból álló testület szerint újra ellenőrizni kell a szavazatokat.

A rendőri erőszak ellen tiltakozva hétfőn egész Katalóniában utcára vonultak az emberek. A katalán kormány épülete előtt délben több százan voltak, és tapssal fogadták a helyi elnököt. Megjelent Ada Colau, Barcelona polgármestere is, és újságíróknak elmondta: a városi önkormányzat feljelentést tesz az állampolgárok elleni rendőri intézkedések miatt. Barcelonában, az egyetem előtti téren több ezer diák tiltakozott. A katalán kormány legfrissebb adatai szerint vasárnap összesen 893-an sérültek meg az összetűzésekben, közülük négyen vannak még kórházban, két ember sérülése súlyos. A spanyol belügyminisztérium hétfőn 33-ról 431-re emelte az összecsapásokban megsérült rendőrök számát. Több szakszervezet és csoportosulás is általános sztrájkra szólított fel keddre.

Inés Arrimadas a katalán parlament legnagyobb ellenzéki erejének számító Ciudadanos (Állampolgárok) liberális középutas párt nevében kérte a spanyol kormányt, alkalmazza Katalóniával szemben a spanyol alkotmány 155-ös cikkelyét, amely előre hozott választások kiírását teszi lehetővé.

---

Reakciók
•
Jogszerűtlen volt a spanyol alkotmány alapján a múlt vasárnapi katalán népszavazás az Európai Bizottság szerint. A testület elnöke, Jean-Claude Juncker tegnap kijelentette: amennyiben a referendum az ország alkotmánya szerint zajlott volna, akkor az azt jelentené, hogy a terület az Európai Unión kívülre kerülne. Hangsúlyozta, hogy a Katalónia elszakadásáról szóló népszavazás Spanyolország belső ügye, amelyet Madridnak az ország alkotmányos rendjével összhangban kell kezelnie. Juncker felszólította az érintett feleket, tegyenek meg mindent, hogy a szembenállás helyett párbeszéd kezdődhessen közöttük.
•
A katalán népszavazás spanyol belügy, ezért Magyarország nem nyilvánít véleményt a témában – válaszolta Orbán Viktor miniszterelnök tegnap a közmédia kérdésére Nagyváradon, ahol a magyar kormányfő a Partiumi Keresztény Egyetem tanévnyitó és épületavató ünnepségén vett részt.
•
Szerbia tiszteletben tartja Spanyolország területi egységét és szuverenitását – mondta tegnap a katalán népszavazásra utalva Ana Brnabic szerb kormányfő. Aleksandar Vucic köztársasági elnök hangsúlyozta, hogy Szerbia támogatja a madridi kormányt. Hozzáfűzte, hogy a szerbek ezen a napon feltehetnék a kérdést az EU-nak: hogyan lehetséges, hogy Brüsszel érvénytelennek nyilvánította a katalán népszavazást, míg Koszovó esetében népszavazás nélkül is elismerte az elszakadást.
•
A vasárnapi népszavazás nyomán kialakult feszült helyzetre a spanyol alkotmányt tiszteletben tartó tárgyalásos megoldást szorgalmazta tegnap Teodor Melescanu román külügyminiszter. „Még nincs hivatalos álláspontunk, elviekben amellett vagyunk, hogy párbeszédre van szükség Katalónia helyzetének megoldása érdekében. Minden ehhez hasonló kezdeményezésnek az alkotmány és a vállalt kötelezettségek betartásával kell zajlania” – idézte Melescanut az Agerpres hírügynökség.
•
Emmanuel Macron francia államfő kifejezte Mariano Rajoy spanyol miniszterelnöknek „ragaszkodását a spanyolországi alkotmányos egységhez” – jelezte hétfőn a francia elnöki hivatal az előző napi, hatósági erőszakkal kísért katalán függetlenségi népszavazás miatt. A francia elnök telefonon hívta fel a spanyol kormányfőt, és megerősítette, hogy őt tekinti „egyetlen partnerének”, és nem tett említést az erőszakos cselekményekről.
•
Dimitrij Rupel volt szlovén külügyminiszter a szlovén televízióban arról beszélt, hogy a katalán függetlenségi folyamatot nem lehet feltartóztatni, hiába próbálja „elfordítani a fejét” a nemzetközi közösség a konfliktusról. Rupel egy nemzetközi megfigyelői misszió vezetőjeként volt jelen a népszavazáson.
(HSz)