Kampánytéma Európában a migráció

„A nemzeti egység másfajta bevándorlási politikát kíván meg. Franciaországnak nemcsak az illegális bevándorlás ellen kell harcolnia, hanem a legális bevándorlást is a minimumra kell csökkentenie” – hangsúlyozta kampánynyitó nagygyűlésén Francois Fillon francia jobboldali elnökjelölt Nizzában. Fillon a felmérések szerint kétharmados többséggel nyerheti meg a választás második fordulóját, az elsőben azonban a Nemzeti Front elnökét – a napokban egyébként a New York-i Trump Towerben látott – Marine Le Pent jósolják a győztesnek, s ez meglátszik a jobbközép jelölt retorikáján is. Fillon konkrét tervvel állt elő, közölte, hogy százezerre kell csökkenteni a legális bevándorlók számát a mostani évi 215 ezerről. A volt kormányfő ennek érdekében egy, a parlament által évente meghatározandó kvótarendszert vezetne be. Francois Fillon mindenekelőtt a gazdasági bevándorlók jelenleg évi húszezres számát csökkentené, amelyhez kanadai mintára az ország gazdasági szükségleteinek megfelelően ágazatonként határoznák meg a képviselők a kvótákat.

A jobboldali pártok retorikája felé nyitott Christian Kern osztrák szociáldemokrata kancellár is, aki szerdán este a szabadságpárti (FPÖ-s) vezetésű Welsben tartott nagyszabású pártrendezvényen ismertette az „új irányt”, amerre Ausztriának mennie kellene, hogy „újra erős legyen”. Az FPÖ a migrációs válságból kovácsolt sikeresen tőkét, Kern azonban a beszédében inkább a kelet-európai bevándorlásra koncentrált. Azt mondta, olyan intézkedéseket akar elérni az EU-ban, amelyek korlátoznák azt a gyakorlatot, hogy a cégek kelet-európai munkavállalókat küldhetnek Ausztriába anélkül, hogy a teljes osztrák adókat fizetnék. „Olyan helyzetben vagyunk, hogy ezek a kelet-európai országok exportálják a munkanélküliségüket Ausztriába” – mondta Kern. Terve szerint, amely jóval túlmutat a kormány 2018-ban lejáró ciklusán, el akarja érni az EU-nál, hogy előnyben részesíthessék az osztrák munkavállalókat azokban a szektorokban, amelyek most nyomás alatt állnak. Felkapva egy másik FPÖ-s témát is, Kern kritizálta a multicégeket, bírálta azokat, amelyeknek olyan EU-tagállamban van a székhelyük, ahol alacsonyabb adót kell fizetniük, hogy elkerüljék vagy csökkentsék az adófizetést azokban a tagállamokban, ahol valójában tevéke+nykednek. A konzervatív Die Presse cikkében megszólaló elemzők szerint Kern meggyőző, de kissé érzelemmentes beszédet tartott, mintha Ausztria „vezérigazgatója lenne”. Wolfgang Bachmayer közvélemény-kutatónak szemet szúrt az EU-kritikus hangnem, valamint a gazdaság és foglalkoztatás témájának hangsúlyozása. Meglepte, hogy Kern ilyen keményen nyilatkozott Brüsszel irányába, valamint a kelet-európai államokkal és olcsó munkaerejükkel szemben: „Azt gondoltam, ez most Kern vagy Trump, aki Mexikóról beszél?”

„Manapság már nem a munkanélküliség vagy a gazdasági recesszió, hanem a migrációs hullám a legjelentősebb problémája az Európai Uniónak, ahol várhatóan a jövőben is folytatódni fognak a terrortámadások, amelyek célpontjai közép- és kelet-európai helyszínek is lehetnek” – ezt már Milos Zeman cseh államfő nyilatkozta a szlovák TASR hírügynökségnek. Az elnök szerint jól sikerült a decemberben lejárt szlovák soros EU-elnökség, mert a visegrádiak együtt is jobban tudták hallatni a hangjukat, s ettől változott a migrációs válság megítélése is. Úgy fogalmazott, korábban „mindenki azért szidott minket, hogy szétverjük az európai szolidaritást. Nos, most kiderült, hogy igazunk volt”. Eközben Bohuslav Sobotka cseh miniszterelnök a belügyminiszterrel és a titkosszolgálati vezetőkkel egyeztetett, s a tanácskozás után kijelentette, Prága nem rendelkezik olyan információval, amely szerint Csehországot és a lakosságát bármiféle terrorveszély fenyegetné.

Menekülteket és pénzt is kapott Ankara

Csaknem 750 millió eurót átutalt már az Európai Unió abból a nagyjából 1,45 milliárdból, amelyet eddig jóváhagytak a Törökország területén tartózkodó menekültek ellátására – közölte csütörtökön az Európai Bizottság. A brüsszeli testület tájékoztatása szerint a pénzt egyebek mellett oktatási, egészségügyi és infrastruktúra-fejlesztési projektekre fordítják. Görögország közben újabb szíriai menekültek csoportját szállította vissza Törökországba. Az uniós határvédelmi ügynökség, a Frontex huszonhét embert – tizenhét férfit, négy nőt és hat gyermeket – szállított különjárattal Leszbosz szigetéről a dél-törökországi Adana városába. A csoport tagjai visszavonták menedékkérelmüket, és önként tértek vissza Törökországba.
(TL)