Kanada is a civilek körmére néz a választások előtt

Javaslatot nyújtott be a hét elején a választójogi törvény módosítására a kanadai kormány, céljuk 50 napra rövidíteni a kampányt, korlátozni a kampányra fordított összegeket, valamint szabályozni a nem politikai pártként meghatározható szervezetek politikai tevékenységét. A törvényjavaslat egyebek mellett bejelentési, elkülönített számlavezetési és azonosítási kötelezettséget ír elő a politikai tevékenységet végző nem politikai szervezetek politikai jellegű hirdetési, közvéleménykutatási és egyéb tevékenysége vonatkozásában. A kampányidőszak előtti időszakban – tehát július elsejétől a kampányidőszak kezdetéig – a nem politikai szervezetek maximum 700 ezer kanadai dollárt költhetnek politikai tevékenységre, s választókerületenként sem léphetik túl a hétezer dollárt. A kampányidőszak ötven napjában maximum 350 ezer, kerületenként legfeljebb 3000 dollárt költhetnek. A külföldi nem politikai szervezetek részére a tervezet megtiltja, hogy politikai tevékenységet vagy reklámot finanszírozzanak. Emellett tilos a belföldi nem politikai szervezeteknek külföldi forrást elfogadniuk a politikai jellegű tevékenységük finanszírozására.

A választások külföldi befolyásolása miatti aggodalom nem most kezdődött a liberális Justin Trudeau vezette országban. Tavaly a kanadai National Post arról írt, hogy dollármilliókkal támogattak külföldről kanadai kampánycsoportokat, amelyek a 2015-ös választásokon sikeresen megbuktatták Stephen Harper konzervatív kormányát. A Canada Decides (Kanada Dönt) nevű szervezet 36 oldalas jelentést nyújtott be a kanadai választási bizottságnak összejátszásokról, külföldi beavatkozásokról, a választási kampányköltségek túllépéséről és a kanadai választási törvények semmibe vételéről. A jelentést először a Calgary Herald című regionális napilap ismertette. A 2015-ös választásban érdekelt, regisztrált külső szereplők száma megduplázódott a 2011-es választásokhoz képest. Míg 2011-ben 55 ilyen kampánycsoportról tudtak, 2015-re már 114-re nőtt a számuk. Ez a 114 úgynevezett harmadik fél összesen 6 millió kanadai dollárt (mintegy 1,2 milliárd forintot) költött a választási kampányra. A csoportok közül több a San Franciscó-i és New York-i székhelyű Tides Foun­dationhöz köthető, amely a kanadai érdekekkel szembehelyezkedő olajkampá­nyairól vált ismertté. A jelentés úgy tudja, hogy a 2015-ös választás évében a Tides Foundation 1,5 millió amerikai dollárt (több mint 400 millió forintot) adományozott kanadai harmadik feleknek. A Tides Foundation kanadai portál szerint George Soros magyar származású amerikai üzletemberhez köthető.

Bár Kanada liberális vezetése elsősorban nem Sorostól tarthat, már tavaly felmerült, hogy módosítanák a választási törvényt annak érdekében, hogy korlátozzák a külföldről finanszírozott „harmadik felek” politikai tevékenységét. Kanada Szenátusának Jogi és Alkotmányügyi Bizottsága arra jutott, hogy a választási törvény nem alkalmas arra, hogy megvédje a kanadai választásokat a külföldi beavatkozástól. „Meg akarjuk óvni a kanadai választásokat a külföldi beavatkozásoktól, amelyek alááshatják a demokráciánkba vetett bizalmat” – mondta Karina Gould demokratikus intézményekért felelős miniszter tavaly. A jövőre esedékes választást illetően átfogó vizsgálatot rendelt el Trudeau kormánya, elsősorban hackertámadásoktól tartottak, nem függetlenül az amerikai elnökválasztást övező orosz beavatkozási vádaktól.